Hungarian Startup University Program - Hoopie-Talkie

Közel 130 ELTE-s hallgató fejezte be a Hungarian Startup University Program első félévét, a tavaszi szemeszterben a legjobb ötletek továbbfejlesztésén csapatokban dolgoznak az ösztöndíjasok. A nyertes ötletgazdákkal készült interjúsorozatban G. Tóth Kinga, a Természettudományi Kar PhD hallgatója mutatja be projektötletét, amellyel az Eötvös nap közönsége is megismerkedhetett.

– Mesélj az ötletről?

A legtöbb sajátos igényű embertársunknak lehet segítő kutyája, széles körben ismert a vakvezető kutya. Egy hatalmas csoport azonban segítőtárs nélkül maradt: ők a nem beszélő siketek, akik számára alapélmény az elszigeteltség, a bezártság és a magány. Számukra mindezidáig elérhetetlen volt a segítő kutya, mert hiányzott a biztonságos kommunikációs csatorna a jellemzően vezényszavakkal irányítható kutya és a nem beszélő gazdi között. Ezen fogunk most változtatni!

– Miért egyedi a HoopieTalkie?

A világon egyedülálló okos eszközünk lehetővé teszi, hogy a néma gazdi vezényszavakkal irányítsa kutyáját. A rendszer egy nyakörvre erősíthető egységből és egy mobil applikációból áll. A nyakörvön lévő egység tárolja a hangfájlokat, és egy kisméretű hangszórón keresztül játssza le a vezényszavakat közvetlenül a kutya fülénél. A beszélő nyakörv sport változata a Hoopie-Talkie. Nevét a hoopers sportról kapta, amelyben a kutyának egy akadálypályát kell teljesítenie, a gazdi pedig a pálya közepéről, távolról irányítja. Mivel a gazdinak hoopers közben mindkét karjára szüksége van az irányok mutatásához, ezért a hoopie-talkie esetén nem a mobil applikáció vezérli a beszélő eszközt, hanem egy marok-kontroller. Fejlesztésünk lehetővé teszi, hogy a siketek számára a kutya már ne csak egy absztrakt jelnyelvi kifejezés legyen, hanem abszolút realitás. A kutyás élet elszigeteltség helyett személyes figyelemről és feltétel nélküli szeretetről szól, bezártság és magány helyett együttműködésről és közös kalandokról.

–Milyen kompetenciák jelennek meg a csapatban, hogyan zajlik a közös munka?

Szobi Dániel sportmenedzser, ő tárgyal a sportegyesületekkel, a versenyek szervezőivel, sportvonalon a lehetséges szponzorokkal, befektetőkkel. Demeter Sarolta a business menedzserünk, ő dolgozik az üzleti terven részletein. Így én továbbra is a fejlesztésre, a prototípusok tesztelésére, a kutyás tréningekre koncentrálhatok.

–Ki a szolgáltatás/termék célcsoportja?

Beszédképtelen emberek, akik szeretnének segítő kutyát. A beszéd hiányának számtalan veleszületett vagy szerzett oka lehet. Legtöbbször együtt jár a siketséggel, halláskárosodással, de kialakulhat stroke következtében, sérülés és betegség miatt. Nekik szeretnénk biztosítani mindazt, amit egy segítő kutya nyújtani tud: egy egészségesebb életformát sétákkal, kirándulásokkal, praktikus segítséget a mindennapokban, érzelmi támaszt, biztonságérzetet, az együttműködés élményét, a sporton keresztül pedig sikereket és közösséget.

– Mi jelenti a legnagyobb kihívást a projekt megvalósítása alatt?

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a célcsoportunk – jelnyelvet használó siket társaink, stroke-betegek, beszédkárosultak – nem tudják kifizetni azt a 3-4 millió forintos összeget, ami egy segítő kutya kiképzéséhez szükséges. Ezért az üzleti modell sok fejtörést okoz. Párhuzamosan gondolkozunk a nonprofit vonalon és azon, hogy a beszélő nyakörvnek lehet-e olyan felhasználási területe, fizetőképes célcsoporttal, ami finanszírozza a segítő kutyák kiképzését is.

– Ki segíti a csapatot a megvalósítás során?

Fantasztikus mentorunk van Zónai Roland személyében. Szemléletformáló, ahogy bevezet minket abba, hogyan használjuk az AI-t piackutatásra, versenytársak felkutatására, lehetséges partnerek tevékenységének feltárására. Segít abban, hogy bátran használjuk az eszközöket, amiket az első félévben megmutattak nekünk. Voltak dolgok, amikkel kapcsolatban szkeptikus voltam, de Roland bíztatott, és neki lett igaza!

–Miért ajánlanád a Hungarian Startup University Programot a következő évadban?

A HSUP számomra olyan lehetőségeket nyitott meg, amelyek létezéséről nem is tudtam. Kitekintésnek gondoltam az első félévet, hogy nagy vonalakban megismerjem a start-up világot, nem volt különösebb célom. A második félévben viszont azt vettem észre, hogy az ötletem önálló életre kelt. Amikor elindulsz egy ötlettel az olyan, mint amikor egy autót tolsz felfelé a lejtőn – óriási erőfeszítés, és alig haladsz. Aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy az autó már magától gurul, és nemhogy tolod, hanem futnod kell utána. Nálam azt a változást hozta el a HSUP.

A csapat tagjai

Ötletgazda: G. Tóth Kinga (ELTE TTK)

Csapattagok: Demeter Sarolta (ELTE GTK), Szobi Dániel (Nyíregyházi Egyetem)

(Forrás: ELTE HSUP)