II. HunProtExc konferencia
A HunProtExc az ELTE, a BME és az MTA-TTK egyedülálló fehérjetudományi kezdeményezése Magyarországon, amely 2014-ben indította el a MedinProt Programot. Az utóbbi időben elért eredményekről számolnak be a kutatók az online konferencián.
A konferencia Tim Skern (Max Perutz Lab, Bécs), Jakab Ferenc (PTE), Kacskovics Imre (ELTE), Gál Péter (TTK) és Pál Gábor (ELTE), valamint Csabai István (ELTE) plenáris előadásával kezdődik, majd a HunProtExc támogatásában részesült kutatók és együttműködő partnerek számolnak be munkájukról.
Plenáris előadások
Tim Skern: SARS-CoV and SARS-CoV2 and their proteins – targets and challenges
There is already an astonishing wealth of structure biological information available on coronavirus proteins, including some from SARS-CoV2. In the talk, I will discuss how this information will aid the development of vaccines and anti-viral agents and which information is still required. I will also discuss pitfalls and hurdles that may arise during vaccine and anti-viral development.
Jakab Ferenc: Az új- és újra támadó fertőző betegségek jelentősége napjainkban
A fertőző betegségek világméretű fenyegetettsége és terjedése komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent minden nemzet számára. A lokális problémák megoldása mellett minden esetben közös nemzeti és nemzetközi összefogás szükséges. Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb számban jelentek meg, illetve erősödtek meg új fertőző betegségek amelyek szignifikáns fenyegetést jelentenek. Az előadás elsősorban az új és újra támadó fertőző betegségek terjedését, potenciális társadalmi és egészségügyi hatásait, valamint a védekezés lehetőségét ismerteti.
Kacskovics Imre: Terápiás célra megfelelő hACE2-Fc fúziós fehérje kifejlesztése
Ma már nem kétséges, hogy a COVID-19 globális járványt okoz, csaknem minden embert meg fog fertőzni, így Magyarországon is jelentős számú megbetegedéssel és halálozással jár. A vakcinafejlesztés évekig eltarthat, és más vírusspecifikus szerek rövid időn belüli kifejlesztése is kérdéses. Az irodalom szerint az egyik leghatékonyabb megoldás, ha olyan úgynevezett biologikumot állítanak elő, amely a vírust a fertőzött/beteg szervezetében semlegesíti, illetve a vírusfertőzött sejteket elpusztítja. Erre az úgynevezett ACE2-Fc fúziós fehérje lehet alkalmas, amelynek előállítására és termelésére konzorcium jött létre az ELTE Természettudományi Kar vezetésével. A tervek szerint a gyógyszer klinikai vizsgálata 2021 őszén kezdődhet.
Gál Péter és Pál Gábor: Proteázok a szervezetben: barátok vagy ellenségek?
Szervezetünkben csaknem 700 fehérjebontó enzim, proteáz található, amelyek minden létfontosságú funkcióban részt vesznek a megtermékenyüléstől kezdve az immunválaszon és a véralvadáson át a különböző hormonális rendszerek szabályozásáig. Ha a proteázok, proteáz kaszkádok szigorú kontrollja felborul, súlyos betegségek követjezhetnek be. Ismeretes, hogy a patogén mikroorganizmusok egy része a gazdaszervezet proteázait használja a fertőzés kialakításához. A nemrég felbukkant és világjárványt okozó koronavírus szintén így fertőz. A vírusfertőzésben és a szövődmények kialakulásában résztvevő proteázok szelektív gátlása ígéretes terápiás megközelítés.
Csabai István: Adatintenzív megközelítés a tudományokban
Az elmúlt két évtizedben a tudományok – és talán nem túlzás azt állítani, hogy az élet – szinte minden területét gyökeresen átalakította a technológiai robbanás. A nagykapacitású műszerek több diszciplínában is olyan méréseket, észleléseket tettek lehetővé, melyek jelentősen pontosították a világról alkotott képünket, és számos új alkalmazásnak teremtették meg az alapját. Az előadás példákkal szemlélteti az adat-intenzív kutatási megközelítést, valamint azt, milyen eredményeket, lehetőségeket és kihívásokat hozott a sok adat és a felgyorsult számítógépes technológia.
2020. május 25-én délig.
Forrás: elte.hu