Kármentesítés újragondolva

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló projektben két ipari szereplő és két budapesti egyetem, az ELTE és a BME egyesítette erőforrásait. „Korábban még sosem fordult elő, hogy szennyezett területekre specifikus mikrobiális konzorciumot alakítsanak ki, ahol enzimatikus beavatkozást kombináltak mikrobiális kármentesítéssel” – érzékeltette a kutatás egyediségét a konzorcium szakmai munkáját koordináló dr. Márialigeti Károly, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék professzora. Bár az enzimes kutatások még nem fejeződtek be, a mikrobiológiai oltóanyag készítmények már piaci megjelenés előtt állnak.
Szennyező anyag lebontására képes izolátumok mikrobiológiai karakterizálása.
A projektben ipari partnerként a biotechnológiai kutatásfejlesztéssel és mikrobiológiai termékek fermentációjával foglalkozó Fermentia Kft. és a kármentesítésre specializálódott ELGOSCAR-2000 Kft. vett részt. A tudományos hátteret három elismert egyetemi kutatócsoport biztosította.
Dr. Grolmusz Vince vezetésével az ELTE TTK PIT Bioinformatikai csoport metagenomikai adatok elemzésével tanulmányozza a PAH-szennyezett talajokban előforduló mikroorganizmusokban jelen levő PAH-bontó enzimeket.
Valós léptékű kísérleti beavatkozás.
A BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén dr. Vértessy Beáta kutatócsoportja a metagenomikai elemzések alapján azonosított találatokból célfehérjéket választott ki, amelyeket sikeresen állítottak elő megfelelő termelő törzsekben.
„Ezek felhasználásával laboratóriumi teszteken biztató eredményeket sikerült elérnünk. Az enzimes oltóanyag jelenleg még fejlesztési stádiumban van, optimisták vagyunk későbbi piaci megjelenését, hatékonyságát illetően” –mondta dr. Bódai Viktória, a Fermentia Kft. kutatási vezetője.
A projekt kézzelfogható eredményeként regisztrációra kerülő mikrobiológiai oltóanyag termékcsalád törzseinek izolálását, vizsgálatát dr. Márialigeti Károly kutatócsoportja végezte. A 2017-ben indult projekt eredetileg policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) eltávolítását célozta meg, ám miután a PAH-szennyezés gyakran nem egyedi szennyezőként fordul elő, ezért a hatékony talajtisztítás miatt a lebontani kívánt vegyületek és ezáltal a bontásban részt vevő mikroorganizmusok listáját is kibővítették.
Laboratóriumi oltóanyagtesztek szennyezett talajokon
Dr. Márialigeti Károly professzor a mikrobiológiai kutatás folyamatáról elmondta, hogy első lépésként szennyezett területekről mintákat vettek, amelyekből megpróbálták a bontásért felelős, tenyészthető baktériumokat izolálni és később szaporítani, hogy oltóanyagot készíthessenek belőle. A kutatás során központi szerepet kapott a bioremediáció bioaugmentációs eljárása, amely biológiai rendszereket alkalmaz a környezeti kockázat csökkentését végző technológiában.
Másképpen fogalmazva: a tudomány segítségével a természetes bontási folyamatokat tették hatékonyabbá és gyorsabbá.
A professzor véleménye szerint a kármentesítést végző cégek számára szemléletváltozásra van szükség, és már a tényfel-tárás során érdemes lenne megvizsgálniuk annak lehetőségét, hogy milyen mikrobiológiai technológiák életképesek az adott területen. Ehhez szükséges a terület mikrobiológiai feltérképezése, az oltóanyag adott területen való hatékonyságának vizsgálata, mely szolgáltatást a hazai gyakorlatban elsőként a Fermentia Kft.-vel együttműködve biztosítják megrendelő partnereiknek.
A teljes cikk a Innotéka magazinban olvasható.
Képek: innoteka.hu