Kiss Ádám 80
Kiss Ádám 52 év-óta tartó kiemelkedően sikeres nemzetközi eredményeket felmutató kísérleti magfizikai pályafutása során a magyar magfizikus társadalom meghatározó egyénisége lett. Kiemelkedő szakmai karrierje során a magyar magfizika meghatározó alakja lett és ezzel együtt egyetemi oktatóként és 1990-től professzorként meghatározó és kiemelkedően sikeres oktatási és oktatásszervezési tevékenységet is végzett. Magas ívű karrierje során a felsőoktatás és az egyetemi sport országos szintű irányításában is feladatot kapott és munkája hosszú időre megalapozta a területek sikerességét.
Pályatársai, egykori kollégái, tanítványai 2022. november 3-án ünnepélyes keretek között köszöntötték Kiss Ádám fizikust, az ELTE TTK egykori dékánját, az Atomfizikai Tanszék egykori vezetőjét a 80. születésnapja alkalmából rendezett eseményen, az Eötvös-teremben. Az ünnepségen köszöntőt mondott Kacskovics Imre, az ELTE TTK jelenlegi dékánja, Patkós András, az ELTE Atomfizikai Tanszék korábbi vezetője, Márialigeti Károly, az ELTE Környezettudományi Centrum vezetője, Simon Gábor, a BEAC igazgatója, Lévai Géza, az MTA Atommag és Sugárfizikai Bizottság elnöke, Dombrádi Zsolt, az ELKH Atommagkutató Intézet igazgatója és Horváth Ákos, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója. Szendrő Péter, az OTDT örökös elnökének köszöntő szavait Weiszburg Tamás adta át az ünnepeltnek.
Kiss Ádám meghatottan, ugyanakkor nagy örömmel fogadta egykori kollégái visszaemlékezéseit. Köszönetet mondott a szervezőknek: Horváth Ákosnak, az ELTE Atomfizikai Tanszék docensének, Angyal Zsuzsannának, az ELTE Környezettudományi Centrum adjunktusának és Weiszburg Tamásnak, az ELTE Ásványtani Tanszék korábbi vezetőjének az odaadó munkájukért az ünnepség előkészületeit és a számára készített ajándékokat illetően. Az ünnepség állófogadással folytatódott az Ásványtárban.
Kiss Ádám 1970-ben szerzett doktorátust az ELTE-n a neutronokkal gerjesztett magizomerek tulajdonságainak vizsgálatának témájában. Az azóta eltelt 52 évben tudományos kutatómunkája a kísérleti magfizika témáit járta körül. Szakmai felkészültségét és sikereit a Német Szövetségi Köztársaságbeli Jülich-i Magkutató Intézetben töltött 3 év alatt alapozta meg. A kísérleti magfizikai kutatásait 1982-ben az USA-ban lévő, akkor legmodernebb izokrón ciklotron mellett folytatta Michiganben a National Superconducting Cyclotron Laboratory-ban (NSCL) egy magyar kísérleti magfizikai csoport megszervezésével. A csoport 1982-től 2012-ig nyert el sorozatban pályázati támogatásokat az USA-beli National Science Foundation-től és vált együttműködő partnerré az NSCL-ben.
1991 után az NSCL-beli kutatások fejlesztése érdekében Kiss Ádám és Prof. Aaron Galonsky vezetésével egy új neutrondetektor épült fel (NSCL Neutron Walls), amely azt a célt szolgálta, hogy nagy térszögben, az eddiginél nagyobb hatásfokkal és jobb szögfelbontással lehessen a neutronokat detektálni.
Kiss Ádám 2003-óta a brookhaveni RHIC gyorsítónál dolgozó Phenix Magyarország kutatócsoport tagjaként a nagyenergiás magfizika területein dolgozik és ér el eredményeket. Sikeres magfizikai kutató pályafutását mutatja, hogy eddigi összes hivatkozásainak száma közel 15 000, h-indexe 65. Publikációs tevékenységében számos magyar nyelvű magfizika témájú cikk is szerepel.
Kiss Ádám kísérleti magfizikai felkészültségét a nukleáris környezetfizikai területeken is kamatoztatta. Fontos hazai környezetfizikai projektek vezetője volt. 1992-1996 között „A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére indított Nemzeti Célprogram” Szakértői Bizottságának elnöke volt. 2001 és 2009 között a feladat második részében „A radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló Nemzeti Célprogram” Szakértői Bizottságának elnöke volt és magyar radioaktív hulladék kezelés szakmai irányainak meghatározását vezette. Ezzel összefüggésben 1997 és 2003 között az Országos Atomenergia Bizottság Tudományos Tanácsának tagja. 2010-óta az Országos Atomenergia Hivatal Tudományos Tanács elnökeként biztosítja a működés tudományosan magas színvonalát. Környezetfizikai kutatásokat is végzett hazai bázisú kísérleti berendezésekkel. Ezek a talaj radontartalmának méréseiről és a hazai szélenergia-potenciál mérések alapján történő feltérképezéséről szóltak.
Kutatási stílusa mindig a lényegre fókuszált, és alapos megértést követelt. Oktatói és vezetői stílusa is minden szinten és minden általa értett témában hasonló: adminisztratívan gördülékeny, szakmailag felkészült és alapos, valamint emberileg fegyelmezetten célirányos. Ezért Kiss Ádám számos szakmai, tudományos szervezet vagy projekt munkáját tudta pályafutása során tagként segíteni, vagy vezetőként irányítani. Kreativitása sok tudományos kutatási és oktatási projektben testesült meg sikerként hosszú és szerteágazó pályafutása alatt.
Az egyik legelkötelezettebben végzett tevékenysége mégis az egyetemi oktatás.
Kiss Ádám egyetemi oktatóként is maradandó és elismert tudományos hagyatékot hagyott maga után. Évtizedeken keresztül tanította többek között a Magfizika, Atomfizika, Atom és kvantumfizika, Magtechnika, Energetika és Környezetfizika tárgyakat. Ezek közül minden félévben több tárgya is nagyon népes hallgatósággal zajlott. Félévente több, mint 100 diák is hallgatta előadásait egyes időszakokban. A tanítást emerituszként sem fejezte be, a Környezetfizika előadást napjainkban is tartja. Több magfizikust is kinevelt oktatói pályája során, így például témavezetője volt a később Széchényi-díjjal kitüntetett Horváth Dezsőnek is. Két egyetemi tankönyv írásában vett részt. Egyik a „Kísérleti Atomfizika” magfizikai témájú, másik pedig a „Környezetfizika” címet viseli. Évtizedeken keresztül tanultak a fizikus hallgatók az ELTE-n a Korecz Lászlóval közösen szerkesztett „Magfizikai Laboratóriumi Gyakorlatok” jegyzetéből. Oktatóként a tehetséggondozásban is kivette részét hosszú egyetemi munkája során. Tehetséggondozó tevékenységét a Honoris Causa Pro Scientia Aranyéremmel díjazta az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Egyetemi pályafutásának meghatározó szerepét jelzi, hogy kétszer volt az ELTE Atomfizikai Tanszék vezetője: 1997-1998 között és 2003-2007 között.
Kiemelkedő oktatás- és tudományszervezői alkotása, ahogy megszervezte a Környezettudomány tanítását és kutatását az ELTE-n. A környezettudomány tanári- és kutatószakok, BSc. és MSc. szakok megszervezése mellett a Környezettudományi Centrum létrehozásában aktív szerepet töltött be, és vezette 2005-2012 között. A Környezettudományi Doktori Iskola alapító vezetője volt 2006-tól 2013-ig. Tevékenysége nagy hatással van a tudomány ezen ágának fellendülésére az ELTE TTK-n.
Kiss Ádám oktatáspolitikai szerepe és tevékenysége nem a szakmai méltatás része, de megemlítésre érdemes, hogy
az ELTE TTK Dékánja volt 7 évig, és az Oktatási Minisztérium Helyettes Államtitkára 4 évig.
Az ELTE Fizikus Professzori Tanácsának elnöke volt 2005 és 2009 között. 14 országos vagy nemzetközi szintű díjjal ismerték el szakmai és vezető tevékenységét. Ezekben az években jelentős tudományszervezői tevékenységet végzett a teljes magyar kutatótársadalom előnyére.
Kiss Ádám kiemelkedő tudományszervezői tevékenysége során a Magyar Tudományos Akadémia magfizikával kapcsolatos munkájában is meghatározó szerepet játszott. 2003-óta tagja az MTA Magfizikai Bizottságának (2020-óta Atommag és Sugárfizikai Bizottság néven). Magfizikus kutató egyéniségének országos elismertségét mutatja, hogy ennek a bizottságának 2006 és 2011 között az elnöke volt, és 1998 – 2001 között az MTA elnökségének választott tagja volt.
Emerituszként is aktív tudományos munkát végez. Évtizedes tapasztalatait kamatoztatja a tudományos kutatás, mert két akadémiai intézet külső tanácsadó testületében is dolgozik napjainkban is. Az Energiatudományi Kutatóközpont Külső Tanácsadó Testületének tagja 2013-óta és az Atommagkutató Intézet Külső Tanácsadó Testületének elnöke 2010-óta.
Kiss Ádám 80
Kiss Ádám 80
0
/
0
0
/
0