Kiváló kutatóink

Kiváló kutatóink
Intézményünk sokszínű kutatási potenciáljának és tudományos teljesítményének mérésére sokféle adat használható: 2014 áprilisa óta több kiválósági lista készült a Rektori Kabinet Adat- és Stratégiai Információkezelési Iroda koordinálásával, az Egyetem Tudományos Tanácsa és az Egyetemi Könyvtár együttműködésével. Ezek a következők:

Kiválósági listák

Mért adat: klasszikus (vagyis függő, az önhivatkozásokat is figyelembe vevő) Hirsch index-adatok, vagyis azon publikációk száma, amelyek egyenként legalább ugyanannyi hivatkozást kaptak, mint a rangszámuk. (Fontos megjegyezni, hogy a lista egy-egy értéke nem egyezik az MTMT-ben a szerzői felületen, az oktatónak látható Hirsch-index értékkel, mivel az ottani rendszer beépített szűkítésekkel dolgozik, melynek során a disszertáció- és az egyéb típusú idézőket nem veszi figyelembe.)
Rögzítés időpontja: 2017. november 9. (Magyar Tudományos Művek Tára)

A lista első tíz helyén a Természettudományi Kar oktatói és kutatói szerepelnek: Veres Gábor fizikus, habilitált egyetemi docens, Csabai István fizikus, egyetemi tanár, Pásztor Gabriella fizikus, tudományos főmunkatárs, Vicsek Tamás fizikus, egyetemi tanár, Lovász László matematikus, egyetemi tanár, Csanád Máté fizikus, habilitált egyetemi docens, Fodor Zoltán fizikus, egyetemi tanár, Frei Zsolt fizikus, egyetemi tanár, Miklósi Ádám etológus, egyetemi tanár és Raffai Péter fizikus, adjunktus. A teljes lista elérhető itt, hírünket itt olvashatja.

A lista első három helyezettje:

Veres Gábor

Csabai István

Pásztor Gabriella

______________ 

Mért adat: 2005 és 2015 közötti publikációkra érkezett hivatkozások száma (főállású oktató-kutatók) Rögzítés időpontja: 2015. november 12. (a Magyar Tudományos Művek Tára alapján)

Az első tízben a Fizikai Intézet kilenc kutatója – Veres Gábor egyetemi docens, Csanád Máté egyetemi docens, Csabai István egyetemi tanár, Kiss Ádám professor emeritus, Fodor Zoltán egyetemi tanár, Katz Sándor egyetemi tanár, Frei Zsolt egyetemi tanár, Vicsek Tamás egyetemi tanár és Raffai Péter egyetemi adjunktus – valamint Vellai Tibor, a Biológiai Intézet egyetemi tanára szerepel. A teljes listán a TTK Fizikai Intézetből 23, a TTK Biológiai Intézetből 12, a TTK Kémiai Intézetből 9, a TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetből, a Bölcsészettudományi Karról és a Pedagógiai és Pszichológiai Karról két-két kutató szerepel. A lista itt érhető el, hírünket itt olvashatja.

A lista első három helyezettje:

Veres Gábor

Csanád Máté

Csabai István

___________ 

Mért adat: legmagasabb Hirsch-index (főállású oktató-kutatók, professor emeritusok). Rögzítés időpontja: 2015. április 20. (a Magyar Tudományos Művek Tára alapján)

A első tízben a Fizikai Intézet nyolc kutatója – Csabai István egyetemi tanár, Vicsek Tamás egyetemi tanár, Veres Gábor egyetemi docens, Csanád Máté egyetemi docens, Kiss Ádám professor emeritus, Fodor Zoltánegyetemi tanár, Ungár Tamás professor emeritus és Tél Tamás egyetemi tanár –, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Matematikai Intézet professzora és Császár Attila, a Kémiai Intézet professzora szerepel.

A Természettudományi Kar Fizikai Intézetéből összesen 20, a Kémiai Intézetből 15, a Biológiai Intézetből 9, a Matematikai Intézetből és a Földrajz- és Földtudományi Intézetből 2-2 tudós került fel a jelenlegi listára. Az Állam- és Jogtudományi Karról Pokol Béla egyetemi tanár, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szabó Attila egyetemi docens szerepel a felsorolásban. A lista itt érhető el, hírünket itt olvashatja.

A lista első három helyezettje:

Csabai István

Vicsek Tamás

Veres Gábor

____________

Mért adat: a legtöbb független hivatkozás (főállású oktató-kutatók és professor emeritusok). Rögzítés időpontja: 2014. március 17. (a Magyar Tudományos Művek Tára alapján)

A legidézettebb fizikusok között találjuk Vicsek Tamás (TTK Biológiai Fizikai Tanszék) és Csabai István (TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) professzorok mellett Veres Gábor egyetemi docenst is (TTK Atomfizikai Tanszék). A legeredményesebb matematikusok körében szerepelnek Lovász László és Frank András professzorok.

Az ELTE legidézettebb kutatónői Erdei Anna (TTK Immunológiai Tanszék), László Glória (TTK Immunológiai Tanszék), Gósy Mária (BTK Fonetikai Tanszék) és Perlné Molnár Ibolya (TTK Kémiai Intézet). A lista legfiatalabbja Csanád Máté (TTK Atomfizikai Tanszék). A Természettudományi Karról negyvenkettő, a Bölcsészettudományi Karról hat, míg az Állam- és Jogtudományi Karról és a Pedagógiai és Pszichológiai Karról egy-egy kutató szerepel a legtöbb független hivatkozást gyűjtő 50 oktató-kutató között. A lista itt érhető el, hírünket itt olvashatja.

A lista első három helyezettje:

Vicsek Tamás

Csabai István

Veres Gábor

 

Az ELTE Innovatív Kutatója Díj

A kiemelkedő kutatói teljesítmény elismerésére az ELTE 2009-ben megalapította az ELTE Innovatív Kutatója díjat, amelyet minden évben az a tudós kap, aki a megelőző évben leginkább hozzájárult ahhoz, hogy a keletkezett tudás Egyetemünk érdekében hasznosuljon.

Díjazottak Karunkról

2017: PÁL GÁBOR ÉS SZAKÁCS DÁVID BIOKÉMIKUSOK

Az ELTE Biokémiai Tanszékének kutatói közösen kapták az elismerést speciális anyagok kifejlesztéséért, amelyekkel szelektíven lehet gátolni olyan immunológiai folyamatot, amely normális körülmények között a szervezetünk számára hasznos, védő funkciót lát el, ám szívinfarktust és szélütést követően a saját szervezetünk ellen fordul. Bővebben | Interjú

2016: MIKLÓSI ÁDÁM, PONGRÁCZ PÉTER ÉS FARAGÓ TAMÁS ETOLÓGUSOK 

Az Etológia Tanszék kutatói a díjat Kutyaugatási hangmintákat tartalmazó adatbázis című kutatásukért nyerték el, mely alapján szociális kontextust felismerő algoritmusok kifejlesztése válik lehetségessé. A kutatás középpontjában a kutya és az ember közötti akusztikus kommunikáció vizsgálata áll. A kutyák hangadásának különböző aspektusai algoritmusokkal detektálhatók, így ezek az adatok a kutya és gazdája közötti kommunikáció vizsgálatához nyújthatnak segítséget. Az Etológiai Tanszék kutatóinak tudományos publikációi folyamatosan jelennek meg a világ vezető folyóirataiban (Animal Cognition, Applied Animal Behaviour Science, Interaction Studies). Bővebben

2015: VELLAI TIBOR IMMUNOLÓGUS 

A Genetikai Tanszék tanszékvezetője az autofágia (sejtes önemésztés), valamint az öregedési folyamatok és öregkori betegségek közötti összefüggések mélyebb megértéséért kapta a díjat. Az autofág folyamat aktiválásához olyan kismolekulákat (farmakológiai eszközöket) használtak, amelyek potenciális gyógyszeralapanyagok lehetnek a későbbiekben. Olyan kismolekulákat szelektáltak, amelyek képesek az autofág folyamat serkentésére. Ezen molekulák tökéletesen működtek sejtes környezetben (autofágiát aktiváltak), és pl. neuronokban (idegsejtekben) sejtvédő funkciót mutattak (toxinnal kezelt sejteket védtek a pusztulástól). Ezeket a molekulákat szabadalmaztatták az Egyetem és egy ipari partner együttműködésében. A friss szabadalom többek között az Alzheimer-kór megértésében segítheti a társadalmat, piaci értékesítése az ELTE és ipari partnereinek együttműködésében valósul meg. Bővebben | Interjú

2013: VICSEK TAMÁS FIZIKUS

A Biológiai Fizika Tanszék egyetemi tanára a nagy hálózatok belső szerkezetének feltárásáért, kapcsolódó módszerek kidolgozásáért vehette át a díjat. Vicsek Tamás kutatócsoportja évek óta foglalkozik az élőlények kollektív mozgásával és viselkedésével. A professzornak fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját, pl. a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket, és az állatok, emberek valamint repülő robotok csoportos mozgását. Az ELTE-s kutatócsoport a statisztikus fizikai eszköztárral a galambok mellett más, szociálisan fejlett madarak vagy emlősök csoportos viselkedését, szociális hierarchiáját és kollektív döntéshozatali mechanizmusait is vizsgálja. Az adatok alapján 2014-ben a világon elsőként építettek kollektív mozgásra képes robotrepülőgép-rajt. Bővebben | Interjú

2012: PÁL GÁBOR BIOKÉMIKUS 

A Biokémia Tanszék egyetemi docense az elismerést a fehérjék evolúciós létrehozása terén elért kiemelkedő eredményeivel vívta ki, a fehérjékhez kapcsolódó kutatások során új enzimet fejlesztettek ki. A kutatócsoport enzimje ígéretes eredmény az ipari hasznosítás szempontjából. Elsősorban szívinfarktus és szélütés esetében lehetnek hasznosíthatók az általunk létrehozott készítmények még kifejlesztendő gyógyszer változatai. A kutatócsoport jelenleg az állatkísérleteket végzi. Bővebben | Interjú

2011: HORVÁTH GÁBOR BIOFIZIKUS ÉS KRISKA GYÖRGY BIOLÓGUS

Kriska György, az Embertani Tanszék adjunktusa és Horváth Gábor, a Biológiai Fizika Tanszék egyetemi docense a természet polarizációs mintázataival foglalkozó kutatásaiért és találmányaiért (például bögölycsapda) vehette át a díjat. Közösen felismerték, hogy a rácsozott felületek taszítják a rovarokat – a csíkjaikkal ennek megfelelően védekeznek a vérszívók ellen a zebrák –, vonzzák azonban őket a sima, sötét felületek. A felismerés révén nyújtották be a kutatók szabadalmi igényüket egy polarizációs rovarcsapdára, amelynek prototípusát uniós forrásból származó, mintegy egymillió eurós összegből finanszírozhatják. A kutatásról és annak eredményeiről beszámolt a Science és a New York Times is. Bővebben | Interjú

2010: KACSKOVICS IMRE IMMUNOLÓGUS 

Az Immunológiai Tanszék egyetemi tanára kollégáival együtt 2007-ben egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyag-termelés mennyiségét és hatékonyságát. Az eljárás hasznosítására kollegájával (Bősze Zsuzsanna, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet) 2007-ben megalapították az ImmunoGenes Kft-t. Cégük az érintett intézetekkel, illetve azok vezetőivel (ELTE, MBK) 2008 januárjában kizárólagos hasznosítási szerződést kötött az intézmények tulajdonában lévő szellemi tulajdon hasznosítására. A módszert azóta nemzetközi szabadalom védi, 2012-ben Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal ismerték el. Az eredmények hasznosítására a cég 2014-ben a japán Kyowa Hakko Kirin (KHK) céggel kötött hasznosítási szerződést, amelynek révén ezt az eljárást a KHK saját terápiás gyógyszerfejlesztésében alkalmazza. Bővebben

 

Az ELTE Ígéretes Kutatói díj

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. 2015-ben több mint 70 jelentkezőből választották ki a 12 nyertest, akik 1-1 millió Ft-ot fordíthatttak kutatásaikra. 2016-ban 61 pályázóból 7-en kerültek a díjazottak közé, míg 2017-ben 59-ből 7-en kapták meg az elismerést.

FELFÖLDI TAMÁS  (TTK MIKROBIOLÓGIAI TANSZÉK) - 2017

Különböző vizes élőhelyek mikrobaközösségei; a kommunális és ipari szennyvizek kezelésének mikrobiológiai vonatkozásai; taxonómiai vizsgálatok

Biológusként szerzett 2003-ban diplomát az ELTE-n, 2006-ban doktorált az ELTE Biológia Doktori Iskolájában, és 2017-ben habilitált. Az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén 2006-tól tudományos segédmunkatárs, 2008-tól tanársegéd, 2012-től adjunktus. 2008–2012 között a Környezetbiológiai Laboratórium, 2012-től a Genomikai Laboratórium vezetője.  2013–2016 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Biomérnöki Tanszék kutatója volt. Kutatásai három irányba terjednek ki: különböző vizes (főként extrém) élőhelyek mikrobaközösségeire, a kommunális és ipari szennyvíz-kezelések mikrobiológiai vonatkozásaira, valamint taxonómiai vizsgálatokra. Munkájának új lendületet adott az újgenerációs DNS-szekvenálási technikák alkalmazása, melyek 2012-es bevezetését az ELTE Biológiai Intézetében személyesen irányította, és azóta is koordinálja.

SCHLOSSER GITTA (TTK ANALITIKAI KÉMIAI TANSZÉK) - 2017

Molekuláris kölcsönhatások: új tömegspektrometriás lehetőségek és alkalmazások

Okleveles vegyészként 2001-ben végzett az ELTE-n. Molekuláris komplexek kutatásával doktori munkája során kezdett el foglalkozni, amely a 2005-ben megszerzett PhD-fokozat óta az egyik kulcsfontosságú kutatási területévé vált. Az MTA Kémiai Kutatóközpontjában 2001–2004 között tudományos segédmunkatársként működött közre, majd 2004 és 2017 között az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársaként és a Tömegspektrometria Laboratórium vezetőjeként dolgozott. 2017-től az ELTE Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatómunkája kiterjed kismolekulás és makromolekuláris komplexek tömegspektrometriás vizsgálatára, és célja olyan új megoldások kidolgozása, amelyek lehetőséget adnak a molekulák között létrejövő gyenge másodlagos kölcsönhatások detektálására, nemkovalens komplexek előállítására. Fontos cél továbbá analitikai alkalmazások fejlesztése is.

FARKAS ILLÉS (TTK BIOLÓGIAI FIZIKA TANSZÉK) - 2016

Kölcsönható sokrészecske-rendszerek csoportos viselkedési mintázatainak vizsgálata elméleti és számítógépes statisztikus fizikai eszközökkel

2000-ben kapta meg egyetemi diplomáját az ELTE fizikus szakán, majd 2004-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE Fizika Doktori Iskolájában, a témavezetője Vicsek Tamás akadémikus, egyetemi tanár volt. 2003-tól tudományos segédmunkatársa, 2004-től tudományos munkatársa, 2009-től pedig tudományos főmunkatársa az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatócsoportnak. Vendégkutató volt többek között a Stuttgarti Egyetemen, a chicagói Northwestern University-n, valamint San Fransisco-i University of Califonia-n. Több OTKA projekt senior kutatója és projektvezetője, kutatási területe a csoportos mozgás és hálózatok numerikus szimulációja, a ráf spektrumok és szomszédsági mátrixok elemzés, a klaszterezés és SVD (Singular Value Decomposition), a fehérje-fehérje kölcsönhatások és mRNS expresszió, a hálózatok átfedő moduljainak keresése, valamint az alapkutatási szoftverek és web szerverek vizsgálata.

SOLYMOSI KATALIN (TTK NÖVÉNYSZERVEZETTANI TANSZÉK) - 2016

Növényi színtestek szerkezetének és működésének összefüggései és szerepe a változó környezethez való alkalmazkodásban

2001-ben vette át oklevelét az ELTE Természettudományi Kar biológus szakán, PhD-fokozatát 2005-ben summa cum laude minősítéssel szerezte meg. Jelenleg az ELTE Biológiai Intézetének Növényszervezettani Tanszékén dolgozik egyetemi adjunktusként. 2007-ben neki ítélték a Magyar Biofizikai Társaság „Ifjú Biofizikusi Díját” és átvehette a L’Oréal-UNESCO Nők a Tudományért Díjat 30 év alatti kategóriában, 2016-ban pedig elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 3 évre. Kutatási területét a növényi színtestek szerkezetének és működésének összefüggései, a színtestek egymásba alakulásai jelentik, emellett vizsgálta a tilakoidmembránok biogenezisét, a klorofill bioszintézist, természetben és laboratóriumi körülmények között etiolált növényeket és ezek zöldülését is.  Elemzi nehézfém-, fény-, szárazság- és sóstressz növényi színtestek szerkezetére és működésére gyakorolt hatását, valamint a plasztiszok által termelt gyógyászati vagy élelmiszeripari hatóanyagokat is.

ERŐSS ANITA (TTK ÁLTALÁNOS ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TANSZÉK) - 2015

A Villányi termálkarszt kutatása – hidraulikai vizsgálat, geokémiai jellemzés, barlangképződési folyamatok

2001-ben fejezte be geológiai tanulmányait a Természettudományi Karon. PhD fokozatát 2010-ben szerezte meg az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Földtan-geofizika programjában, közben Németországban, Svájcban és Portugáliában folyatott tanulmányokat. 2013 és 2014 között Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, kutatott Németországban a DAAD Kutatói Ösztöndíjjal, valamint itthon számos OTKA és uniós projektben. Jelenleg az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tudományos munkatársa az OTKA NK 101356 projekt keretében, a Tanszék hidrogeológiai és karszthidrogeológiai kurzusainak oktatója. 2010 óta a Geológus Tudományos Diákkör koordinátora, 2012-től az IAH Regional Groundwater Flow Commission Technical Services egyik vezetője, valamint „természetes kutatólaboratóriumokban”, a Budai Termálkarszt forrásbarlangjaiban végez kutatásokat.

HARGITAI RITA (TTK ÁLLATRENDSZERTANI ÉS ÖKOLÓGIAI TANSZÉK) - 2015

A tojáshéj pigmentáció szerkezeti funkciójának és indikátor szerepének vizsgálata madaraknál

2002-ben végzett a Természettudományi Kar biológia–angol szakfordító szakán, később pedagógiai diplomát is szerzett. Doktori fokozatát a TTK Biológia Doktori Iskola Zootaxonómia, Állatökológia, Hidrobiológia doktori programjában szerezte summa cum laude minősítéssel 2006-ban. 2005 és 2014 között öt OTKA-projekt résztvevő kutatója. 2006 és 2012 között többek között Spanyolországban, Skóciában, az Egyesült Királyságban és Belgiumban folytatott kutatásokat. 2012 óta a TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tudományos munkatársa, Bolyai-ösztöndíjas. Kutatásai során a környezeti viszonyok és a szülői minőség hatását vizsgálja a tojásméret fészekaljak közötti és fészekaljon belüli varianciájára tekintettel, valamint a tojáshéjszín és a tojáshéj szerkezet kapcsolatát a szülői kondícióval, a környezeti tényezőkkel és a tojás minőségével.

HERCZEG GÁBOR (TTK ÁLLATRENDSZERTANI ÉS ÖKOLÓGIAI TANSZÉK) - 2015

A kilenctüskés pikó adaptív divergenciája; zöld gyík vizuális és kémiai ivari jelzésrendszere

2001-ben alkalmazott zoológusként végzett a Szent István Egyetemen. PhD-fokozatát 2006-ban szerezte ökológia szakterületen az ELTE Természettudományi Karán, 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2006 és 2011 között a Helsinki Egyetem posztdoktora, 2012 óta az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék egyetemi adjunktusa. ökobiogeográfiai, általános ökológiai, állatrendszertani kurzusokat tart angol és magyar nyelven. Számos hazai és nemzetközi kutatási projekt vezetője és résztvevője, jelenleg egy-egy OTKA-projekt társ- és vezető kutatója. Kutatási témái: a viselkedési konzisztencia evolúciója; adaptív divergencia pikóknál; ivari jelzések és szaporodási siker a zöld gyíknál, valamint szélességi övek menti adaptációk gyepi békánál.

NÓGRÁDI DÁNIEL (TTK ELMÉLETI FIZIKA TANSZÉK) - 2015

A részecskefizika Standard Modelljének vizsgálata

2000-ben végzett a Természettudományi Kar fizika szakán, cambridge-i tanulmányait követően a hollandiai Leiden Egyetemen szerzett PhD-fokozatot 2005-ben. 2005 és 2009 között a Wuppertali Egyetem és a University of California San Diego posztdoktori kutatójaként dolgozott. 2009 óta Egyetemünk oktatója. 2011-ben alapította a CUDA Research Centert, amely az ELTE Elméleti Fizika Tanszék Rácstérelméleti Csoportjának és az Egyesült Államok-beli NVIDIA Corp. közös kutatási projektje. 2012-ben nyert nagy költségű, négyéves időtartamra szóló kutatói OTKA-pályázatot, egy nemzetközi kutatócsoport hazai tagjaként (University of California San Diego, University of the Pacific – Stockton, Wuppertali Egyetem). Vizsgálatai a Standard Modell érvényességének ultraibolya tartománybeli kiterjesztésére vonatkoznak, az ún. technicolor elméleten alapuló modellek számítógépes szimulációjában ért el jelentős eredményeket.