Kiváló kutatóinkat ünnepeltük

2019.11.27.
Kiváló kutatóinkat ünnepeltük
Az ELTE Tudományos Tanácsa 2019. november 22-én ötödik alkalommal rendezte meg a Tudományos Kutatás Napját az Egyetemi Könyvtárban. A tudományok sokszínűségét hirdető ünnepségen az egyetem három sikeres szenior kutatója mutatta be életművét, és nyolc Ígéretes Kutató sokszínű kutatási területével ismerkedhettek meg a jelenlévők kisfilmen.

Az immár ötödik alkalommal megtartott „A Tudományos Kutatás Napja az ELTE-n” rendezvény az ELTE-n folyó kutatások univerzitását és sokszínűségét hivatott bemutatni, és kiválóan példázza azt, hogy az egymás mellett és együtt dolgozó kutatógenerációk munkája sikeres, multidiszciplináris és nemzetközileg is nagy visszahangot kiváltó eredményeket hoz – mondta Borhy László rektor nyitóbeszédében. – Az ELTE jelenlegi sokszínű portfóliájának fenntartása, nemzetközi ismertségének növelése mellett a kutatási eredmények láthatósága, az „open science” is egyre inkább alapvető elvárásként fogalmazódik meg, hiszen a tudomány jövője az átláthatóság, erre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítania valamennyi kutatónknak – tette hozzá a rektor.

Az élettelen természettudományban az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa, Torma Csaba Zsolt, az élő természettudományban az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék adjunktusa Solti Ádám kapja „Az ELTE ígéretes kutatója” díjat, amelyről itt olvashat bővebben.

Takó Ferenc, az ELTE Nemzetközi Iroda vezetője mutatta be a 2019-ben létrejött CHARM-EU európai egyetemi szövetséget, amely jelenleg az Egyetem egyik legfontosabb nemzetközi stratégiai együttműködése. A Magyar Tudomány Ünnepének idei mottója, a rektori megnyitóban is említett „értékteremtő tudomány”, nem csupán arra világít rá, hogy

a tudományos munka napjaink egyik legfontosabb értékteremtő feladata,

hanem arra is, hogy a tudományos kutatás végső célja, melynek révén a tudományos munka valóban értékké válik, az, amikor végül a társadalom mindennapi életében hasznosul. A rendezvényen ennek jegyében az Ígéretes Kutatók kitértek kisfilmjeikben kutatási eredményeik gyakorlati hasznosíthatóságára, és az ünnepség három felkért előadója is ennek jegyében mutatta be kiemelkedő kutatási eredményét.

Bányai Éva, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Affektív Pszichológia Tanszék emeritus professzora A kutató kíváncsiságtól a gyógyításig: fél évszázadom a hipnózissal címmel tartott előadást. A közönség a gyermeki kíváncsiságból eredeztethető kutatói pályát, annak nehézségeit és örömeit ismerhette meg.

Bár a hipnózis Magyarországon még a hatvanas években is gyanús „polgári áltudománynak” számított, a hipnóziskutatásban a töretlen kutató kíváncsiság rendkívüli eredményeket hozott: többek között  a világon elsőként a hipnózis komplex kísérleti megközelítését, a pavlovi hipnózis-elmélet megdöntését és a hipnózis gyógyító alkalmazásának lehetőségeit. A hipnózis módosult tudatállapot, amelynek mind szociális, mind biológiai szempontból adaptív értéke lehet.

Tudományosan is igazolható pozitív eredmények születtek a korai személyiségsérülések okozta pszichoszomatikus betegségek hipnotikus gyógyításának terén, illetve megállapították, hogy

a hipnoterápiára adott pozitív szuggesztiók pozitív hatást fejtenek ki emlődaganatos betegek esetén.

A beszámoló során a közönség megtapasztalhatta a kíváncsiság elképesztő, inspiráló erejét, mely végig kísér egy sikerekkel igazolt és emberek szolgálatával töltött kutatói életpályát.

Az előadást követően Borhy László rektor és Darázs Lénárd rektorhelyettes átadták a 2019-es Ígéretes Kutató okleveleket. "Az ELTE ígéretes kutatója" elismeréssel a Tudományos Tanács a sok pályázó közül tudományterületenként egy-egy olyan fiatal kutatót díjaz minden évben, aki személyéhez kötődő, legalább nagyrészt az egyetemen folyó kutatást folytat, és munkájával hozzájárul az ELTE sikereinek nemzetközi megismertetéséhez. A pályázat célja az egyetem támogatásáról  biztosítani és további lelkes munkára ösztönözni a fiatal kutatókat, akik előtt már példaként állnak a Lendület és ERC pályázatot nyert idősebb kutatói generációk tagjai. Az elismerést idén nyolc negyvenévesnél fiatalabb kutató vehette át, akik szakterületükön eddig elért eredményekkel bizonyították, példát mutathatnak a jövő tudósainak. A fiatalok kisfilmeken mutatkoztak be és ismertették izgalmas kutatásaikat.

Harmathy Attila, az ÁJK Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa, az MTA rendes tagja A polgári jog mindennapi életünkben címmel tartott érdekfeszítő előadást, melyben rávilágított arra, hogy a polgári jog végigkíséri teljes életünket és számtalan olyan kérdést felvet, amelyre koronként és társadalmanként eltérő válasz született.

Gyakran bontakozik ki vita például arról, hogy az emberi élet mikor kezdődik (fogantatáskor, születéskor stb.), ki és hogyan dönthet a halálos betegségben szenvedő ember életben maradását biztosító gépek lekapcsolásáról, vagy hogyan lehet meghatározni a család fogalmát.

A polgári jogi jogviszonyok legfontosabb közös jellemzője, hogy alanyai egyenrangúak,

nem pedig egymás fölé rendelt jogviszonyban vesznek részt. Hosszan lehetne sorolni azokat a területeket, amelyek a polgári jog témakörébe tartoznak: személyek joga, öröklés, szerződések kérdései, dologi jog, felelősség, de az előadás keretei csak néhány különösen figyelemre méltó, mindenkit érintő és érdeklő kérdés kiemelését tették lehetővé.

A rendezvényen az ELTE rektora és Tudományos Tanácsa elismerő okleveleket adományozott az MTA Lendület pályázatán és az ERC pályázatain 2019-ben támogatást elnyert kutatóknak. A négy vezető kutató közül Nagy Máté Lendület-nyertes tudta átvenni személyesen oklevelét, Antal Miklósnak, Mátyus Editnek és Vida Tivadarnak külföldi konferenciarészvételük miatt távolról gratulált az Egyetemvezetés.

A rendezvény utolsó előadását Lőrincz András, az Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszék tudományos főmunkatársa, az ELTE Innovatív Kutatója tartotta Alkalmazásokkal a Mesterséges Általános Intelligencia felé címmel. Lőrincz András példákkal illusztrálta, hogy a meghatározott feladatok megoldásában „emberfeletti” teljesítményre képes 

mélyhálós algoritmusok csak a célfeladatok megoldására alkalmasak, és ezekben ráadásul könnyen becsaphatók.

Ezeket a problémákat küszöbölik ki a mesterséges általános intelligencia algoritmusai, amelyek öntanulásra és érvelésre, így pedig komplexebb feladatok elvégzésére is képesek.

A mesterséges általános intelligencia megjelenése a nem túl távoli jövőben várható, de az előadás több már most működő vagy fejlesztés alatt álló alkalmazást bemutatott, amelyek az autóvezetést támogatják vagy éppen egyes betegségek (pl. autizmus) diagnosztizálásában és terápiájában nyújtanak segítséget.

Az ELTE valamennyi generáció számára páratlan, egész életen át tartó játékkal felérő kutatói életpályát kínál – fogalmazott zárszavában Darázs Lénárd általános rektorhelyettes. Az egész világon zajló nagy nemzetközi versenyhez, melyben az ELTE is kiemelkedő helyet foglal el, valamennyi korosztály a maga eszközeivel járul hozzá. A fiatal kutató generáció ma már nemcsak a szenior kutatók által kijelölt útmutatást követi, egyre inkább érződik az ígéretes kutatók lelkesedésének inspiráló hatása az elismert kutatók munkáján is:

a tudomány művelése egyre inkább közös, generációkon átívelő élménnyé válik.

A rendezvény zárásaként a vendégek poszterkiállításon is megtekinthették az Ígéretes Kutatók kisfilmen már bemutatott kutatásait, valamint a Kutatók Éjszakája alkalmából rendezett rajzverseny nyertes művein keresztül a jövő kutatóinak elképzeléseibe is bepillantást nyerhettek. A generációk és tudományterületek párbeszéde Borhy László rektor pezsgős köszöntőjét követően kezdődött, az előző évekhez hasonlóan gyorsan nagy beszélgetések bontakoztak ki.