Magyar kutatók tesztelik először embereken a legújabb stroke gyógyszert
A hatóanyagot nemzetközi szabadalom védi, melynek tulajdonosa az ELTE és régi innovációs partnere, a Printnet Kft. A Málnási-Csizmadia András vezette MTA-ELTE Motor Farmakológia Kutatócsoport 2018-ban szabadalmaztatta az MPH-220 nevű hatóanyagot. A magyar kutatócsoport ezzel az innovatív kutatásokban a világon legerősebbnek tartott amerikai intézetet, a Scripps Research Institute-ot előzte meg.
Az eddigi kísérleti eredmények szerint a hatóanyag úgy szünteti meg a kóros végtagi izomösszehúzódásokat, hogy közben nem befolyásolja a szívizmot és az erek simaizomzatát, ezért nem okoz keringési problémákat sem.
„Az MPH-220 közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjén fejti ki a hatását, míg a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek az idegrendszert befolyásolják” – mondja Málnási-Csizmadia András.
Málnási-Csizmadia András, a Motor Farmakológia Kutatócsoport szakmai vezetője kezében az MPH-220 gyógyszerjelölttel és Gyimesi Máté, a csoport tudományos igazgatója
(Forrás: motopharmacology.com)
A magyar kutatócsoport által tesztelt hatóanyag a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül. A klinikai próbák első, a hatóanyag biztonságosságát tesztelő fázisát magyarországi kórházakban végzik. A vizsgálatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozza. Jelenleg a GLP állatkísérletek utolsó fázisai, illetve a humán klinikai próbák előkészítése és a hatóanyag gyártása zajlanak, amelyből
jövő év elején a hatósági engedélyeztetés után adják be az első adagokat a vizsgálatba önkéntesen jelentkezett egészséges pácienseknek.
A vizsgálat során az MPH-220 biztonságos dózisát határozzák meg.
A stroke, másnéven akut agyi érkatasztrófa az agy működészavara, amit a vérellátó erek érelmeszesedés okozta eldugulása, vagy az így megkeményedett véredényfal megrepedése okoz. A tünetegyüttes gyors beavatkozás nélkül bénuláshoz, de akár halálhoz is vezethet. A stroke és más idegrendszeri betegségek következményeként a páciensek körülbelül 30 százalékánál jelentkezik az úgynevezett spaszticitás, azaz az izmok görcsös összehúzódása. Ez a tartósan fennálló betegség 50–60 millió embert érint a világon, a kezelésre alkalmazott izomgörcsoldók azonban mindössze a páciensek 25–30 százalékánál hatékonyak.