Mi zajlik a kutyák agyában, miközben beszélünk hozzájuk?
Az ELTE kutatói a kutyák funkcionális MRI vizsgálata során felfedezték, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival. A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során. Korábban kimutattuk, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. De vajon a hierarchia is hasonló?
"Ennek kiderítésére ebben az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztunk: megmértük, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A mérés során időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételtük meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában” – mondja Gábor Anna, az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport kutatója.
A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet.
A vizsgálat arra is rámutattott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.
"Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. „Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzések, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzések, mint a szójelentés magasabb szinteken kerülnek feldolgozásra számos fajban. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi” – magyarázza a kutató.
További információ: biologia.elte.hu
Fotók: Kubinyi Enikő, ELTE TTK