Miben hasonlít a malacok kommunikációja a kutyákéra?
A házi sertés törpe változata egyre népszerűbb társállat, és a kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban. Ez az első kutatás, ami családi kutyákat és törpemalacokat hasonlít össze egy problémamegoldó helyzetben. „A Családi Törpemalac Programot 2017-ben indítottuk az ELTE TTK Etológia Tanszékén. Az állatok családi kutyákhoz hasonló környezetben nevelkednek, ami egyedülálló összehasonlító vizsgálatokhoz teremt alapot e két faj között” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
„A kísérletünkben az úgynevezett megoldhatatlan feladat paradigmát alkalmaztuk, ahol az állat először egy könnyen megoldható feladatot kap. Ez a mi esetünkben egy élelmet tartalmazó doboz kinyitása volt. Aztán néhány próba után a probléma megoldhatatlanná válik, mert a dobozra rázárjuk a tetejét” – foglalta össze a vizsgálat lényegét Paula Pérez, az ELTE TTK Etológia Tanszék doktorandusza. .
Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa arról beszélt, hogy amikor az állatok a dobozzal először üresen, élelem nélkül találkoztak, a malacok és a kutyák hasonló mértékben mutattak ember felé irányuló viselkedéseket.
„A különbségek akkor lettek szembetűnőek, amikor jutalomfalatot tettünk a dobozba, és izgalmas kihívás lett kinyitni azt. A malacok ezt kezdettől fogva gyorsabban oldották meg, talán a jobb manipulációs képességüknek köszönhetően. Majd amikor megoldhatatlanná vált a feladat, a kutyák a korábbihoz képest többet fordultak az ember felé. Ezzel szemben a malacok kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutattak, viszont a kutyáknál kitartóbban próbálkoztak a doboz kinyitásával, ami az önálló problémamegoldásra való hajlamukat tükrözheti” – magyarázta a kutató.
Tesztkörnyezet
„A két faj között talált hasonlóságok azt mutatják, hogy az emberrel való kommunikálásra való képesség mindkét fajban hasonlóan jelen van – foglalta össze az eredményeket Pérez. „A viselkedésbeli különbségek hátterében a fajspecifikus sajátosságok állhatnak.
A kutyák természetes módon jobban függnek és együttműködőbbek az emberrel,
ami megmagyarázza, miért sikeresebbek más fajokhoz képest a velünk való kommunikációs interakciók létesítésében.”