Miért pont a díszes hímeket részesítik előnyben a nőstények?

2023.03.08.
Miért pont a díszes hímeket részesítik előnyben a nőstények?
A szexuális szelekció választ ad az állatok díszeinek létezésére, de arra nem, vajon miért pont a díszes megjelenés vonzó, miért a díszes pávakakast részesítik előnyben a nőstények? Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként az ELTE kutatói megmutatták, hogy nem a díszek pazarló költsége az ok, sőt egy általános képletet dolgoztak ki, amivel bármely modellben ki lehet számolni az őszinte egyensúly állapotát, mely független e díszek költségétől. Eredményeik a BMC Biology folyóiratban jelentek meg.

Az állatvilágban használt jelzésrendszerek vagyis a szignálok sokszínűsége kíváncsisággal és csodálkozással tölti el az embereket. Miért van a pávakakasnak díszes faroktolla, mire jó a szarvasok agancsa, miért olyan sokszínű a pillangó? Első látásra ezeknek a meghökkentő díszeknek kevés haszna van.

VONZÓ DÍSZEK, ÖNZŐ GÉNEK

A modern evolúció elmélet atyja, Charles Darwin forradalmian új elmélettel állt elő: a pávakakasnak azért díszes a faroktolla, mert a nőstények a díszes hímekkel szaporodnak szívesebben. Darwin ezt nevezte el ’szexuális szelekciónak’. Azóta számos állatfajban kimutatták már, hogy a nőstények bizonyos jellegeket preferálnak a hímekben. Darwin azonban egy nagyon fontos kérdésre nem adott választ:

miért pont a díszes hímeket részesítik előnyben a nőstények?

A kérdés egy ideig háttérbe szorult. Időközben teret nyert a génközpontú szemlélet, melyet Richard Dawkins ’Önző gén’ című könyve tett világszinten is ismertté. A lényege, hogy az egyedek nem a maguk, hanem a génjeik érdekét képviselik. Ez viszont magában hordozza a csalás problémáját.

Ha egy egyed előnyt tud szerezni a génjei számára azzal, hogy megtéveszt egy másik egyedet (pl. a hím a nőstényt) akkor miért ne tenné meg? Dawkins a kommunikációs kölcsönhatásokat ’manipulátorok’ és ’gondolatolvasók’ párbajaként írja le és arra a nem túl optimista konklúzióra jut, hogy a szignálok többsége manipulatív, azaz nem őszinte, Vagyis a szignálból nem lehet következtetni az állat rejtett tulajdonságaira, például a rátermettségére.

AZ ŐSZINTESÉG PROBLÉMÁJA

Amotz Zahavi, Darwin után több mint 100 évvel, elegáns módon kapcsolta össze a két problémát. Zahavi állítása szerint

a nőstények azért preferálják a díszes tollú hímeket, mert ezek a díszek pazarlóan költségesek és ezt a költséget csak a rátermett egyedek tudják megengedni maguknak.

Egy kevésbé jó génekkel megáldott, rosszabb kondícióban lévő egyednek nem éri meg a költséges szignált fenntartani. Zahavi ezt elnevezte Hátrány Elvnek, s szerinte a szignálok költsége tartja fenn azok őszinteségét. Nem arról van szó, hogy ezeknek a jellegeknek nincs haszna, hanem arról, hogy a túlélés szempontjából hátrányosak (költségesek), viszont a szaporodás szempontjából előnyösek (hiszen itt is a Darwini szexuális szelekcióról van szó).

Zahavi nagyvonalúan azt állította, hogy a természetben megtalálható összes szignál a Hátrány Elv alapján működik, azaz őszinte és pazarló. A biológusok el is kezdték kimérni a szignálok (evolúciós) egyensúlyban látható költségét. Azonban hamar arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb esetben nem figyelhető meg pazarló költség. Ezzel párhuzamosan több elméleti modell is igazolta, hogy egy őszinte szignálnak egyáltalán nem kell költségeseknek lennie az evolúciós egyensúlyban. Ezek a modellek azonban igen speciális helyzeteket írtak le és így nem volt egyértelmű, hogy mennyire általános a belőlük levonható kritika.

AZ ŐSZINTESÉG TUDOMÁNYA

A BME, az ELTE, az ÖK Evolúciótudományi Intézet és a Konrad Lorenz Institute kutatói a BMC Biology szaklapban megjelent tanulmányukban általános megoldóképletet adtak, melynek segítségével minden esetben ki lehet számolni az őszinte egyensúly lehetséges állapotait. Az általános megoldásból kiderült, hogy az

őszinteségnek egyáltalán nem feltétele az egyensúlyban fizetett szignálköltség.

Ezzel a kutatók közvetlenül cáfolták meg a több mint 50 éves Hátrány Elvet. A tanulmány szerint lehet olyan őszinte egyensúly, ahol a szignál őszinte és költségmentes (ingyen van), esetleg az őszinte szignál még plusz hasznot hoz a szignált használó egyed számára (negatív költség). A költség tehát nem az őszinte egyedet terheli -- csalás költsége az, ami igazán számít.

A pávakakas példájára visszatérve: egy jó génekkel rendelkező hím számára az ő látványos tolldísze lehet olcsó (hiszen ő ezt hatékonyan tudja előállítani) és mégis őszinte lesz a szignál, ha a potenciális csaló számára viszont költséges ugyanez a dísz.

AZ ŐSZINTESÉGHEZ A CSALÁS KÖLTSÉGE SZÁMÍT

Vegyünk egy másik példát a közgazdaságtanból. A hamis bankjegy nem őszinte szignál. De hogy mégis őszinte legyen a pénzhasználat, ahhoz nem a Nemzeti Banknak kell extra költséget viselnie, hanem a bankjegyhamisítás potenciális költségét kell növelni. A büntetésnek nagyobbnak kell lennie, mint a hamisításból származó nyereség. A Nemzeti Banknak az a jó, ha olcsón nyomtat, illetve, ha a csalókkal szemben aszimmetria van: az ő számára ez jóval költségesebb (drága papír, technika, potenciális büntetés).

Azt már korábbi modellekből is lehetett tudni, hogy az őszinteséghez a csalás költsége számít. A friss kutatásnak az a jelentősége, hogy ezt a tudást egy általános képlet formájában prezentálja (ami eddig nem volt). Azaz most már bármilyen kontextusban ki lehet számolni az őszinte egyensúly állapotát, és a várható költségeket, ami nagyon erős eszköz a kutatók kezében. A kutatás eredményeinek segítségével válaszolni lehet Darwin eredeti kérdésére: miért a díszes hímeket preferálják a nőstények? Mindezt anélkül, hogy feltételezni kellene a hímek „pazarló” költését. Mint minden, amit Darwini szelekció formál, az őszinteség is a hatékonyságról szól:

az őszinte egyedek nem pazarlóak, hanem hatékonyak.

 


Tanulmány: Számadó Szabolcs, Zachar István, Czégel Dániel & Dustin J. Penn, 2023, Honesty in signalling games is maintained by trade-offs rather than costs, BMC Biology 21 (4), doi: 10.1186/s12915-022-01496-9