Minden eddiginél komplexebb fehérjevizsgálatra alkalmas laborok épültek

2021.09.17.
Minden eddiginél komplexebb fehérjevizsgálatra alkalmas laborok épültek
A biokémia számos ága fonódik össze az ELTE Természettudományi Karán, ahol a szerves kémia, immunológia, genetika és biotechnológia eddig önállóan működő kutatócsoportjai most egy magasabb fokozaton kezdhetik meg a közös munkát. A szinergia egyik nagyszerű eredményeként 2021. nyarán átadásra került a HunProtExc és Szint+ projektek keretében kiépült korszerű expressziós és analitikai laboratóriumok együttese az ELTE TTK Kémiai és Biológiai Intézeteiben.

Az ELTE Természettudományi Karán több évtizedes múltra tekint vissza a fehérjekutatás. A Nyitray László és Perczel András által kezdeményezett OLPS (Open Laboratory of Protein Sciences) és a számos többpólusú kooperációt követően, mérföldkőnek számított a 2016-ban alakult Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozása Kacskovics Imre irányításával, ahol kialakításra került a molekuláris biomarker kutatási és szolgáltatási központ, az ipari igények kiszolgálása érdekében. A Kémiai Intézetben kiemelt szerep jut évek óta a fehérjekutatásnak, többek között a Szint+ Kiválósági Program, a MedInProt 2.0 – HunProtExc Fehérjetudomány és alkalmazásai Nemzeti Program támogatásával. A szerveződés fontos összekötő pontja és egyik kulcsszereplője Perczel András professzor, aki számos területen fogja össze a kutatócsoportokat.

Az ELTE TTK-n működő kutacsoportok közös sikere, hogy 2021. júliusában ünnepélyes keretek között a HunProtExc és Szint+ támogatásával átadásra került egy komplex laboratórium-csoport a Lágymányosi Campus északi és déli épületében. Az átadott laboratóriumok felszereltsége rendkívül modern, s helyet kapott benne többek között egy aminosavanalizátor, illetve egy, a hallgatók számára is nyitott laborként működő MS/MS ioncsapda rendszer és NMR spektrométer.


Dr. Kacskovics Imre dékán (balról) megnyitó beszéde.

Az átadó ünnepségen beszédet mondott többek között Kacskovics Imre dékán, Szalai István, a Kémiai Intézet igazgatója, Perczel András, a Szerves Kémia Tanszék vezetője és Nyitray László, az Biokémiai Tanszék egykori vezetője is. A megnyitó után Perczel András és Stráner Pál bemutatta az érdeklődőknek a Kémiai Intézet Biotechnológiai Laboratóriumát, majd bemutatkoztak az itt működő kutatócsoportok is. Az eseményt az analitikai laborok laborlátogatása, az csúcskategóriás eszközök rövid bemutatása zárta.

A fehérje előállítással kapcsolatos kutatások lehetővé teszik többek között olyan anyagok előállítását, mint az inzulin, a vírusfertőzést kimutató gyorstesztekhez szükséges enzimek, vagy akár monoklonális ellenanyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a tumorterápiában, és a különböző betegségek elleni küzdelemben. Emellett a fehérjék térszerkezetének vizsgálata az új célfehérjék fejlesztése hozzájárul további innovatív kutatásokhoz. Az akadémia és az ipar együttműködése nem csak a kutatás szempontjából fontos, de piaci értéke sem elhanyagolható.


Dr. Perczel András (balról a harmadik) megnyitó beszéde.

A most létesült laboroknak az oktatásban is fontos szerep jut: a biotechnológia MSc képzésben részt vevők számára is remek lehetőségeket nyújt a megújult labor, ugyanis a kapacitásnövelés lehetővé teszi a hallgatók számára az aktív részvételt a gyakorlatban, a legkosszerűbb technológiák megismerésében. A megfelelő mennyiségű fermentornak köszönhetően például a hallgatóknak külön-külön lehetőségük nyílik arra, hogy saját maga vigyen végig egy teljes fehérje előállítási és tisztítási folyamatot.

A fehérjekutatásról
A biokémiai folyamatok feltérképezésében elengedhetetlen a résztvevő fehérjék és ligandumaik térszerkezetének atomi szintű vizsgálata. Ehhez korszerű, egymást kiegészítő módszereket (szerves kémiai szintézisek, röntgenkrisztallográfia, fehérje- és "kismolekulás" NMR-, kiroptikai- és vibrációs spektroszkópia, molekulamodellezés) alkalmaznak. Kutatásaink több proteázhoz, jelátviteli-, onkogén- és immun-fehérjéhez kapcsolódóan a fehérje-ligand és fehérje-fehérje kölcsönhatások mélyebb megértését célozzák. Míg ezek az enzimek az említett kölcsönhatások kiváló modelljei (pl. kimotripszin család és inhibitorai, prolil-oligopeptidáz család enzimei, Ras fehérjék), fontos szerepet játszanak különböző életfolyamatokban is. A fehérjék feltekeredését meghatározó kölcsönhatások jellemzése céljából polipeptideket, kis-méretű modellfehérjéket, nagy és multimer fehérjéket is vizsgálunk. A kutatások távlati célja az, hogy a folyamatosan bővülő preparatív szerves kémiai kapacitásukat felhasználva hozzájáruljanak új, potenciálisan biológiai hatással rendelkező ligandumok és gyógyszerjelölt molekulák fejlesztéséhez. Ehhez azonban először fel kell deríteni az adott fehérjék és a potenciálisan ezekhez kapcsolódó ligandumok atomi térszerkezetét korszerű NMR, X-ray és krioEM módszerekkel.


A felújítás a MedInProt 2.0 – HunProtExc Fehérjetudomány és alkalmazásai Nemzeti Program keretein valósult meg.
Képek: Rusznák Gábor / ELTE

ELTE TTK Laboravató

ELTE TTK Laboravató

0

/

0

0

/

0