Négy érmet nyertünk a Kémiai Diákolimpián

2019.08.07.
Négy érmet nyertünk a Kémiai Diákolimpián
Két ezüst- és két bronzérmet nyertek magyar gimnazisták a július 21. és 29. között megrendezett 51. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián Párizsban – közölte Magyarfalvi Gábor, a Szervetlen Kémiai Tanszék munkatársa. A magyar csapat válogatóját és előkészítőjét az ELTE Kémiai Intézete szervezte meg.

Franciaország rekord részvétellel (309 diák, 80 ország) 29 év után ismét kémiai diákolimpiát rendezett 2019 júliusában. Négy további ország megfigyelőként volt jelen, és hamarosan versenyzőket is hoznak. A tavalyi évhez hasonlóan lelkes, korábbi versenyzőket is tartalmazó csapat volt a verseny felelőse és szervezője, de a korlátozottabb támogatás (és a drágább helyszín) nem tette lehetővé az évforduló csillogásának megismétlődését az 51. olimpián. A magyar csapat a szokásoknak megfelelően kiválóan teljesített:

  • Kapdos Ádám, debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, kémiatanára Sinyiné Kővári Györgyi ezüstérmes,
  • Mészáros Bence, budapesti Szent István Gimnázium, kémiatanárai dr. Borbás Réka és Kiss Andrea ezüstérmes,
  • Kozák András, budapesti Apáczai Csere János Gimnázium, kémiatanárai Sebő Péter és Sebőné Bagdi Ágnes bronzérmes,
  • Juhász Benedek, budapesti Apáczai Csere János Gimnázium, kémiatanára Sebő Péter bronzérmes.

A nemzetek nemhivatalos rangsorán ez a tizenharmadik körüli helyezést jelent.

A diákok a két ötórás dolgozat mellett jártak Párizs nevezetességeinél, a Louvre-ban, Versailles-ban. Elvitték őket két tudományos múzeumba is. A verseny időszakára esett Párizs valaha mért legmagasabb hőmérséklete is, de szerencsére nem dolgozatok közben, ugyanis ahogy Magyarországon, a régebben épült oktatási épületek nem légkondicionáltak.

A tanároknak jóval kevesebb szabadidő jut a laborok szemléje, a feladatsorok alapos vitája, majd fordítása, és javítása, majd a pontok egyeztetése is egy-egy napot igényel. A mi egyetlen hosszabb kirándulásunk épp a hőhullámot záró zivatarokra esett. A korábban Magyarország által bevezetett szimulált vizsgák miatt idén elmaradtak az éjszakába nyúló viták is. A verseny előtt ugyanis néhány tapasztalt mentorral szimulált vizsgát is írtunk, így lecsökkentve a szakmai és szövegezési hibák, pontozási nehézségek számát.

A laboratóriumi feladatok végre nem voltak az öt órába alig beleilleszthetőek.

Ugyan három gyakorlatra is sor került, az idő még korrekciókra is adott módot. Két mérésben bort vizsgáltak a diákok, műszerrel vastartalmat, és reakciók segítségével a borkénezés hatékonyságát követték. A harmadik gyakorlat pedig környezetbarát szintézis és tisztítás volt. A sok felkészült diák így viszont remekül teljesített, hárman is tökéletes munkát adtak be (az egyikük a szlovák csapatban versenyző somorjai Andrej Kovács).

Az elmélet feladatai egyenként is érdekesek voltak – szerepelt kémiatörténet ihlette szervetlen kémia feladat a jód francia felfedezőjéről, fájdalomcsillapító előállításának kinyomozása, modern és környezetbarát energiahasznosítási módszerek, fejlett műanyagok átgondolása. Érdekes volt a néhány évvel ezelőtti Nobel-díjas J. P. Sauvage molekuláris méretű motorokhoz vezető felfedezését körüljáró feladat. Aki az olimpia díszelnökének felkért professzor előadásán a megnyitón odafigyelt, sokat megsejthetett a helyes válaszokból.

A probléma a feladatsorral a terjedelme volt. 60 oldalra rúgott a 9 feladat, amire 5 óra jutott.

A próbavizsgán a gyakorlott felkészítők sem jutottak a végére, amivel a szerzők azt állították szembe, hogy friss diákok viszont igen. Az éles versenyben is akadtak közel tökéletes megoldások, de minden versenyző időhiányra panaszkodott. Kétségtelenül a legjobbak nem csupán kiváló diákok, de a vizsga idején képesek voltak gyorsan is dolgozni. Persze a nehéz problémák megoldásánál nem feltétlenül a forma és a sebesség számít.

A magyar csapat négy tagjának kiválasztása sok éve változatlan módon zajlik, és minden érdeklődő tehetséges diák számára nyitott. A legbővebb keretbe az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny és a Középiskolai Kémiai Lapok levelező versenyének legjobbjai kapnak meghívást. A szabályok szerint az olimpiára két hét felkészítés engedélyezett. Ennek első hetén mintegy 30 fő vesz részt az ELTE Kémiai Intézetében. Az igen intenzív kurzus során reggeltől estig elméleti órákon és laborokban lehet elsajátítani a verseny gyakorlófeladatai által megkívánt területeket. Mindezek mellett még három vizsgadolgozatot is írnak résztvevők, ami alapján kiderül, hogy ki az a 12 fő, aki eljöhet a második hasonló hétre. A dolgozatok szerzői és az órák tartói között is sok a volt olimpikon, nem csak az ELTE-ről, hanem több cégtől, kutatóintézetből. A felkészítő költségeit az ELTE állami költségvetési támogatása tartalmazza. Az utazási költségeket is az EMMI fedezi, sőt az érmes csapattagok már sok éve miniszterelnöki ösztöndíjban is részesülnek. A csapat két tagja még nem végzős, és idén a végzősök is maradnak Magyarországon továbbtanulni.

A csapat kísérő mentorai Magyarfalvi Gábor (ELTE), Varga Szilárd (MTA TTK) voltak, munkánkat Villányi Attila (Apáczai Gimnázium) megfigyelőként segítette. Az olimpia résztvevő országai évről-évre megválasztják az esemény szervezésért felelős, a rendezőket segítő intézőbizottságot (Steering Committee). Az olimpia végén a résztvevő országok, és az Intéző Bizottság nagy többséggel a következő, isztambuli olimpia tartamára újraválasztotta Magyarfalvi Gábort a bizottság elnökének.