Nobel-díjas díszdoktort avattunk

2018.11.12.
Nobel-díjas díszdoktort avattunk
Az ELTE Szenátusa az egyetem alapításának 384. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi közgyűlésen professor et doctor honoris causa címet adományozott Georg Gartner kartográfusnak és Rainer Weiss asztrofizikusnak 2018. november 9-én. Az ünnepi közgyűlést Borhy László akadémikus, az ELTE rektora vezette, az eseményen közreműködött a Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszékének Vegyeskara.

Borhy László rektor a közgyűlést megnyitó beszédében köszöntötte a megjelent nagyköveteket, állami tisztségviselőket, a társegyetemek képviselőit, valamint az ELTE korábbi díszdoktorait, professor emeritusait és jelenlegi oktatóit, kutatóit és hallgatóit. A hagyományoknak megfelelően Borhy László nemcsak magyarul, hanem latinul is köszöntötte a díszdoktorjelölteket, majd felkérte a felterjesztő karok vezetőit – Horváth Zoltán egyetemi tanárt, az Informatikai Kar dékánját, valamint Sziklai Péter egyetemi tanárt, a Természettudományi Kar megbízott dékánját –, hogy a laudációk elhangzását követően avassák díszdoktorrá Georg Gartnert és Rainer Weisst.

Rainer Weissnek, a Massachusetts Institute of Technology professor emeritusának az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa 2018. november 9-én adományozott doctor et professor honoris causa címet. A Nobel-díjas asztrofizikus Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatója meghívására érkezett Budapestre, ahol The Beginnings of Gravitational Wave Astronomy címmel tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián, az ELTE Lágymányosi campusán pedig fizikus hallgatókkal találkozott.

Weiss Professzor még 1972-ben jelezte, hogy a lézeres interferométerek vezethetnek el a gravitációs hullámok észleléséhez. Addig ún. tömegrezonátorokkal próbálták a hullámokat észlelni, azonban a műszerek érzékenységét nem sikerült a szükséges mértékig növelni. A hosszú karokkal rendelkező interferométerek jobb lehetőségnek bizonyultak. Weiss részt vett a LIGO-műszerek tervezésében és építésében, 2000-től pedig részese üzemeltetésüknek és fejlesztésüknek.

Munkásságát a gravitációs hullámok LIGO általi, 2015-ös észlelése koronázta meg: ezért az eredményért elnyerte az összes fontosabb asztrofizikai és kozmológiai díjat, többek között a 2017-es fizikai Nobel-díjat is.

Az ELTE Fizikai Intézetében működő, Frei Zsolt professzor által vezetett kutatócsoport 2007-ben csatlakozott a LIGO-kollaborációhoz. Rainer Weiss 2009-ben, egy LIGO-workshop során járt egyetemünkön először. Az LSC-kollaboráció vezetőjeként folyamatosan nyomon követte és támogatta az ELTE LIGO-csoportja által végzett munkát, az infrahang-mikrofonok fejlesztését és beszerelését a LIGO USA-beli állomásain: az ELTE-s közreműködésről rendszeresen pozitívan nyilatkozik.

A professzor az ünnepi közgyűlésen tartott beszédében hangsúlyozta:

a jövőben az a LIGO-kutatás egyik fő célja, hogy megértsük, mit mondanak nekünk a gravitációs hullámok,

ebben a folyamatban pedig az ELTE-n működő kutatócsoport komoly szerepet vállalt már eddig is, és – ahogy az a tudományos együttműködések esetében elvárható – bizonyosan vállalni fog a jövőben is.

A LSC tudományos együttműködésének köszönhetően az ELTE társszerzőségével több mint 100 tudományos cikk született, több mint 500-as kumulatív impakt faktorral, ezekre több mint 10 000 hivatkozás érkezett. Ennek a tudományos együttműködésnek a keretében nemcsak az ELTE oktatói és kutatói, de mester- illetve doktori képzésben résztvevő diákjai is többször eljutottak Bostonba (MIT) illetve Pasadenaba (CalTech), ezért a Rainer Weiss-el kialakított kapcsolat alapvető fontosságú mind a kutatások, mind hallgatók lehetőségei szempontjából. A professzor továbbra is támogatja és segíti a levegőben terjedő infrahangok kiszűrésére az ELTE TTK-n készített műszer fejlesztését, amelynek az ún. „gravity gradient noise” problémája szempontjából van nagy jelentősége. Az ezzel kapcsolatos ELTE-s eredmények fontosságának a stockholmi egyetemen tartott előadásában is hangot adott.

Rainer Weiss egy vele készített interjúban kiemelte: a gravitációs hullámok felfedezése és működésük megértése kulcsfontosságú, mivel „a világegyetem teljesen új arcát lehet belőlük megismerni”. Az elektromágneses hullámok a világegyetem számos jelenségéről nem hordoznak információt, a gravitációs hullámok segítségével azonban a plazma által körülvett neutroncsillagokba is betekintést nyerhetünk. Az utóbbiak által alkotott, rendkívül gyorsan forgó kettős rendszerek működéséről is teljesebb képet kaphatunk, valamint a fekete lyukakat és azok keletkezését is e hullámok segítségével lehet vizsgálni és pontosabban megérteni. „A gravitációs hullámok – az elektromágnesesekkel ellentétben – mindenen, a plazmán, a töltött részecskéken, de még magán a Földön is akadálytalanul áthatolnak” – mondta a Nobel-díjas asztrofizikus.

A professzorral az ELTE-n tett látogatása során Körtefái Dóra fizikus hallgató készített interjút, melyet hamarosan olvashatnak az elte.hu-n.

Rainer Weiss professor emeritus

Georg Gartner a Bécsi Műszaki Egyetemen szerzett térképész és földrajz szakos diplomát, doktori fokozatot és habilitációt, 1991 óta dolgozik az egyetemen, ahol 2004 óta a Térképészeti Csoportot is vezeti. 2008 és 2014 között az egyetem Matematikai és Geoinformatikai Karának dékánja volt. Legfontosabb nemzetközi szakmai tevékenysége a Nemzetközi Térképészeti Társuláshoz kötődik, amelynek több projektjében (Térképészet és InternetKartográfiai örökségek védelme, illetve a Helyfüggő szolgáltatások) is részt vett. Az elmúlt 10–15 évben közreműködésével sok szakmai konferenciát szerveztek, amelyek kiváló lehetőséget biztosítottak az ELTE szakemberei számára is. Az Informatikai Kar kutatói 2004 óta ott vannak az általa kezdeményezett Helyfüggő szolgáltatások konferencián, de előadtak a Gartner vezette bécsi kartográfusok 2008-as első Térképészet és Művészet workshopján is, mint ahogy 2009-ben az első Kelet- és Közép-európai Térképész Konferencián, 2015-ben pedig a nagy sikerrel megtartott EuroCarto konferencián is. Az ELTE oktatói, doktoranduszai esetenként a Társulás nagyobb rendezvényeinek szervezésébe is bekapcsolódtak. Georg Gartner tartotta egyébként 2015-ben az MTA Földtudományok Osztálya Társadalom- és Természetföldrajzi Tudományos Bizottságainak Kartográfiai Albizottsága által akkor először megrendezett Térképészeti Tudományos Napok nyitóelőadását is.

Georg Gartner professzor

A méltatást követően Georg Gartner az elköteleződésre és a tudásra, valamint e kettő kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Egy ilyen régi, nagy tradíciókkal rendelkező egyetem díszdoktori címét megkapni igazi megtiszteltetés, nemcsak tudósként és kartográfusként, hanem közép-európai emberként is.  A professzor külön kiemelte az emberi kíváncsiság fontosságát, hiszen

ez tartja folyamatosan ébren a kutatókat, és mozgásban a kutatást.

A díszdoktori cím arra is rávilágít, hogy az együttműködés a kutatásban rendkívül fontos, így kaphatunk válaszokat az emberiséget foglalkoztató és sürgető kérdésekre: saját tudományterülete, a kartográfia is jól példázza ezt. A múltbéli gyümölcsöző együttműködések reményei szerint a jövőben is folytatódnak, amit a két egyetem székhelyének, Bécsnek és Budapestnek a közelsége mindenképp elősegít.

Az Aula Magnában 18 órától ünnepi koncertet és táncelőadást rendeztek az új díszdoktorok tiszteletére, közreműködött az ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes.

Forrás: az elte.hu

Rainer Weiss Budapesten

Rainer Weiss Budapesten

0

/

0

0

/

0