Ősrobbanások a laborban

2019.12.13.
Ősrobbanások a laborban
Az ELTE Fizikai Intézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet december 2–6. között rendezte meg 19. alkalommal a Zimányi Nehézionfizikai Téli Iskolát. A konferenciára több mint százan regisztráltak, a vendégek 4 kontinens 23 országából érkeztek, és az öt nap alatt összesen 85 előadást tartottak.

Téli Iskola névadója Zimányi József Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a hazai és a nemzetközi nehézionfizikai kutatások egyik úttörője. Az Iskola szervezőbizottságának elnöke immár kilencedik éve Csanád Máté, az ELTE docense, társszervezője Kovács Péter, a Wigner FK tudományos főmunkatársa. Az idei konferenciára több mint százan regisztráltak, a résztvevők fele diák, illetve doktorandusz volt. A vendégek négy kontinens 23 országából érkeztek (Ausztráliától és Japántól Európán át az USA-ig és Mexikóig), és az öt nap alatt összesen 85 előadást tartottak.

Kiemelt vendég volt Mark Strikman (Penn State University, USA), aki

a Nagy Hadronütköztető (LHC) proton-proton és proton-atommag ütközéseiben megfigyelt kölcsönhatásokat vizsgálta.

Kensuke Homma (Hiroshimai Egyetem, Japán) és Farkas Krisztián (MTA-ELTE CMS Lendület kutatócsoport) a részecskefizika Standard Modelljén túlmutató jelenségek kutatásáról beszéltek. Új részecskegyorsítókról is szó esett: Christine Aidala (Michigani Egyetem, USA) és Yoshitaka Hatta (Brookhaveni Nemzeti Laboratórium, USA) a jövőbeni elektron-mag ütköztető terveit mutatták be, Alberica Toia (Frankfurti Egyetem és GSI, Németország) pedig a néhány éven belül elinduló FAIR gyorsító CBM kísérletéről beszélt. Az atommag-ütközésekben létrejövő anyag numerikus térelméleti számításaival kapcsolatban az ELTE rácstérelméleti kutatócsoportja részéről Kapás Kornél mutatta be a legújabb eredményeket, illetve előadást tartott két Zimányi-díjas vendég is, Peter Pertreczky (Brookhaveni Nemzeti Laboratórium, USA) és Tuomas Lappi (Jyväskylä Egyetem, Finnország). A hét során a RHIC kvantumstatisztikus korrelációkra vonatkozó méréseiről is beszámoltak az ELTE és a Wigner FK femtoszkópiai kutatócsoportjánank tagjai.

A konferencia és iskola egyik fénypontja az ELTE Ortvay-kollokviumával közösen tartott szekció volt, ahol a 2018-ban Zimányi-díjjal jutalmazott Hannah Elfner (Frankfurti Egyetem és GSI, Németország) a nehézion-ütközések hidrodinamikai és részecskekölcsönhatásokat nyomon követő modellezéséről beszélt.

A hét során további fontos eredményeket is bemutattak. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű felfedezés az, amelyre a CERN LHC TOTEM kísérletének adatai utalnak. A rugalmas proton-proton ütközéseket vizsgálva a TOTEM kutatói 2019. szeptemberében publikált cikkükben megállapították, hogy az eredmények kompatibilisek egy újfajta részecske, az úgynevezett Odderon közvetítésével lezajló kölcsönhatás jelenlétével. Ezeket a TOTEM adatokat Nemes Frigyes (CERN, Svájc és Wigner FK) mutatta be. A TOTEM-ben résztvevő magyar csoport (MTA Wigner FK, Eszterházy Károly Egyetem és ELTE) vezetője, Csörgő Tamás (Wigner FK), a TOTEM szerkesztőbizottságának (Editorial Board) tagja és Ster András (Wigner FK) az adatokból levonható további következtetésekről beszéltek. A magyar kutatók által az LHC rugalmas proton-proton ütközésein elvégzett új, modellfüggetlen elemzés alapján

először vált láthatóvá az Odderon részecske.

Mindezekről az eredményekről a Zimányi Iskola előtt egy hónappal, október 31-én az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert Campusán immáron ötödik alkalommal megrendezett Femtoszkópia Napon is tanácskoztak magyar és külföldi fizikusok. A Femtoszkópia Napot az Eszterházy Károly Egyetem Femtoszkópai Tudásközpont, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Kutatóközpontja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszéke rendezi.

Amellett, hogy ezeken a rendezvényeken tárgyalták először (nemzetközi, nyilvános környezetben) az Odderon részecske felfedezését, mindkét rendezvényen szóba került a magyar kutatók közreműködésével elért alábbi két „címlapos” eredmény is. Az European Physical Journal folyóirat C kötete 2019 októberi számának címlapjára került eredményekben a TOTEM kísérlet az LHC gyorsító jelenlegi csúcsenergiáján kiemelkedő precizitással mérte meg a rugalmas proton-proton ütközések szögeloszlását. Ez az eredmény fontos mérföldkövet jelent egy új, kvarknélküli, erősen kölcsönható állapot, a 3-gluon kötött állapot által dominált Odderon felfedezésében. A Nature Physics 2019 márciusi honlapjára pedig a PHENIX kísérlet azon eredménye került, amely szerint mérnöki precizitással sikerült kis ütköző rendszerekben különféle alakú kvarkanyag-cseppeket létrehozni.

Részletek: PHENIX

Képek

Forrás: elte.hu