Teázz professzorral

Beszélgess az ELTE Természettudományi Kar professzoraival kötetlenül egy tea mellett. Kérdezd őket bátran kutatásukról, munkájukról vagy arról, ami Téged érdekel. Keresd őket az első emeleten, a Gömb Aula galériáján.

Intézet	Professzor neve	Téma	A téma rövid leírása
Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földtudományi Központ	Harangi Szabolcs	Vulkánok: vonzások és veszélyek	Évente mintegy 50-60 vulkán lép működésbe. A közelmúltban az új-zélandi White-szigeten ez pont akkor következett be, amikor turisták voltak a kráterben. Mennyire lehet előre jelezni a vulkánkitöréseket? Hogyan érthetjük meg a vulkánok működését a Kárpát-medencében? Mit ad a vulkanológia ismerete a társadalomnak, hasznos-e a vulkánok kutatása, akár itt Magyarországon?
Matematikai Intézet	Keleti Tamás	Miért szép és fontos a matematika?	Kutatási témák a Matematikai Intézetben
Biológiai Intézet	Kovács Mihály	Kis és nagy molekulák a jövő gyógyászatában	A forgalomban lévő gyógyszerek jó része sejtfelszíni illetve jelátvivő molekulákon keresztül hat. A jelenleg legnagyobb kihívást jelentő betegségek kezelése azonban sokszor újszerű megközelítést, új molekuláris célpontokat igényel. A sejtek alakváltozását és a genomanyagcserét irányító motorfehérjék és partnereik működésének befolyásolása ígéretes új irányvonal a szívbetegségek, a rákos megbetegedések, az idegrendszeri leépülés illetve a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések kezelésében
Környezettudományi Centrum	Márialigeti Károly	Mit eszünk holnap?	Érdekes, a mindennapokban is érzékelhető, illetve a sajtóban hallható környezeti témák tudományos hátterének bemutatása közérthetően.
Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földrajztudományi Központ	Magyari Enikő	Megoldás a szennyezésre a hígítás – mit kezdjünk technológiáink káros környezeti hatásaival?	A napjainkban zajló globális klímaváltozás a szárazföldi és vízi élővilágra erős hatást gyakorol. A földtörténeti közelmúlt (elmúlt 100 év) klímaváltozása a tavi élővilágra jól nyomon követhető a tavak üledékeinek mintázásával és a bennük megőrzött fosszíliák vizsgálatával. Olyan kérdésekre kapunk választ mint, hogy hogyan alakult az élővilág átalakulásának sebessége ebben az időszakban, az mivel magyarázható: mennyiben a klíma és mennyiben a környeztszennyezés tehető felelőssé a tapasztal változásokért. Azt látjuk ezekben a rendszerekben, hogy az élővilág átalakulásának sebessége az elmúlt 10 ezer évben nem látott mértékben gyorsult fel, és jelenleg ezek a rendszerek a katasztrofális események előtt jellmező "ugráló" (flickering) állapotban vannak. Úgy is fogalmazhatunk nem tudják eldönteni merre billenjenek. Ilyen és ehhez hasonló korai figyelmeztető jelekről és a klímaváltozás sajátosságairól lesz szó a kötetlen beszélgetésben.
Kémiai Intézet	Perczel András	Az „ősbűn” kísértése – a teremtő ember	Az utóbbi néhány év során a molekuláris képalkotás hátterében lévő szerkezetkutatási módszerek nagyot fejlődtek mind az érzékenység, mind a felbontás terén. Ennek köszönhetően az alap és alkalmazott kutatástól, az anyag- és a gyógyszerkutatáson át, a makromolekuláris kémiától a molekuláris bio- és nano-rendszerekig a kémia ezer területe és maga az egész tudományág nagyot változott. 2002-ben az NMR, 2009-ben a röntgen, 2014 és 2017-ben a mikroszkópos eljárások fejlesztése terén elért sikerekért adták a kémiai Nobel-díjat. Beszélgessünk minderről könnyedén, ismerjék meg az ELTE nyújtotta élvonalbeli lehetőségeket ezen a területen is.
Kémiai Intézet	Novák Zoltán	Szerves molekulák előállítása	A szintetikus szerves kémia tudománya szerves molekulák előállításával foglalkozik. Néhány kémiai elem felhasználásával és ezek változatos kapcsolódási kombinációjával szinte végtelen számú szerves kémiai struktúra építhető fel. A molekulák mesterséges úton történő szintéziséhez meg kell ismerni azok szerkezetből adódó kémiai viselkedésének törvényszerűségeit. Ezeket az ismereteket felhasználva „molekuláris mérnök”-ként tervezhetünk meg egy-egy célmolekulát, illetve a felépítéséhez vezető lehetséges utakat, legyen szó akár új rákgyógyszerről, illatanyagról, hajfestékről robbanóanyagról vagy valamelyik elektronikus eszközünk kijelzőjét alkotó vegyületről. A megvalósításhoz pedig végig is kell járni ezeket az utakat, hogy a végén a kezünkben foghassuk és felhasználhassuk a szemünknek valójában láthatatlan molekuláris építkezésünk eredményét.
Kémiai Intézet	Szalai István	Kihívások a kémiában	Hol tart a kémia? Melyek lehetnek a közel és nem annyira közel jövő kutatási területei?
Fizikai Intézet	Katz Sándor	Részecskefizika és szuperszámítógépek	Az elméleti részecskefizika egyik fontos területe az erős kölcsönhatás vizsgálata numerikus szimulációkkal. Ehhez óriási számítógépkapacitásra van szükség. A világ legnagyobb szuperszámítógépeit jelentős mértékben használják részecskefizikusok, olyannyira, hogy sokszor még az új architektúrák kifejlesztésében is részt vesznek. Az ELTE-n is több évtizede fejlesztünk egy olyan számítógép rendszert, melyen világszínvonalú kutatásokat tudunk végezni.
Fizikai Intézet	Veres Gábor	Ütközések a föld alatt	Hogyan állítjuk elő az Ősrobbanás utáni mikromásodpercben létezett anyagot ma, laboratóriumban? hogyan lehet ezt vizsgálni? Miért olyan nagy egy részecskegyorsító és a detektorai? Miért érdekel minket a mikrofizika? Jó-e ez valamire a mindennapi életben?
Fizikai Intézet	Derényi Imre	Biofizika	Nemcsak az élettelen, de az élő világ jelenségeinek hátterében is (a biomolekuláris szinttől egészen az evolúciós skálákig) fizikai törvényszerűségek állnak. A biológiai jelenségek vizsgálata és leírása is gyakran történik a fizika eszközeivel és kísérleti módszereivel. Ezekről a témákról lehet kötetlen beszélgetést folytatni a Biológiai Fizika Tanszék vezetőjével.