Tudománykommunikáció a modern médiatérben
A kutatási eredményekről, friss megfigyelésekről beszélni komoly gondolati háttérmunkát követelő tevékenység – mondta köszöntőjében Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke, az ELTE professor emeritusa. E háttérmunkának a hallgatóság előképzettségének felismerésén, a hazavihető üzenet meghatározásán, a szöveges és vizuális elemek, AI-eszközök átgondolt használatán, az információ vs. interpretáció dilemmájának kezelésén túl része az is, hogy az előadó nagyszerűsége helyett az adott probléma elemzése legyen az előadás fókuszában.
Egy tudós a 21. században nem teheti meg, hogy csak a tudományos folyóiratoknak dolgozik, a tudománynépszerűsítésnek és ismeretterjesztésnek ma olyan platformokon is meg kell jelenniük, amelyeken a kutatók nem feltétlenül mozognak otthonosan – mutatott rá Csupor Dezső, az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet egyetemi tanára.
A tudomány művelése, illetve a szakmai és emberi kihívásokat ugyanúgy hordozó tudománykommunikáció két külön szakma, a jövőben pedig
egyre több olyan kutatóra lesz szükség, aki tud és mer is közérthetően kommunikálni a tudományról
– hívta fel a figyelmet Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet mestertanára.
Kelemen Zsolt, a BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi docense kiemelte, hogy a középiskolásoknak szóló tudománynépszerűsítő előadások szervezése nagy felelősség, és gyakran komolyabb felkészülést igényel, mint egy nemzetközi konferenciaelőadás megtartása, hiszen sokszor a látványos, már-már színpadias bemutatók azok, amelyek igazán megfogják ezt a közönséget.
Molnár Janka Sára fizikus, tudománykommunikátor (FUNtasztikus Tudomány Kft.) szerint a tudományos megismerés a maga természetéből adódóan lassú, körültekintő és bizonytalanságokkal terhelt folyamat, a válsághelyzetek idején született sikeres és sikertelen tudománykommunikációs példákból pedig mindenkinek érdemes levonni a tanulságokat.
Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés teljes egészében visszanézhető a Magyar Tudományos Akadémia Youtube-csatornáján.
A Fiatal Kutatók Akadémiája a napokban választotta meg új tagjait és vezetőségét. A testület társelnöke Kun Bernadette habilitált egyetemi docens, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet oktatója lett, a vezetőség tagja pedig Lukács Réka, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársa, az ELTE TTK graduális és doktori képzéseinek óraadó oktatója, aki 2021 óta vesz részt az FKA tevékenységében.
Forrás: MTA
Borítókép: Szigeti Tamás