Új Lendület nyertes a Karon
A Lendület program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A 2009-ben létrehozott támogatási forma a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosítva forrást.
A kiválósági program keretében 2019-ben 16 új csoport kezdheti meg működését évi 540 millió forint költségvetési támogatással, ebből kettő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az idei új kutatócsoportokkal együtt eddig összesen 180 Lendület kutatócsoport alakult. A korábban megalakult kutatócsoportok közül 82 még aktív, 44 beépült valamely akadémiai kutatóközpont vagy intézet szervezetébe, 31 lezárult, 7 pedig megszűnt. Az idén megalakuló új kutatócsoportok közül 5 akadémiai kutatóközpontban vagy intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytathatja a munkáját.
Az idei Lendület-nyertesek között a három nagy tudományterület közötti megoszlás alapján egyenlő arányban vannak jelen a matematikai és természettudományok művelői. Közülük hat-hat fő részesül a támogatásban, ez 37,5-37,5 százalékot jelent. A bölcsészet- és társadalomtudományi terület művelőit négy kutató képviseli, arányuk így 25 százalék.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen eddig 22 kutatócsoport kezdte meg a munkát, idén ketten alakíthatnak kutatócsoportot, Nagy Máté a természettudományok, Antal Miklós pedig a társadalomtudományok területén.
Nagy Máté szakterülete a biológiai fizika. A Max Planck Ornitológiai Intézetből visszatérő kutató Csoportos viselkedés kutatása innovatív technológiák használatával és fejlesztésére címmel adta be pályázatát. Tervezett kutatócsoportja annak megértésére összpontosít, hogyan hasznosítják az állatcsoportok egyedei a társaktól és a saját érzékelésükből származó információt a csoportos érzékelés, kogníció és döntéshozás esetén. Milyen mechanizmusok során jön létre az a szinergikus többletteljesítmény, mely által a csoport egésze felülmúlja bármelyik egyedét? A kutatás főként a madarak csoportos termikelésének jelenségét járja körül. (Termikelés: az optimális körözési sebesség és forduló sugár megválasztása.) A téma erősen multidiszciplináris, így a kitűzött célok is kettősek: 1. Biológiai tudásunk gyarapítása vadon élő madarak csoportos termikeléséről a közelükben repülő önvezérelt robotrepülőről (drónról) készített nagy felbontású mérésekből, 2. Bioinspiráció és az élőlényekről származó információt felhasználó megoldás nyújtása a robotikai rendszernek. A kutatás lehetséges innovatív eredményeként önműködően hatékonyan termikelő robotrepülő valósulhat meg, melyet széles körben lehet felhasználni (élővilág-megfigyelés, mentés-felkutatás, stb.).
Antal Miklós humánökológus a 21. század egyik érdekes vízióját, a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja európai kontextusban. Szerinte kevés fontosabb kérdés van annál, mint hogy mennyit dolgozunk és mennyit fogyasztunk. Előbbi nagyban meghatározza személyes jólétünket, utóbbi a környezeti hatásokon keresztül jelentősen befolyásolja közös jövőnket. A 20. században a termelés hatékonyságának növekedését alapvetően a fogyasztás növelésére használtuk fel és csak kisebb mértékben a munkaidő csökkentésére. Kutatása fő kérdése, hogy lehetséges és kívánatos-e ennek megfordítása. A gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából a munkaidő mérhetősége fontos, míg politikai realitása szempontjából a munkaadók, munkavállalók és kormányzatok viszonya. Ezek vizsgálata mellett konkrét, jelenleg is zajló európai példákon keresztül elemzik, hogy környezeti szempontból előnyös-e a munkaidő csökkentése (pl. csökken-e a résztvevők karbonlábnyoma), illetve hogy jóléti szempontból érzékelhető-e javulás. Ha igen, akkor utolsó lépésként a modell terjedésének lehetőségeit vizsgálják.