Újra átgondoljuk, mire jó az alapszakos diploma

Évek óta mondják az oktatáskutatók, munkaerőpiaci szakemberek, és például a felsőoktatási stratégiában is olvasható, hogy nagyon kevés a szakember a természettudományos területeken.

Voltak is bizonyos kormányzati lépések a természettudományos karok népszerűsítésére, de nem nagy eredménnyel. Mi lehet az oka, hogy ez ennyire népszerűtlen terület?

Az egyik oka az, hogy nem világos, hol lehet egyáltalán elhelyezkedni természettudományos diplomával, milyen életkilátásaik, egzisztenciájuk lehet a fiataloknak e pályán. Ha egy munkahelyet két jellel kellene szimbolizálnunk, akkor ez a dollárjel, illetve a smiley lehetne. Nyilván mindenkinek fontos a pénz, amiből egzisztenciát akar teremteni magának és családjának, de ott a másik faktor is, az izgalom, az öröm, amit a munka jelent egy jól működő rendszerben. A globális munkaerőpiacon sokszor megfigyelhető, hogy

ha a mosolygó fej a nagyobb, akkor a kapcsolódó dollárjel kisebb, és ez fordítva is igaz.

Vannak nagyon stresszes munkák, és ezt jól meg is fizetik, gondolok itt például bankárokra, brókerekre, kockázatkezelőkre. A kutatók, tudósok viszont sok örömet találnak a munkájukban, mert a természettudományt felfedezni egy nagyon izgalmas tevékenység. És éppen ezért ezeknél a szakmáknál a fizetés világszerte alacsonyabb.

És ez fokozottan igaz Magyarországra?

Jó volna természetesen, ha Magyarországon is többet keresnének a kutatók, de itthon is elérhető azért már félmilliós-milliós kereset azoknak, akik valóban elit tudományt csinálnak, akik képesek elnyerni európai pályázatokat, vagy akár a hazai Lendület pályázatot. Azt is hozzáteszem, hogy az ELTE TTK-n végzett fiatalok közül sokan dolgoznak pl. a gyógyszeriparban, pénzügyi szolgáltató vagy piacelemző cégeknél is,

irigylésre méltó sok százezres kezdőfizetésekkel.

Azt gondolom tehát, hogy először is fel kell térképeznünk azokat a munkaerőpiaci helyeket, ahová a fiataljaink el tudnak menni dolgozni, és ezt be kell mutatni nekik. Ebben nem állunk túl jól. Pedig, ha nem mutatjuk be a vonzó életpályalehetőségeket a természettudományos területen, akkor miért is vállalná be bárki a képzés kihívásait.

A piac beárazta már a természettudományos alapdiplomát?

Nem egészen. Jól át kellene gondolni, hogy BSc végzettséggel mit tud kezdeni egy biológus, fizikus, kémikus, matematikus és földraj-földtudományon végzett fiatal és mi van, ha a diplomájával nem kap állást, mert a szolgáltatóipar, vagy akárcsak az államháztartás nem tekinti ezt megfelelő diplomának. Tehát mi most egy komoly elemzést végzünk, ill. ez az egész országban zajló felmérés, hogy újra átgondoljuk, mire jó az alapszakos diploma, és mit lehet kezdeni később a mesterszakos diplomával. Az egyetemek és a piac közti kommunikáció megkezdődött, amit mi is igyekszünk felpörgetni. Itt az ELTE-n létrehoztunk egy úgynevezett külső dékáni tanácsadó testületet, mert jó, ha valaki kívülről is elmondja a véleményét. Ez egy komoly szakemberekből álló csapat – benne olyan tudományos intézetek és vállalatok vezetői ülnek, amiknek van valamilyen ELTE-s kapcsolódásuk, és akiknek

nemzetközi és vezetői tapasztalatuk van és közös céljuk, hogy az ELTE TTK reformját segítsék.

Az egyik fontos koncepcióink az, hogy több olyan kurzust teszünk lehetővé hallgatóink számára, amely az ő ún. soft-skill-jüket növeli, ilyenek az adatelemzési, jogi, gazdasági, vagy éppen pszichológiai ismeretek. Ezek mind rendelkezésre állnak az ELTE-n, nem nehéz biztosítani a hallgatóink számára, hogy érdeklődésüket ki tudják elégíteni. Meggyőződésünk, hogy a jelen kor munkaerőpiaci elvárásainak is jobban megfelelnek az ilyen képességekkel felvértezett fiatalok.

Csak ez lenne az oka a természettudományok népszerűtlenségének, hogy nincsenek tisztában a fiatalok a lehetőségeikkel ezen a pályán?

Mi is látjuk a számokat, az elmúlt 5-6 évben egész Magyarországra vonatkozóan legalább 30-40 százalékkal csökkent a természettudományi szakokra jelentkezők száma, hozzánk most olyan ezren jelentkeznek. Ezzel párhuzamosan a közgazdaság és az informatika iránt jelentősen nőtt az érdeklődés. Az adott hallgatói populáción belül tehát eltolódik e területek felé a hallgatók aránya. A jó hír nekünk itt, az ELTE-n az, hogy bár országosan 30-40 százalék a csökkenés, de itt kari átlagban „csak” 5-15 százalékos ez az arány. A matematika, fizika, kémia szakon alig történt csökkenés, biológián, földrajzon viszont számottevő az érdeklődés csökkenése. Ez nem jó trend, mert egyre kisebb a szelekció, kevésbé motivált és alacsonyabb tudással hallgatókat is felveszünk. Igyekszünk ezeket a lefelé menő trendeket megállítani, ill. megfordítani.

Nincs lehetőség semmilyen szűrésre?

A számok alapján egyre kevésbé tudunk szelektálni. Ugyanakkor, egy jövőre életbe lépő szabály alapján már csak azok jelentkezhetnek hozzánk is, akik emelt szintű érettségivel és B2-es nyelvvizsgával rendelkeznek. Ez országos átlagban várhatóan mintegy 40 százalékos csökkenést fog eredményezni a természettudomány területén, de az ELTE TTK-n is 15-18 százalékos bementi csökkenéssel számolunk.

Dr. Kacskovics Imre dékán

Sokszor lehet hallani egyetemi oktatóktól, hogy - valószínleg a szűrés hiánya miatt - nincsenek felkészülve a hallgatók az egyetemi tanulmányaikra, felzárkóztatókat kell tartani az elsősöknek. Ez az ELTE-n is jellemző?

Igen, és ez összefügg a lemorzsolódással is. Ha nagyon sok olyan fiatal érkezik, aki az alapismeretekkel sincsen tisztában, akkor sokan lemorzsolódnak. Érdekes ugyanakkor, hogy a magas pontszámmal felvett hallgatók közül is sokan elhagyják a képzést. Ez is sokféle tényezőből fakad. Néhányan meggondolják magukat, vagy külföldön folytatják tanulmányaikat, ill. olyanok is vannak, akik a többiekhez képest relatív magas pontszámot hoztak a középiskolából eltérő osztályozási színvonalától függően. Ez nagyon komoly fejfájás minden egyetemnek. Mindenki csökkentené ezt a lemorzsolódást (például felzárkóztató kurzusokkal, hallgatókat mentoráló diákokkal és tanárokkal). Ugyanakkor azt sem tehetjük meg, hogy mindenkit átengedünk, mert az a képzés leértékelődésével járna együtt.

Ezzel együtt figyelnünk kell a tehetségekre is.

Számos olyan lehetőségünk van, ahol a motivált, tehetséges hallgatókat akár tudományos diákkör révén, vagy egyéb formában igyekszünk korán megtalálni és fejleszteni.

Idén, év elején szó volt arról, hogy a bölcsészkaron is és a TTK-n is megszorítások várhatók. Ez megtörtént? Mit jelent ez pontosan, elbocsátásokat?

Igen, ez lezajlott, gyakorlatilag annyit jelentett, hogy néhány munkatársunktól meg kellett válnunk. Ez a kar működésének racionalizálása érdekében, szükségszerűen elvégzendő intézkedés volt. Fontosnak tartjuk, hogy a megtakarításokból fiatal tehetséges kollégákat tudjunk alkalmazni, ne szűnjön meg az utánpótlás. Egyéb pénzügyi lépéseket is teszünk annak érdekében, hogy az oktatásra és kutatásra többet fordíthassunk. Területünk mintegy 10 százalékát adjuk vissza az egyetemnek, ami szintén a megtakarításhoz járul hozzá, hiszen csökken a rezsink. Az mindenesetre örvendetes, hogy idén 50%-al (!) emelkedett a normatív támogatásunk, ami bár felmenő rendszerben, de jelentősen segítheti karunk működését.

A TTK-s karok bizonyos szempontból szerencsések, mert akár piacosítani is tudják a kutatásaikat, Van erre van lehetőségük?

Igen, van. Én is azért jelentkeztem erre a posztra, mert túl az oktatói, kutató tevékenységemen, évek óta ipari együttműködésben dolgozik egy kutatócsoportom. Ezen felül 2017 óta vezetem az ELTE Biotechnológia FIEK projektet, ami sokmilliárd forint támogatás révén igyekszik egy molekuláris biomarker szolgáltató bázist létrehozni az ELTE-n. Mindezek a tapasztalatok ahhoz segítenek, hogy az oktatás és kutatás mellett az innovációt is magasabb szintre emeljem az ELTE TTK.

Ha az egyetemi kutatások kilépnek a piacra, az onnan befolyó pénzt fordíthatják saját eszközökre, bérekre?

Az innovációs törvény, és az egyetemen belüli szabályzat nagyon elegánsan kezeli ezeket a helyzeteket. Ha van valakinek egy eladott ötlete, szabadalma, az abból befolyó pénz több mint 50 százaléka visszakerül a kutatóhoz. Ha nagyobb értékű ez a szabadalom, akkor ezt az arányt korlátozzák a jogszabályok. Azaz, az innovációból származó bevétel az abban részt vevő kutatóhoz, és a karhoz kerül (ill. kisebb része az ELTE Innovációs Központjához, hogy a további innovációt menedzselni tudja). A karhoz kerülő pénzekből pedig a kar vezetőinek közös döntése alapján igyekszünk a kiválóságot és innovációt fenntartani.

Forrás: HVG Rangsor - Diploma 2020 nyomtatott száma (234-235. oldal)