Űrcentrumot alapított az ELTE
Az űrtudomány és asztrofizika területén végzett kutatómunka összehangolása céljából az ELTE TTK Kari Tanácsa a 2021. februári ülésén határozott állást foglalt az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum, mint nem önálló szervezeti egységként működő, intézetközi centrum létrehozása mellett. Az ELTE Természettudományi Karán eddig az asztrofizikai, csillagászati és űrkutatással kapcsolatos kutatásokkal három különböző intézetben is foglalkoztak: a Földrajz- és Földtudományi Intézetben (ELTE Csillagászati Tanszék; ELTE Űrkutató Csoport, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszéken belül), a Fizikai Intézetben (Atomfizikai Tanszék, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) és a Kémiai Intézetben (ELTE Lendület Asztrokémiai Kutatócsoport). Ezek összehangolására született az oktatási és kutatási feladatokat ellátó Űrcentrum alapításának ötlete.
Tudománytörténeti okai vannak, hogy a Természettudományi Karon belül sok szervezeti egység foglalkozik űrtudománnyal. Hosszú ideig a csillagászok produktuma volt az égtérképezés. 400 évvel ezelőtt a csillagászat nem különbözött a térképészettől, így az égbolt feltérképezésétől az égtérképek készítéséig minden a Csillagászati Tanszék feladata volt a Földrajz- és Földtudományi Intézet szervezeti egységeként, ahova - e történelmi okból – az ELTE-n, még mindig tartoznak. Amikor a fizikusok elkezdték felismerni a magfizika és a fúziós energiatermelés lényegét, valamint megérteni a csillagok születésének folyamatát, a szupernóvák működését, a kettős csillagok keletkezését, onnantól beszélhetünk asztrofizikáról. Ahogy fejlődött a technika egyre részletesebben lehetett vizsgálni a galaxisokat az egyre nagyobb fénygyűjtő képességű lencsékkel, ma már pedig akár 10 méteres tükrös távcsövekkel. Ahogy a kutatók elkezdték feltárni egy-egy bolygó születésének történetét, a légkör, a talaj összetételét és a bolygószerkezetet, előkerülnek asztrokémiai és asztrobiológiai kérdések is, mindezek összefogására jött létre az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centruma.
Az Űrcentrum gazdaságos működtetését biztosítandó, a Centrum tagjai az ELTE Természettudományi Kar különböző intézeteiben dolgozó főállású kutatók, sőt az adminisztratív feladatokat is a résztvevő intézetek munkatársai látják el. Az Űrcentrum tanácsa 5 fős: Petrovay Kristóf, az ELTE Csillagászati Tanszék vezetője; Lichtenberger János, az ELTE Űrkutató Csoport vezetője; Frei Zsolt, az Atomfizikai Tanszék vezetője; Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzora és Tarczay György, a Lendület Asztrokémiai Kutatócsoport vezetője. A Dékán a Centrumtanács javaslatára nevezte ki az Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum első igazgatójának Frei Zsolt professzort 2021. június 1-től. Mivel az Űrcentrumnak önálló költségvetése és személyzete nincs, az asztrofizikai kutatások az egyik legfontosabb támogatási forrása az Asztro- és részecskefizikai Kiválósági Program. „Célunk, hogy jól meghatározott és körülhatárolt új űrkutatási programokra a jövőben külön pályázati forrásokat biztosítsunk” – mondta Frei Zsolt igazgató az Űrcentrum finanszírozására vonatkozóan.
Frei Zsolt Széchenyi- és Prima-díjas fizikus, az ELTE Fizikai Intézet nemrégen leköszönt igazgatója, az Atomfizikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára, az ELKH-ELTE Extragalaktikus Asztrofizikai Kutatócsoport vezetője, az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrumának igazgatója, az Asztro- és részecskefizikai Kiválósági Program vezetője. 1995-ben megszervezte az ELTE Fizikai Intézetében folyó asztrofizika oktatást. Asztrofizikát, kozmológiát és képfeldolgozást tanít. Az "Eötvös Gravity Research Group" (EGRG) vezetőjeként 2007-ben csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához. 2015 szeptemberében sikerült gravitációs hullámokat észlelni, ezzel a felfedezéssel új fejezet nyílik a fizika történetében, melyben Frei Zsolt csoportja is nagy szerepet játszik.Az elkezdett kutatások finanszírozása céljából, a hamarosan lejáró Asztro- és részecskefizikai Kiválósági Program folytatásaként az ELTE újabb pályázatot nyújt be a 2021-2025 intervallumra, amely keretében az folytatni kívánják az elmúlt években már elkezdett kutatási programokat, teret biztosítva a magyar kutatócsoportok és űreszközök gyártásával foglalkozó startup-ok hatékony együttműködésének. A kiválósági programnak köszönhetően már most létrejött az a magyar intézményeken átívelő kutatói hálózat, amely versenyképessé teszi a magyar űripart. Például komoly együttműködés alakult ki az ELTE fizikusai és a ELKH Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet között az egyre több és nagyobb nemzetközi űrtudományi és asztrofizikai kísérletben való közös részvétel céljából.
Az űrből végzett kísérletek
A földi távcsövekkel történő csillagászati megfigyelések hátránya, hogy korlátozott felbontás és az, hogy a földi légkör nem ereszti át az elektromágneses sugárzás különböző hullámhossz-tartományait, csak a látható fényt és a rádió jeleket. Így az elektromágneses spektrum különböző tartományait, például az infravörös, az ultraibolya, a gamma, röntgen és egyéb más tartományokat csak az űrből lehet vizsgálni. A cél az, hogy a jövőben nemzetközi összefogással, műholdak bevonásával végezzenek ilyen kísérleteket. Például az Európai Űrügynökség (ESA) egyik legnagyobb projektje keretében megépítik a LISA nevű (Laser Interferometer Space Antenna) műhold-rendszert, amely segítségével az űrből fognak gravitációshullám-megfigyeléseket végezni. De már 10x10x10 cm-es CUBE-SAT-ok, vagyis mikroszatellitek segítségével is végezhetők bonyolult mérések a világűrben. Így megfelelő összefogással és támogatással néhány éven belül az ELTE is tud műholdat, vagy műhold flottát Föld körüli pályára bocsátani.
A világhírű a magyar fizikusképzés és a most születő űrtudományi képzés
Az ELTE Fizikai Intézetben működő Anyagtudományi Kiválósági Program és az Asztro- és részecskefizikai Kiválósági Program másik együttes sikere a nagy nemzetközi kollaborációkban és a világ legjobb asztrofizikai és részecskefizikai programjaiban (CERN, LIGO, stb) való magyar szereplés. A sok tehetséges fiatal kutató alkalmazása és az általuk írt rangos publikációk, valamint azok kiemelkedően magas hivatkozásai száma előrébb repítette az ELTE fizikus képzését a Shanghai világranglistán az első 150 legjobb képzés közé. A rangsorokban elfoglalt előkelő hely a felsőoktatásra váró egyre erősödő nemzetközi versenyben is jelentős fegyvertény, hiszen Magyarországon a fizika az egyetlen olyan tudományterület, amely a rangsorokban megelőzi a Fundan Egyetem hasonló intézetét. „Azt gondoljuk, hogy a Shanghai rangsorban elért előkelő helyezés a diákoknak remélhetőleg iránymutató, amikor felsőoktatási intézményt választanak a továbbtanuláshoz – mondta Katz Sándor, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója.
A kiválósági programok által benne vagyunk a fizika tudományterületének nemzetközi vérkeringésében, így mesterszakos diákjainknak és doktoranduszainknak olyan külföldi obszervatóriumokban is végezhetnek méréseket, amely eddig csak az amerikai és nyugat-európai elitegyetemek diákjainak adatott meg – teszi hozzá Frei Zsolt professzor.
Ezt felismerve a Külgazdasági és Külügyminisztérium is elkötelezetten támogatja a magyar fizikusképzést különösen az űripar tekintetében, ezért az Információs- és Technológiai Minisztériummal közösen kidolgozásra kerül egy egyetemi űrtudományi kiegészítő képzés, amely 16 hazai egyetem közreműködésével valósul meg. „Az űrtudomány számos tudományterülethez kapcsolódik, hiszen az emberiség mindennapi életét mélységeiben befolyásolják az űralkalmazások. Ezért fontos, hogy egy komplex egyetemi programot tudjunk elindítani, amely felöleli a természettudományoktól kezdve a társadalomtudományokat is. Az ELTE, mint a képzés kiemelt partnere a természettudományos oktatásért lesz felelős” – összegezte Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki hozzátette még, hogy a képzésre a tervek szerint 2022. tavaszán jelentkezhetnek az egyetemisták.
- További információ a Shanghai-listáról.
- További információ a Asztro- és részecskefizikai Kiválósági Programról.