Utazás a mikrovilágba

Csípőszúnyog. Egész világon előforduló rovarcsoportot alkotnak az igazi szúnyogok (Culicidae). Szájszervük szúró-szívó. Közismert tény, hogy a szúnyogcsípéseket nőstény szúnyogok okozzák, mivel a nőstény szúnyogoknak vérre van szüksége tojásainak lerakásához. (Fotó: Baris Adrienn / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum

Csípőszúnyog. Egész világon előforduló rovarcsoportot alkotnak az igazi szúnyogok (Culicidae). Szájszervük szúró-szívó. Közismert tény, hogy a szúnyogcsípéseket nőstény szúnyogok okozzák, mivel a nőstény szúnyogoknak vérre van szüksége tojásainak lerakásához. (Fotó: Baris Adrienn / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum

Letöltés
Kakukkfű (Thymus) levélfelszín. A kakukkfű kedvelt fűszernövény, melynek jellegzetes illatát a levelek felszínén található mirigyszőrök (bordó) adják. A képen jól láthatók a gázcserenyílások is. (Fotó: Kristóf Zoltán / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Légyarc. A legyek (Diptera) a rovarokhoz hasonlóan két összetett szemmel rendelkeznek, melyek több tízezer egyszerű szemből állnak. Mindegyik egyszerű szem egy "pixellel" járul hozzá a légy által látott képhez. (Fotó: Ratter Kitti / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Selyemlepke gubója. A selyemszál az Ázsiában elterjedt szövőlepkék családjába tartozó selyemlepke (Bombyx mori) hernyóinak gubóiból készül. (Fotó: Erdei Anna, Szabó Ábel / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Teve a tű fokában: gravírozás gallium ionnal. (Fotó: Ratter Kitti / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Madártoll. A képen egy madártoll gerincéről leágazó, párhuzamosan futó ágak, vagy tollsugarak láthatók, melyekről még további sugaracskák ágaznak le és kapcsolódnak össze a szomszédos sugaracskákkal. Ez adja a toll merevségét. (Fotó: Kristóf Zoltán / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Gombaevő vaspondró (Cylindroiulus boleti) mosolya. Az egyik leggyakoribb ikerszelvényes. Szájszervüket csupán egy pár rágó (mandibula) és egy pár állkapocs (maxilla) alkotja. (Fotó: Kun András/Szabó Ábel / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Pók szövőmirigye. A pókok (Araneae) minden faja termel pókselymet. A fonószemölcsök több egységből felépülő mozgatható nyúlványok, számuk 2 és 8 között változik. (Fotó: Kristóf Zoltán / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Étkezési kristálycukor, azaz szacharóz (C11H22O11) kristályai. A cukor édes ízű vegyület, az emberi étrendben a legfontosabb természetes édesítőszer. Három cukorfajta ismert: répacukor, nádcukor és juharcukor. (Fotó: Varga Gábor / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Lepkecsáp részlete. Az éjjeli lepkék szaglása rendkívül kifinomult. A táplálkozáshoz, párkereséshez és a megfelelő tápnövény kiválasztáshoz elengedhetetlen a csápon található, szaglásérzékelő sejtek (szenzillák) megléte. (Fotó: Bóka Károly / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés
Jávorszarvas szőre. A szőrminta a jávorszarvas téli szőrzetéből származik. A fedőszőrszál legnagyobb vastagságánál készített keresztmetszet a medulla (a szőr velőállománya) szivacsos szerkezetét mutatja. (Fotó: Ronkayné Tóth Mária / Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Természettudományi Múzeum)

Letöltés