A COVID-19 elleni védőoltások: honnan tudjuk hogy működnek?

A SARS-CoV-2 felbukkanása meglepte a világot, bár a szakértők évek óta hangsúlyozták az ilyen vagy akár még pusztítóbb vírusok megjelenését és az általuk kialakított globális járványok bekövetkeztét. A pandémia hatása az egészségre, gazdaságra, illetve életünk minden aspektusára ijesztőn jelentős. A világ megdöbbent, és attól tart, hogy sosem kapjuk vissza "régi" életünket. A pandémia leküzdésének helyi és globális szintű eszköze a védőoltások minél szélesebb körű alkalmazása. A természettudomány, ezen belül is a virológia, immunológia, genetika és molekuláris biológia drámaian hatékony és páratlan fejlődése az elmúlt évtizedektől tetten érhető, és olyan korszerű gyógyszerek fejlesztését tette lehetővé, amelyek hatékonyan szorítják vissza pl. a rákos megbetegedéseket.

E sokrétű tudás birtokában, a pandémia kialakulása után napokkal, a világ számos pontján rekordsebességű vakcinafejlesztések kezdődtek, amelyek sosem látott hatékonysággal hozták létre a COVID-19 elleni védőoltások arzenálját. A legújabb típusú (ún. harmadik generációs) vakcinák csaknem valamennyi beoltottat, időseket és fiatalokat egyaránt védetté tesznek a COVID-19 súlyos megbetegedésével szemben. Ugyanakkor a hagyományos vakcinák szerepe is megkérdőjelezhetetlen akkor, amikor minél gyorsabban, minél nagyobb számú embert kell védetté tenni.

A vakcinák hatékonysága egyre jobban látszik, a nagyobb átoltottságú országokban csökken a betegek száma,

az élet talán újra visszarendeződhet a korábban megszokott mederbe. Sajnos azonban a járványnak még korántsem vagyunk a végén, és az új mutánsok biztosan számos kellemetlen meglepetést tartogatnak még számunkra. Ezeket remélhetőleg újabb és újabb védőoltásokkal tudjuk majd semlegesíteni.

Dr. Kacskovics Imre előadása a védőoltások általános hatását foglalja össze, bemutatja hogyan alakul ki a védettség egy oltás hatására, és az mennyi ideig tarthat. Szó lesz a COVID-19 védőoltások fontosabb típusairól, és arról is hogyan lehet ellenőrizni a védőoltásra kialakult immunvédelmet. Az előadó ismerteti a közösségi immunitás („nyájvédelem”) jelenségét, és hangsúlyozza fontosságát a fertőzések terjedésének megakadályozásában.

Az ELTE vezetői, illetve az oktatók és hallgatók közös érdeke, hogy a beoltottság növekedésével az élet – és benne az oktatás – minél előbb visszatérhessen a korábban megszokott kerékvágásba. Az Egyetem elkötelezett ebben a kérdésben és tudományosan megalapozottnak tartja, hogy a COVID-19 pandémia elleni védekezés legfontosabb eszköze a védőoltás. Magyarországon számos védőoltás áll rendelkezésre, amelyek hatékonyan védenek. Oltakozzunk!

Az előadás visszanézhető

• Facebook esemény
• Müller Viktor: COVID-19 az evolúció tükrében c. előadása az Élő adás keretében.
• Az ELTE TTK hírei a koronavírussal kapcsolatos fejlesztésekről.