A tudományban nagy szükség van integráló elméletekre és integráló elmékre

 „A Széchenyi-díj sok mindent jelent számomra. Jelenti például azt, hogy a környezettudománnyal, azon belül a légkörkémiával és légkörfizikával érdemes foglalkozni, mert ezek fontos és időszerű kérdésekre adnak válaszokat. Általánosabban tekintve azt is jelzi számomra - és szeretném remélni, hogy fiatal kollégák számára is -, hogy a kiválasztott úton kitartóan és elkötelezett módon célszerű haladni, és bízni kell abban, hogy a kemény munkának - a kihívások és az akadályok ellenére - van értelme, és végül értékes eredményekre vezet” – mondja Salma Imre.

„Egy késő este értesültem arról, hogy megkapom a Széchenyi-díjat. Egy-két napig bizony eltartott, amíg a díj jelentőségét magamban felmértem. Közben eszembe jutottak a szüleim, szűkebb családom: feleségem és fiam, egykori tanáraim, PhD hallgatóim és közvetlen kollégáim, akiknek mind-mind nagyon hálás vagyok a támogatásukért, illetve az önzetlen, odaadó munkájukért. Köszönettel tartozom kedves gimnáziumi és egyetemi tanáraimnak, hiszen a legkiválóbb szakemberektől tanulhattam” – számol be a Széchényi-díjjal kapcsolatos élményeiről Salma Imre. „Szerencsés vagyok, mivel fiatal kutatóként is olyan közeg vett körül idehaza és külföldön egyaránt, amely a szakmai fejlődésemet nagy mértékben segítette. Hazánkban a légkörkémiát Mészáros Ernő akadémikus alapozta meg, akinek a szemlélete máig hatással van a munkámra. Eszerint fontos, hogy a hazai, lokális vagy regionális eredményekkel és hatásokkal úgy foglalkozzunk, hogy közben lássuk a teljes képet, illetve hozzájáruljunk a globális értelmezéshez, pontosan úgy, mintha egy puzzle darabjait illesztenénk össze másokkal együtt” – folytatja Salma professzor.

Salma Imre átveszi a Széchenyi-díjat.

Légkörkémiával a posztdoktori évei alatt, a Genti Egyetemen kezdett el foglalkozni, majd hazatérve az 1990-es évek végétől önálló kutatást és kutatócsoportot épített az ELTE-n. Megalapította a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumot, amelynek széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatai vannak. Finn, belga, olasz, osztrák, spanyol, francia, német, brit, ír, észt és amerikai kutatócsoportokkal dolgoznak szoros együttműködésben. Ezek közül számos csoport a világ legkiválóbb kutatóhelyei közé tartozik.

Salma Imre kutatócsoportja hosszú évek óta folyamatos, légköri méréseket végez korszerű módszerekkel. „Nagyon fontos, hogy a mérések hosszú ideig tartsanak, mivel a légkör változó jellege miatt megbízható és megalapozott ismereteket hosszabb adatsorokból kaphatunk” – emeli ki a Salma Imre. A városi légköri nukleáció tekintetében a világ egyik legkiterjedtebb adatbázisával mi rendelkezünk; idén a 12. folyamatos mérési évet kezdtük el. Kutatócsoportjában végzős egyetemi hallgatók, doktoranduszok, fiatal és tapasztaltabb kutatók egyaránt dolgoznak. „A kutatócsoport egyik, közös erőssége, hogy a kapcsolódó kutatás teljes vertikumával foglalkozunk: különböző méréseket végzünk, megvalósítjuk ezek minőségbiztosítását, a mért adatokat feldolgozzuk és kiértékeljük, modellszámításokat végzünk, majd a kapott eredményeket értelmezzük és következtetéseket fogalmazunk meg” – hangsúlyozza Salma professzor. A kutatócsoport az utóbbi években a légköri nukleációval kapcsolatos kutatásokra összpontosított. Elsőként bizonyították, hogy a nagyvárosok levegőjében is fontos szerepe van ennek a jelenségnek, amely hatással van a levegőminőségre, sőt a felhőképződésre, és így az éghajlat változására is.

Salma Imre 1962-ben született Komáromban. A nagymegyeri gimnáziumban érettségizett kitüntetéssel. Egyetemi tanulmányait a Cseh Műszaki Egyetem Nukleáris Tudományok Karán folytatta Prágában, ahol 1986-ban magkémikusként végzett kitüntetéssel. Fiatal kutatóként a Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozott. Doktori fokozatát az ELTE Természettudományi Karán szerezte meg 1992-ben. Posztdoktorként Belgiumban, a Genti Egyetemen dolgozott két évet. Az MTA Atomenergiai Kutatóintézetbe tért haza, ahol a Budapesti Kutatóreaktornál tevékenykedett. 1999-ben csatlakozott az ELTE Kémiai Intézetéhez, ahol azóta is dolgozik. Jelenleg a Hevesy György Kémia Doktori Iskola programvezetője. A helsinki, bécsi és milánói egyetemek meghívott professzora. A Magyar Aeroszol Társaság elnöke. Az MTA doktori címét 2007-ben szerezte meg. Munkáját 2016-ban Akadémiai Díjjal, 2021-ben Mestertanár Aranyéremmel ismerték el. 2023-ban Széchényi-díjat kapott. Nős, felesége Halász Margit fogszakorvos. Egy gyermekük született, András, aki jelenleg a SOTE doktori iskola hallgatója.

„Külön öröm számomra, hogy egyetemen dolgozhatok, diákokkal foglalkozhatok, mivel fontos számomra a tehetséggondozás. Diákjaim a Tudományos Diákkör országos versenyein eredményesen szerepelnek, és én velük örülök a sikereiknek” – mondja a professzor. A diákköri tevékenysége mellett a tudományos ismeretterjesztést is szívügyének tekinti. Rendszeresen ad elő az ELTE Kémiai Intézet nagy múltú előadássorozatában, az Alkímia Ma rendezvényein, valamint évek óta részt vesz a Kutatók Éjszakája programsorozaton. „Nyugat-európai tapasztalatom az, hogy nagyon fontos a tudományos eredmények kommunikációja a társadalom felé. A környezettudomány területén azok az ismeretek érvényesülnek a leghatékonyabban, amelyek megértésébe és megvalósításába sikerül bevonni a különböző helyi közösségeket is” – emeli ki Salma professzor.

Salma Imrének számos terve van jövőre nézve: a BpART kutatócsoport munkáját szeretné tovább kibővíteni az aeroszolok egészségi vonatkozásaival. Nagy kihívást jelent megismerni és megérteni a légköri aeroszolnak - mint összetett keveréknek - az emberi test hihetetlenül bonyolult rendszerére kifejtett hatásait. „Hosszabb távon csoportommal szeretnénk ahhoz is hozzájárulni, hogy az ELTE-n megtalálható, sokszínű kutatások közege segítse és szolgálja az integráló elméletek és integráló elmék születését, amelyre nagy igény van valamennyi területen” – hangsúlyozza újra az utánpótlás nevelés jelentőségét Salma professzor.

Munkájához és terveihez további sikereket kívánunk, Széchenyi-díjához szívből gratulálunk!