Felavatták Lóczy Lajos emléktábláját Balatonfüreden

2020.11.20.

Balatonfüred Önkormányzata, a Lóczy Gimnázium és a Magyarhoni Földtani Társulat 2020. november 4-én közös megemlékezéssel tisztelgett id. Lóczy Lajos tudományos és emberi nagysága előtt. A balatonfüredi a Tagore-sétányon megrendezett eseményen emléktábla avatással, valamint faültetéssel emlékeztek Lóczy Lajos geológus professzor halálának 100. évfordulójára.

Lóczy Lajos világhírű geológus, a Budapesti Tudományegyetem egykori földrajz professzorának tisztelői eredetileg többnapos emlékülést és terepbejárást terveztek Balatonfüredre a neves geográfus halála 100. évfordulójának évében, a Lóczy Lajos Gimnázium alapításának 65. évfordulója, valamint a Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán c. tanulmánykötet megjelenése alkalmából. A járványhelyzet az eredeti tervet meghiusította ezért a megemlékezés több szakaszban, részben a virtuális térben, részben – Balatonfüreden – valóságosan, de szerényebb létszámú résztvevők körében zajlott. A könyv díszbemutatójára 2020. november 11-én a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében, online formában került sor.

Lóczy Lajos egyetemi tanárként, igazgatóként, tudományszervezőként és közéleti személyiségként egyaránt kimagasló volt. Emberi, szakmai tekintélyét becsületes jelleme révén a tudományt szolgáló nemes célok érdekében hasznosította.

A most kiadott kötetben földtudományi szakemberek a Balatonnal kapcsolatos saját kutatásaik eredményeinek bemutatásával tisztelegtek minden idők egyik legkiemelkedőbb magyar geológusának, a Budapesti Tudományegyetem professzorának, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának, az MTA rendes tagjának emléke előtt. A rendezvényen a kötetben szereplő 8 kiválasztott téma előadás formájában is elhangzik. Az ELTE Természettudományi Karáról Horváth Ferenc, Gábris Gyula, Fodor László, Kövér Szilvia, Visnovitz Ferencz, Sztanó Orsolya, Harangi Szabolcs, Tóth Ádám, Havril Timea, Mádlné Szőnyi Judit, Timár Gábor, Héja Gábor és Magyar Imre is a szerzők között van. A kötetet néhai Horváth Ferenc geofizikus professzor és Babinszki Edit geológus (a Magyarhoni Földtani Társulat főtitkára) szerkesztette.

Id. Lóczy Lajost a „geológusok geográfusának” és a „természetföldrajzosok geológusának” tekintették.

A tudós géniusz előtt, november 4.-én, a balatonfüredi Tagore sétányon történő faültetéssel egybekötött emléktáblaavatással tisztelgett Balatonfüred Önkormányzatának küldöttsége, a Lóczy Gimnázium és a Magyarhoni Földtani Társulat. A Társulat koszorúját Cserny Tibor egykori főtitkár, az ELTE geológus tanszékeinek koszorúját Mindszenty Andrea emeritusz professzor helyezte el az emléktábla előtt.

Az elültetett magyar kőris az állandó és gyarapodó megújulást, az alá helyezett füredi mészkőből készült emléktábla az időálló értéket képviseli.

Lóczy Lajos 1849. november 4-én, Pozsonyban született, Aradon érettségizett. Ezt követően a Zürichi Műegyetemen tanult, ahol kiváló eredménnyel, mérnöki diplomát kapott. Tanulmányai során tanáraival bejárta az Alpok hegyláncait, beleszeretett a geológiába. Szakmai karrierjét a Széchenyi Béla vezette, nemzetközileg is nagyra értékelt Kelet-Ázsiai Expedícióban alapozta meg. A három évig (1877-1880) tartó expedíció tudományos eredményeinek döntő része Lóczy nevéhez fűződik. Az eredményeket 3 összefoglaló kötetben publikálta (1886, 1889, 1901), amelyet a kor mérvadó szakemberei minden geológiai munkák remekművének minősítettek. Tudományos eredményei elismeréseként több nemzetközi és hazai díjat kapott, továbbá 1888-ban (39 évesen) az MTA levelező, 1901-ben rendes tagjává választották.

Közel két évtizeden át volt a Budapesti Tudományegyetem (az ELTE jogelőd intézménye) Földrajzi Tanszékének vezetője, majd további 11 évig (1908-tól 1919-ig) a Királyi Földtani Intézet igazgatója. A geológiai alapokon nyugvó, elemző, értékelő, oknyomozó, a jelenségeket fejlődésükben vizsgáló természeti földrajz megalapítója volt.

Lóczy Lajos a hazai földrajzot az európai tudomány élvonalába emelte.

A Magyar Királyi Földtani Intézetben összesen közel másfél évtizedet töltött el. Szakmai tevékenysége intézetigazgatóságának 11 éve alatt teljesedett ki. A Kárpát-medence regionális egységei szerinti térképező- és kutatómunkát valamint a terület komplex megismerésére való törekvést szorgalmazta. Szükségesnek tartotta a gyakorlati célú térképezést, amelynek célja a nyersanyagkutatás, az építés-, és vízföldtani, valamint agrogeológiai viszonyok megismerése. 1909-ben Budapesten szervezte meg az első Agrogeológiai Világkongresszust Nagy hangsúlyt fektetett az ország régióit bemutató térképek és monográfiák publikálására.

Lóczy nevét viseli a Holdon egy kráter, a Tien-san hegység egyik hegycsúcsa, számos hazai település utcája, és Balatonfüreden – ezzel a névvel - az ország egyetlen középiskolája. A képen az emlékév tiszteletére kiadott tudományos kötet címlapja látható.

Gazdag szakmai hagyatékának kiemelkedő gyöngyszeme a Balaton-kutatás. A Földrajzi Társaság elnökeként, egy korábbi, elvetélt pályázatban foglalt gondolatot felelvenítve, 1891-ben tett javaslatot a Balaton Bizottság felállítására és a tó kutatásának megszervezésére. 28 éven át a téma köré gyűjtötte kora legkiválóbb tudósait, csopaki házából irányította az interdiszciplináris természet- és társadalomtudományi kutatásokat, gondoskodott a munka kivitelezéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzéséről. A kutatásokban mintegy 60 szakember vett részt, akiknek tollából 32 monográfia kötet született, magyar és német nyelven, továbbá 2 db térkép készült el. A nemzetközileg is páratlan munka számos külföldi és hazai elismerést kapott.

Id. Lóczy Lajos tudományos munkássága, tanári működése, a magyar földtan érdekében kifejtett tudományszervező tevékenysége, választott tudományterülete iránti mindenkori lelkesedése és elhivatottsága, valamint emberi tartása példaként állhat a geológia és a földrajz minden hazai művelője előtt. Ezt az üzenetet Budapesten két Lóczy-t ábrázoló bronz mellszobor hordozza, abban a két intézményben, melyekhez Lóczy szakmai pályafutása leginkább kötődött. Az egyik, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, a (M.Kir.) Földtani Intézet (mai nevén a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat) Stefánia úti palotájának előcsarnokában áll. A másikat, mely Szabó Gábor műve (öntőmester: Tróznai István), születésének 170. évében az ELTE Földrajzi és Földtudományi Intézete állíttatta a Lágymányosi Campus Déli épületének Pantheonjában.

A borítóképen látható emléktáblát Balatonfüreden avatták 2020. november 4-én.