Megújult a felvételi Nyílt Napunk
A Természettudományi Kar számára is fontos, hogy minél részletesebb, pontosabb és hiteles információt adjon leendő felvételizőinek. Ezt a célt szolgálta a minden évben megrendezésre kerülő Kari Nyílt Nap, mely idén is számos újdonsággal várta az érdeklődőket. Kiemelt fontosságú, hogy a többciklusú képzés bevezetéséhez, az ún. Bologna folyamathoz kapcsolódóan az alapképzéseinkről (BSc), a mesterképzéseinkről (MSc) és a tanárképzéseinkről (MEd), továbbá ezek kimeneti és továbbhaladási lehetőségeiről részletes tájékoztatást nyújtsunk. A felvételi eljárásról, a Kar oktatási-kutatási tevékenységéről szóló informatív előadások mellett, a látogatók testközelből ismerkedhettek a Kar mindennapi életével, munkájával.
A nap folyamán a kar oktató-kutatói közel negyven – többségükben látványos és interaktív – szakmai előadást tartottak az összes intézet és tanszék részvételével. Volt csillagászat gravitációs hullámokkal, beszámoló a modern gépi tanulási módszerekról, kiderült, milyen kihívásokkal szembesül ma egy matematikus, követhettük a különféle mozgásformákat a víz felszínén, megtudtuk, mi a titokzatos sötét anyag, és sikerül-e előállítanunk a laboratóriumban, szóba jött, hogyan állíthatók meg a multidrog-rezisztens baktériumok, és hogyan kommunikálnak a törpemalacok, de az is, miről beszélnek a csontok, és mi a zeneszeretet evolúciós háttere. Akit érdekelt, részt vehetett időjárás-előrejelzésen, mikroszkópos mikrobakeresésben, és legalább virtuálisan ellátogathatott Csernobilba is.
A diákok betekinthettek a TTK-n működő laborok – például a környezetünkben lezajló hidrodinamikai folyamatokról viszonylag olcsó, egyszerû, de ugyanakkor látványos kísérletekre lehetőséget adó Kármán Környezeti Áramlások Laboratórium vagy a Fizikai Intézet Gamma-spektroszkópiai laborjának – munkájába, de körbejárhatták a kar Természetrajzi Múzeumát is, ahol a Történeti Ásvány- és Kőzettárat, a Biológiai és Paleontológiai Múzeum, valamint a Magyar Matematikai Múzeum gyűjteményét tekinthették meg.
Az alapkutatások mellett bemutatkoztak a karral kapcsolatban lévő partnercégek is.
A nyílt nap ideje alatt az alapszakok standjainál oktatók és hallgatók válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Itt a diákok kvízjátékon is részt vehettek: a nyerteseket visszavárják a kar laborjaiba, ahol a kutatócsoport-vezetők tartanak külön bemutatót és válaszolnak a kérdésekre. Három diák például Ősi Attila paleontológussal vizsgálhatja majd meg közelebbről a dinoszaurusz-maradványokat, Perczel András kémikus professzor vezetésével pedig fehérjemolekulákat modelleznek majd.
Bemutatkoztak a kollégiumaink, a szakkollégiumok és a TTK Hallgatói Önkormányzat is. A rendezvény ideje alatt vendégeink
az alapszakok standjainál tájékozódhattak az őket érdeklő szakokról, feltehették kérdéseiket az érintett oktatóknak és hallgatóknak.
Reméljük, minden érdeklődő jól érezte magát rendezvényünkön és örömmel jelentkezik majd Intézményünkbe!
Központi program
- 8:00 - 8:45 Helyszíni regisztráció - Gömb Aula (északi épület)
- 8:45 - 9:30 Megnyitó - a Természettudományi Kar és az Intézetek rövid perces bemutatkozói, majd rövid beszélgetés az Intézetigazgatókkal
- 9:30 – 11:30 Az ELTE TTK partnercégeinek bemutatkozása
- 14:00-tól igazolásosztás a részvételről a regisztrált látogatóinknak
- 8:00 - 12:00 Bemutatók és tájékoztatás az Intézetek standjain. Folyamatosan üzemelő standok a Gömba aula környékén
Standok
- Oktatási Hivatal
- Hallgatói közélet (TTK HÖK)
- Érettségi előkészítők (ELTE TTK Hallgatói Alapítvány)
Biológiai Intézet programjai
Család Kutya Program, Mobiltelefon-használat
Gyógyulás stroke után
Élni, mint hal a vízben - avagy miképp használható a zebrahal emberi betegségek modellezésére
Madárének kutatás
11:30-tól intézeti előadások (helyszín: D 0-821)
| 11:30-12:00 | Dobolyi Árpád | A viselkedésszabályozás molekuláris háttere | Egyre közelebb jut az agykutatás annak megértéséhez, hogy mit és miért csinálunk. Molekuláris szinten ez jelenleg állatok viselkedésének vizsgálatával közelíthető meg. Az előadás ezt példákkal illusztrálja, és bemutatja miért az ELTE a legjobb hely ilyen jellegű kutatásokban való részvételre. |
| 12:00-12:15 | Harami Gábor | A baktériumok Achilles-ina - Hogyan állíthatók meg a multidrog-rezisztens baktériumok? | A baktériumok nagy része meglepően gyorsan képes ellenállóvá válni a jelenleg alkalmazott antibiotikumokkal szemben és ez a jövőben komoly globális problémához vezethet. Vajon mi a baj a mostani antibakteriális gyógyszerekkel és hogyan fejleszthetnénk jobbakat? Az előadás során e kérdésekre keressük a választ, miközben bepillantunk egy molekuláris biológus mindennapjaiba az ELTE-n. |
| 12:15-12:45 | Miklósi Ádám | Mit csinál a biológus? Igazgatói tájékoztató | Az érdeklődő diákok "első kézből" kapnak tájékoztatást arról, hogy hogyan lesz valaki biológus, miért érdemes ezt a pályát választani, és az élet és a gazdaság mely területein hasznosíthatók az itt megszerzett képességek. |
| 13:00-13:30 | Fodor Ferenc | Hidropónia, növény-Röntgen, szarvasgombák | High-tech bepillantás a növények, gombák, kutatóik és termesztőik életébe. |
| 13:30-14:00 | Vajna Balázs | Baktériumok testközelből | Sokszor lehet hallani a baktériumokról, hogy mindenhol – például a bőrünkön is – jelen vannak, de láttátok már őket saját szemmel? Megmutatjuk nektek, hogy mennyi baktérium van az ujjaitokon, akiktől nem kell félni! Mesélünk nektek arról, hogyan tenyésztjük a baktériumokat a laboratóriumban és mikroszkópba pillantva egy tó élővilágába tekinthettek be. |
| 14:00-14:30 | Vági Pál, Solymosi Katalin | "Él-e vagy hal-e egy sejt?" - Mikroszkópia demó gyakorlatban és képeken | A mikroszkópba nézve egy új világ tárul elénk. Ezt a világot gyakorlat és megfelelő módszertan nélkül nem lehet értelmezni. Ezt a problémát mutatjuk be interaktív vizsgálatokban és egy mikroszkópos tárlatvezetésben. |
| 13:00-13:30 | Andics Attila | Családi Törpemalac Program | A Családi Törpemalac Program 2017 nyarán indult az ELTE Etológia Tanszékén, az évtizedek óta kiemelkedő tudományos sikerű és világszerte népszerű Családi Kutya Program példáját alapul véve. A törpemalacok családban, társállatként való tartása egyre inkább terjed, ennek ellenére tudományos értelemben véve keveset tudunk az emberi közegben való sikeres működésük hátteréről, vagy arról, hogy mikben hasonlítanak vagy különböznek például a kutyáktól. Programunk keretei között különböző vizsgálati módszerekkel (viselkedéses vizsgálatok, EEG, fMRI) szeretnénk fényt deríteni többek között arra, hogyan kommunikálnak a törpemalacok, mit értenek az emberi beszédből, hogyan tanulnak, miként érzékelik környezetüket, vagy milyen kapcsolatot ápolnak gazdájukkal. |
| 13:30-14:00 | Tárnok Krisztián | Hogyan tanulmányozható az agyműködés? | A központi idegrendszer és benne az agyunk felelős külső és belső környezetünkből származó ingerek feldolgozásáért és testünk válaszreakcióinak kialakításáért. Működésének eredményeképpen vagyunk képesek gyors válaszokat adni a minket érő kihívásokra, korábbi tapasztalataink alapján pedig összetett viselkedési válaszokat is kialakítunk, gondolkodunk és tanulunk. Tanszéki programunk e bonyolult működés megismerésének lehetőségeit mutatja be a sejtszintű tanulmányozástól a viselkedés elemzéséig. |
| 14:00-14:30 | Zsákai Annamária | Miről beszélnek a csontok? (Akváriumi helyszínelők) | Történeti embertani kutatásainkban emberi maradványokon elhalálozási életkort, morfológiai nemet becsülünk, ezek elméleti hátterét mutatjuk be röviden tanszékünk csontgyűjteménye segítségével. Aki szereti a helyszínelő filmeket, ide is érdemes eljönnie! |
| 13:00-13:30 | Standovár Tibor | A muzikális majom: a zene szeretetének evolúciós háttere | Miért szeretjük a zenét? Mit deríthetünk fel egy ilyen komplex jelenségről evolúciós megközelítés segítségével? |
| 13:30-14:00 | Standovár Tibor | Mivel foglalkozik egy ökológus kutató a gyakorlatban? |
Bepillantás egy ökológus életébe, a terepi adatfelvételezéstől az adatfeldolgozáson át egészen a publikálásig. És - nem utolsósorban - kik hasznosítják mindezt? |
| 13:00-13:30 | Török Júlia | Pár cseppben az eukarióták világa | Mikroszkópos bemutató. |
| 14:00-14:30 | Hotzi Bernadette | Genetikai modellrendszerek alkalmazhatósága | Milyen élőlény alkalmas genetikai modellszervezetnek? Hogyan lehet alkalmas egy fonálféreg vagy egy ecetmuslica az élettartamot befolyásoló gének azonosítására vagy neurodegeneratív betegségek potenciális gyógymódjának megtalálására? Bemutatónkon ezen kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők. |
Intézeti bemutatók (regisztráció a Biológiai Intézet standjánál)
- 13:00-13:30 Hidropónia, növény-Röntgen, szarvasgombák
- 13:30-14:00 A mikrobák csodálatos világa (Szinezd ki a világot!)
- 14:00-14:30 "Él-e vagy hal-e egy sejt?" - Fluoreszcencia mikroszkópia demó
- 13:00-13:30 Családi Törpemalac Program
- 13:30-14:00 Hogyan tanulmányozható az agyműködés?
- 14:00-14:30 Miről beszélnek a csontok? (Akváriumi helyszínelők)
Fizikai Intézet programjai
Fizika alapképzés és fizikus mesterképzés tájékoztató
Gravitációs hullámok
Ködkamra
MAFIHE/HÖK kísérleti bemutató
11:30-tól intézeti előadások (helyszín: Északi Tömb, 0.83 Eötvös terem)
| 11:30-12:00 | Pásztor Gabriella | Mini-ősrobbanásokkal a részecskék titkainak nyomában | A részecskefizika a mikrovilág jelenségeit vizsgálva a legalapvetőbb kérdésekre keresi a választ. Miből áll a minket körülvevő világ, és milyen erők formálják? Röviden felvázolom, hogyan fejthetjük meg a mikrovilág és Világegyetem rejtélyeit nagy energiájú részecskék ütköztetésével létrehozott mini-Ősrobbanások segítségével. Hogyan nézett ki az Univerzum egy milliomod másodperccel az Ősrobbanás után? Mi a titokzatos sötét anyag és sikerül-e előállítanunk a laboratóriumban? Ilyen és hasonló témákat érintünk az előadásban, amelynek végén az is kiderül, hogy milyen módon járulnak hozzá ezekhez a kutatásokhoz az ELTE oktatói és diákjai a világvezető CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) Nagy Hadonütköztetőjén végzett kísérletekkel. |
| 12:00-12:30 | Szöllősi Gergely | A molekuláris evolúciókutatás aranykora fizikus szemmel | Mára több, mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása, az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi pár évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1-4%-a neander-völgyi eredetű és fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására. A molekuláris evolúciókutatás sokak szerint aranykorát éli. Ehhez azonban, túl lépve az adatgyűjtésen, a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgoznia. Kutatásaink célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok többszázmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése. |
| 12:30-13:00 | Raffai Péter | Csillagászat gravitációs hullámokkal | Albert Einstein több mint száz éve következtetett a gravitációs hullámok létezésére és tulajdonságaira. Száz évre volt szükség ahhoz, hogy megszülessenek azok a technológiák, amelyekkel a hullámokat az elmúlt három évben végre közvetlenül is észlelhetjük. Az Egyesült Államokban megépült LIGO gravitációshullám-detektorok mostanáig hat feketelyuk-összeolvadást észleltek, tavaly augusztusban pedig ütköző neutroncsillagok gravitációs hullámait is sikerült kimutatniuk. Utóbbi segítségével csillagászok az ütközésből visszamaradt anyag utófényét is megfigyelhették, bizonyítékot találva arra, hogy a földi aranykészlet is ilyen neutroncsillag-ütközések végterméke. A gravitációs hullámok első észlelései a csillagászat új ágának megszületését jelentik. Az előadás a terület eddigi eredményeit és az ELTE munkacsoportjának hozzájárulásait tekinti át. |
| 13:00-13:30 | Csabai István | Mesterséges intelligencia a tudományokban - a mesterséges intelligencia tudománya | A tudományok minden területén egyre hatékonyabb műszerek segítik a kutatók munkáját. A részecskegyorsítók, űrtávcsövek, tomográfok, génszekvenáló berendezések olyan nagy adatmennyiséget tesznek elérhetővé, aminek a kezelése lehetetlen a hagyományos megközelítéssel. Szerencsére az elemző módszerek és az elemzéseket támogató számítógépek is rendkívüli ütemben fejlődnek. A fizikusok mindig is élen jártak a mesterséges intelligencia módszerek fejlesztésében és felhasználásában. A rövid előadásban bemutatom, hogy milyen szerepe van a fizika elveinek a neuronhálózat modellekben illetve, hogy hogyan segítenek a modern gépi tanulási módszerek komplex tudományos jelenségek megértésében. |
| 13:30-tól | Frei Zsolt | Vizualizációs labor | |
| 13:30-tól | Tajkov Zoltán | Holográfia labor | |
| 13:30-tól | Kovács Zsolt | Atomi erő mikroszkóp | |
| 13:30-tól | Szabó Bálint | Fluoreszcens mikroszkóp | |
| 13:30-tól | Vincze Miklós | Kármán áramlástani labor | |
| 13:30-tól | Horváth Ákos | RFA vagy Gamma spektroszkópia |
Földtudományi Központ programjai
8:00 - 11:30 Standok
- Kőzettan-Vulkanológia
- Hidrogeológia
- Meteorológia
- Geofizika
- Térképész
- Őslénytan
- Térképek a fejünkben – A mentális térképezés módszere (Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
- Térképek és térképező szerkezetek kiállítása. Kalandozás térben és időben térképolvasóként és térképrajzolóként. (Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
11:30-tól a Földtudományi Központ bemutatói (regisztráció a Földtudományi Központ standjánál)
Helyszínek: D 0-206, D 0-501 és Ásványtár
| 11.30-14.30 | A dinoszauruszcsontoktól az ammoniteszekig - fosszíliabemutató a Hantken teremben. | A látogató kézbe veheti az Őslénytani Tanszék fosszília gyűjteményének változatosabbnál változatosabb darabjait. A gerinces és gerinctelen ősmaradványok bepillantást engednek a múlt titkaiba, hogy mikor, hogyan és milyen környezetben éltek ezek a rég letűnt élőlények. |
| 11.30-14.30 | Legyél kőzetdetektív! - mikroszkópos kőzetbemutató a Kőzettan-Geokémiai tanszéken | Kőzetek a földköpenytől a földkérgen át a felszínig. Mikroszkópba nézve feltárul világuk és megjelennek a tanúk, azaz a kőzeteket felépítő ásványok, hogy meséljenek a kialakulásukról, például miért és hogyan törnek ki a vulkánok, hogy szilárdulnak meg a mélyben a magmák, hogyan alakulnak át a kőzetek a földkéreg mélyebb részein és hogyan néz ki a földköpeny! |
| 11.30-14.30 | Az Ásványtár megtekintése | Az ELTE Természetrajzi Múzeum Ásványtárában megtekinthető Európa egyik legnagyobb és legimpozánsabb ásványgyűjteménye. A látogatást a tár berendezése és XIX. századi bútorzata teszi teljessé, mely monarchia korabeli hangulatot kölcsönöz a teremnek. |
| 11.30-14.30 | Műszerbemutató és időjárás-előrejelzés - milyen idő lesz a hétvégén? | A Meteorológiai Tanszéken a hagyományos napfénytartammérő üveggömbtől a modern infravörös hőmérőig találkozhatnak az érdeklődők a meteorológiai műszerekkel. Az előrejelzői szobában interaktív műholdképeken és szimulációkon keresztül mutatjuk be a világ időjárását, és előrejelzést készítünk a következő napokra vonatkozóan |
| 11.30-14.30 | Ez az épület 9 emeletes! Feljönnél a 13.-ra? | |
| 11.30-14.30 | A térképek és térképező szerkezetek kiállítása | Kalandozás térben és időben térképolvasóként és térképrajzolóként. |
Földrajztudományi Központ programjai
Tájékoztatás a földrajz alapszakról és a geográfus mesterszakról
Térképek a fejünkben – A mentális térképezés módszere
A Földrajztudományi Központ bemutatói (helyszín: D 0-822) (regisztráció a Földrajztudományi Központ standjánál)
| 12:00-13:00 | Berki Márton | Képzési tájékoztató | Tájékoztató a földrajz alapszakról és a geográfus mesterszakról. |
| 13:00-13:45 | Telbisz Tamás | Terepgyakorlatok – A földrajz képzés sava-borsa |  Egy neves professzorunk szerint – Shakespeare után szabadon – "Földrajz az egész világ!"; de ezt nem elég az órákon és a tankönyvekből megismerni, ezért a képzésünk fontos részét képezik a terepgyakorlatok. Ezek során fölkeresünk izgalmas hegyvidéki vagy éppen alföldi terepeket, de az önkormányzatok, ipari létesítmények, vidéki térségek sem maradnak ki a sorból. Ezekből nyújt egy kis ízelítőt a nyílt nap ezen előadása. |
| 13:45-14:30 | Tolnai Gábor | Térképek a fejünkben – A budapesti belvárosi Duna-part lakossági percepciója |  A budapesti belvárosi Duna-part hazánk (nemzetközileg is) legismertebb látképe. Mindannyian ismerjük. De mennyire? Vajon mit tudnak belőle felidézni a budapesti vagy a vidéki lakosok, a gimnazisták vagy a nyugdíjasok? Ezekre, és hasonló kérdésekre kerestük a választ mentális (azaz emlékezet alapján készült) térképek rajzoltatásával és az eredmények geoinformatikai alapú feldolgozásával. A nyílt napi előadás a módszerekbe és az eredményekbe egyaránt bepillantást nyújt. |
Kémiai Intézet programjai
Látványos kémiai kísérletek
Kémia alapszak
Kémia mesterszak
11:30-tól intézeti programok
11.30-13.00: 10 perces, középiskolások számára is érthető és érdekes előadások (helyszín: Északi Tömb, É065)
- Szalai István: Kémia alapképzési szak és vegyész mesterképzés
- Partnercégek: Álláslehetőségek a versenyszférában
| Perczel András | 1000 arcú fehérjék | Fehérjék ezreinek működése teszi a sejtet élő rendszerré: „személyre szabják" a kémiai reakciókat, működtetik a sejtek energiagyárait, elvégzik az örökítés kényes feladatát, motorokként ,,áruszállítást" végeznek, de a kommunikációs és szabályozó rendszerek legfontosabb komponensei is rendre fehérjék. Nem megdöbbentő tehát, hogy a hagyományos kismolekulák mellett napjainkban a polipeptid és fehérje alapú gyógyszermolekulák térnyerése szembetűnő: a 10 legnagyobb forgalmú gyógyszermolekula közül 6 fehérje. Kinek szól ez az előadás? Mindenkinek, aki a modern tudomány iránt érdeklődik, akit érdekel a szintézis, a szerkezetvizsgálat, akit lebilincsel az alap és az alkalmazott kutatás: ez a jelen és a jövő meghatározó tudományterülete! |
| Novák Zoltán | Szintetikus szerves kémia | A szintetikus szerves kémia tudománya szerves molekulák előállításával foglalkozik. Néhány kémiai elem felhasználásával és ezek változatos kapcsolódási kombinációjával szinte végtelen számú szerves kémiai struktúra építhető fel. A molekulák mesterséges úton történő szintéziséhez meg kell ismerni azok szerkezetből adódó kémiai viselkedésének törvényszerűségeit. Ezeket az ismereteket felhasználva „molekuláris mérnök”-ként tervezhetünk meg egy-egy célmolekulát, illetve a felépítéséhez vezető lehetséges utakat, legyen szó akár új rákgyógyszerről, illatanyagról, hajfestékről robbanóanyagról vagy valamelyik elektronikus eszközünk kijelzőjét alkotó vegyületről. A megvalósításhoz pedig végig is kell járni ezeket az utakat, hogy a végén a kezünkben foghassuk a valójában láthatatlan molekuláris építkezésünk eredményét. |
| Tarczay György | Asztrokémia | 2018-ban a Naprendszeren kívül azonosított molekulák száma meghaladta a kétszázat. Ez az eredmény nemcsak a csillagászoknak, hanem kémikusoknak is köszönhető. Ugyanis az azonosításhoz sokszor földi körülmények között egzotikusnak számító molekulákat, nem szokványos módszerekkel kell előállítani, és felvenni ezek színképét. Még nagyobb kihívást jelent, ha extrém, asztrofizikai körülmények között akarjuk tanulmányozni és reprodukálni komplex szerves molekulák képződését. |
| Mészáros Róbert | Nanotechnológia napjainkban: a nanouniverzum és annak jelentősége | A korszerű nanotudomány az anyag nanoméret skálán mutatott speciális tulajdonságaival foglalkozik. A szervetlen vagy szerves nanorészecskéket tartalmazó nanorendszerek alkalmazási területei a fotokémiai szenzoroktól, a rákkutatáson és katalízisen át egészen a napelemekig terjedhetnek. Eredményes gyakorlati felhasználásukhoz viszont kontrolálható méreteloszlással és szerkezettel bíró nanoanyagok előállítása szükséges. Ez mind a mai napig komoly kihívást jelent és ennek egyes lehetőségeit foglalja össze az előadás. |
13.00-14.30: 20-25 perces, középiskolások számára is érthető és érdekes laboratóriumi bemutatók/foglalkozások.
Jelentkezés: A látványos kémia kísérleteket bemutató standon, illetve az előadások helyszínén is (az É065 teremben).
| Bodor Andrea | Beteszlek a mágnesbe és megmondom ki vagy? | Mire használható egy szupravezető mágnes? Tud-e nekünk mesélni arról, hogy elég érett-e a sajt, mi van a szalámiban, vagy a narancslében? De azt is tudja, hogy egy gyógyszer molekula tényleg kölcsönhatásba kerül-e a fehérjékkel, enzimekkel, és ha igen, akkor hogyan? És fény derül arra, hogy milyen az atomi szerkezete a fehérjéknek, hogy mozognak az oldatban, esetleg a sejtben. |
| Csámpai Antal | Molekuláris kirakós játékok két- és három dimenzióban. Hogyan találjuk meg az összeillő elemeket? | A molekulák szerkezetének pontos meghatározása nélkülözhetetlen a modern kémiai kutatásokban. Az Intézetben működő 500 MHz-es NMR készülék segítségével elsősorban biológiai aktivitással rendelkező, százas nagyságrendű relatív molekulatömeggel jellemezhető kismolekulákat vizsgálunk. Az egyes molekuláris építőelemek térbeli elrendeződésének és kapcsolódási módjainak megbízható felderítésére különböző NMR technikák állnak rendelkezésre, melyek a labor megtekintése során szemléletes módon, konkrét példákon keresztül kerülnek bemutatásra. |
| Farkas Ödön | Molekulák és reakcióik modellezése (kvantumkémia, számítási kémia) | A bemutató/gyakorlás célja annak megmutatása, hogy ma már egy otthoni PC alkalmas arra, hogy játékok mellett komoly modellezési feladatokat is el lehessen rajta végezni. A Gaussian program használatával a GaussView grafikus felületen keresztül mutatom meg, hogyan lehet egyszerű molekulák szerkezetét, rezgési spektrumát kiszámítani, valamint egy példán keresztül (Diels-Alder addíció) reakcó mechenizmus modellezését is bemutatom. A részt vevők a látottakat helyben ki is próbálhatják. |
| Farkas Viktor | Peptidek, minifehérjék szintézise modern módszerekkel | Az áramlásos kémiai technológia kiválthatja a szerves kémiai szintézisek során fellépő technikai nehézségeket (kevertetés, időigényes felfűtés). Ez a módszer egészen a legutóbbi évekig peptidszintézis céljára nem volt a használható. Azonban ma már az áramlásos peptidszintézis lehetőséget nyújt a gyorsabb, a környezetet kevésbé terhelő és gazdaságosabb módszerek kifejlesztésére. |
| Eke Zsuzsa | Mennyi ebben a koffein? | A koffein egy közismert élénkítő hatású alkaloid, mely megtalálható többek közt teában, kávéban, kólában. A teák változó koffein tartalmáról méréssel tudunk információt szerezni. A nyílt napon a kromatográfiás bemutató alatt látogató csoportonként két tea minta koffein tartalmát határozzuk meg. Hozott mintábók is szívesen dolgozunk. |
| Harmat Veronika | Mit mesélnek a kristályok a molekulák szerkezetéről – röntgendiffrakció | Kristályokat röntgensugárzással megvilágítva és az elhajlási képet rögzítve megkaphatjuk a kristályt alkotó molekulák (ionok, atomok) térszerkezetét. A molekulageometria és a kristálybeli kölcsönhatások felderítésével megérthetjük az anyag fizikai-kémiai tulajdonságait, biológiai makromolekulák esetén a szervezetben betöltött funkciót is. A laborlátogatás során bemutatjuk a kristályosító robotot és röntgendiffraktométert, valamint példákat mutatunk kis molekulák és fehérjék szerkezetvizsgálatára. |
| Novák Zoltán | Preparatív labor | A laboratóriumi látgatás keretében bemutatásra kerülnek azok a legfontosabb szintetikus kémiai eszközök, amelyek segítségével a szerves kémiai reakciók, átalakítások megvalósíthatók, és az előállított molekulák szerkezete és tisztasága meghatározható. |
| Süvegh Károly / Homonnay Zoltán | Magkémia | A laborbemutató keretében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a nukleáris méréstechnika egyes részleteibe. A bemutató keretében a következő területeket villantjuk föl: Különleges módszerek az anyagszerkezet-kutatásban: antianyag és magsugárzás. Radioaktív izotópokkal végzett laboratóriumi munka: sugárvédő pajzsok, manipulátorok. Balesetek, háttérsugárzás: országos sugárfigyelő rendszer, lokális dózismérés, lakossági tájékoztatás. |
| Stráner Pál | Fehérjemodellezés | A kerék feltalálása és a tűz felfedezése óta az emberi faj folyamatosan eszközöket fejleszt annak érdekében, hogy saját és társainak életét megkönnyítse, jobbá tegye. Az idők során felhalmozott tudásunk lehetővé tette a természet által gondosan megformált biomolekulák és sejtes rendszerek hasonló, eszközként történő felhasználását, így képesek voltunk gyógyszerekkel betegségeket gyógyítani, oltással járványokat leküzdeni és hatékony orvosi diagnosztikai módszereket kifejleszteni. A szerves kémia, biokémia és biotechnológia részletes betekintést nyújt a minket körülvevő mikro- és makrovilág működésébe és közvetlen utat mutat egy jobb és sikeresebb jövő felé. |
Környezettudományi Központ Programjai
Ezt követően a Környezettudományi Központ bemutatói (regisztráció a Környezettudományi Központ standjánál)
|
Időpont |
Program |
Felelős |
Helyszín |
|
11:30-12:00 |
Szaknépszerűsítő előadás kérdezz-felelekkel |
Angyal Zsuzsa |
D.0.804 |
|
12:00-12:30 |
Microbes make the world go round - mikrobák mozgatják a világot, de hol vannak? |
Márialigeti Károly |
D.0.804 |
|
12:30-13:00 |
Biológiai gyűjtemény - a kézzelfogható sokféleség |
Török Júlia |
Piramis |
|
13:00-13:45 |
Ásványtár látogatás |
Kóthay Klára |
Ásványtár |
|
13:45-14:30 |
Látogatás a Zónában – A csernobili atomerőmű-katasztrófától az időbe fagyott szovjet újvárosig |
Berki Márton |
D.0.804 |
|
14:30-14:45 |
A jutalomlátogatások kisorsolása |
Angyal Zsuzsa |
D.0.804 |
Matematikai Intézet Programjai
Mesterséges Intelligencia
Bemutatkozik a Morgan Stanley
Matematika alapszak bemutató
Matematikai gyűjtemény
Matematikai amőba játék
Matematika tanárszak bemutató
11:30-tól tanszéki programok (helyszín: D 0-803)
| 11:30-12:10 | Grolmusz Vince | Mivel foglalkozik és milyen kihívásokkal szembesül egy matematikus? | Mi az elméleti, mi az alkalmazott matematikus dolga, mi a viszonyunk a számítógépekhez és a programozáshoz, és milyen kihívásokat látok a közeli jövőben (mesterséges intelligencia, nagy adatbázisok (big data)). |
| 12:10-12:40 | Csomós Petra | Vízre alkalmazott matematika | Éltető elemünk a víz. De vajon megfigyeltük-e már a felszínén kialakuló mozgásformákat? Előadásunkban bemutatjuk, hogyan lehet a víz hullámzását a matematika nyelvén leírni, és ennek segítségével a víztömegek mozgását modellezni. A számos alkalmazási terület közül bepillantást engedünk abba, hogyan hasznosítható mindez a rajzfilmgyártásban, a cunami- és árvízvédelemben, valamint az időjárás előrejelzésében. |
| 12:40-13:00 | Simon Péter egyetemi tanár, a Matematikai Intézet igazgatója | Képzéseink bemutatása | |
| 13:00-13:20 | Sorsolás a Kvíz kitöltői között | ||
| 13:20-13:30 | Lekics László | a Matematika szakterületi HÖK bemutatása | |
| 13:30-tól | Körbevezetés a kampuszon |
Nyílt Nap 2019
Nyílt Nap 2019
A Természettudományi Kar számára is fontos, hogy minél részletesebb, pontosabb és hiteles információt adjon leendő felvételizőinek. Ezt a célt szolgálta a minden évben megrendezésre kerülő Kari Nyílt Nap, mely idén is számos újdonsággal várta az érdeklődőket. Kiemelt fontosságú, hogy a többciklusú képzés bevezetéséhez, az ún. Bologna folyamathoz kapcsolódóan az alapképzéseinkről (BSc), a mesterképzéseinkről (MSc) és a tanárképzéseinkről (MEd), továbbá ezek kimeneti és továbbhaladási lehetőségeiről részletes tájékoztatást nyújtsunk. A felvételi eljárásról, a Kar oktatási-kutatási tevékenységéről szóló informatív előadások mellett, a látogatók testközelből megismerkedhettek a Kar mindennapi életével, munkájával.
A Természettudományi Kar számára is fontos, hogy minél részletesebb, pontosabb és hiteles információt adjon leendő felvételizőinek. Ezt a célt szolgálta a minden évben megrendezésre kerülő Kari Nyílt Nap, mely idén is számos újdonsággal várta az érdeklődőket. Kiemelt fontosságú, hogy a többciklusú képzés bevezetéséhez, az ún. Bologna folyamathoz kapcsolódóan az alapképzéseinkről (BSc), a mesterképzéseinkről (MSc) és a tanárképzéseinkről (MEd), továbbá ezek kimeneti és továbbhaladási lehetőségeiről részletes tájékoztatást nyújtsunk. A felvételi eljárásról, a Kar oktatási-kutatási tevékenységéről szóló informatív előadások mellett, a látogatók testközelből megismerkedhettek a Kar mindennapi életével, munkájával.
.jpg?v202209270307){kind=link}
.jpg?v202209270307){kind=link}
.jpg?v202209270307){kind=link}
0
/
0
0
/
0