• A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció bemutatja: Az iharkúti ásatások során előkerült 13. páncélos dinoszaurusz részleges csontvázának preparálását.

• Hogyan jut el egy középiskolás diák egyetemi kutatócsoportba, majd onnan az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dobogójára – sőt, a nemzetközi döntőbe? Ebben az epizódban Szokolai Lili mesél saját útjáról, amely az ELTE TTK Talentum programjával kezdődött, és egészen a nemzetközi tudományos elismerésig vezetett. Vendégünk Dr. Mező Gábor professzor is, aki betekintést nyújt abba, hogyan lehet középiskolásokat integrálni egy kutatócsoportba, milyen témákon dolgoznak, és miért fontos a tehetséggondozás már fiatal korban.

• A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért. Miért fontos ez? A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák alkotnak rendkívül porózus, háromdimenziós hálózatot. Ezek a „molekulaszivacsok” hatalmas belső felülettel rendelkeznek – akár egy focipálya egyetlen gramm anyagban! A Science podcast vendége Dr. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézet igazgatóhelyettese.

• Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben. Vendégeinkkel, Dr. Cserti Józseffel és Dr. Széchenyi Gáborral, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársaival ezt fejtjük ki bővebben.

• A 2025. évi Nobel-díjat fiziológia és orvostudomány kategóriában Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért. Dr. Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja segítségével mélyülünk el a témában.

• 2025-ben a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Biológia szekciójának első díját Gáliková Ramóna nyerte el „GTP-áz aktiváló fehérjék szerepének vizsgálata a lizoszóma exocitózisban” című kutatásával. Ebben az adásban Ramónával beszélgetünk a lizoszómák működéséről, sejtszintű takarításról, a muslicákkal végzett kísérletekről és az OTDK tapasztalatairól.

• 2025. június 25-én Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol többek közt az ELTE kutatói által megtervezett kísérleteket is végrehajt. Ebben a beszélgetésben a HUNOR – Magyar Űrhajós Program hátterébe pillantunk be.

• Az ELTE hidrogeológusai évtizedek óta kutatják a főváros, Budapest világszinten is különleges, ún. hipogén karsztrendszerének, a Budai-termálkarsztnak a hidrogeológiai viszonyait, különös tekintettel a termálvizek természetes megcsapolódására, a Dunával való kapcsolatukra és barlangformáló szerepükre. A terület évszázadok óta rengeteg kutatónak ad feladatot. Kutatási eredményeiknek nem csak tudományos, hanem gyakorlati jelentősége is van, mely a vízkészletek sokrétű, fenntartható hasznosításához (ivóvíz, balneológia, geotermikus energia) járul hozzá.

• A klímaváltozás korában különösen fontos, hogy értsük az időjárást – de vajon mi számít igazán „szokatlannak”? Ebben az adásban a SZIA nevű új fejlesztésről beszélgetünk: ez az ELTE Meteorológiai Tanszékén született adatvizualizációs webapp lehetővé teszi, hogy bárki felfedezze és értelmezze a múltbeli időjárási eseményeket, szakmailag hiteles módon.

• Tudtad, hogy vannak olyan apró RNS-molekulák, amelyek meghatározzák, hogyan működnek a sejtjeid „fehérjegyárai”? És hogy ezek a kis molekulák – a snoRNS-ek – akár komoly betegségekhez is kapcsolódhatnak, mint az IBD vagy a vastagbélrák? A legújabb ELTE Science Podcast epizódban Dr. Varga Máté és Hamar Renáta mesélnek arról, hogyan térképezték fel elsőként részletesen a snoRNS-ek működését zebrahalakban – egy olyan modellorganizmusban, amely kulcsszerepet játszik az emberi betegségek kutatásában.

• A Lenovo Magyarország összesen 10 millió forint értékben segíti a befejezés előtt álló SuperSmartLab megvalósulását az ELTE Kémiai Intézetben. A felajánlott 150 eszköz a jövő szakembereinek és tudósainak magas szintű képzését, a 21. század kihívásainak megfelelő kompetenciák elsajátítását támogatja. A gépeket ünnepélyes keretek között adta át az ELTE Természettudományi Karon Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója, az eseményen az egyetemet Scheuer Gyula kancellár, Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja, Szalai István és Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint Ritter Dávid informatikai igazgató képviselte.

• Az ELTE hidrogeológusai évtizedek óta kutatják a főváros, Budapest világszinten is különleges, ún. hipogén karsztrendszerének, a Budai-termálkarsztnak a hidrogeológiai viszonyait. Kiemelten foglalkoznak a termálvizek természetes megcsapolódásával, a Dunával való kapcsolatukkal és barlangformáló szerepükkel. Ez a terület évszázadok óta rengeteg kutatónak ad feladatot – eredményeik pedig nemcsak tudományos, hanem gyakorlati jelentőséggel is bírnak: hozzájárulnak a vízkészletek sokrétű, fenntartható hasznosításához, legyen szó ivóvízről, balneológiáról vagy geotermikus energiáról. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra ismeretterjesztő filmjében ezt a különleges felszínalatti világot és az ezzel foglalkozó kutatókat mutatja be.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával. Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Fazekas Csenge 6. osztályos tanuló a sejtek felépítéséről, betegségeiről és az emberi DNS-ről kérdezte Lőrincz Pétert, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék adjunktusát, az MTA–ELTE Vezikuláris Transzport Lendület Kutatócsoport vezetőjét. A videó az ELTE Tudománypolitikai Iroda projektjeként készült.

• Március 14. a matematika világnapja, de sokan inkább a nemzetközi Pí (π) napként ismerik! Ebből az alkalomból világszerte izgalmas programokkal ünneplik a matematikát – és természetesen mi sem maradhatunk ki! A legújabb epizódban a π titkairól és a matematika szépségeiről beszélgetünk két kiváló vendégünkkel: Simon Péterrel, az Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék professzorával és Paulovics Zoltánnal, az Érintő c. folyóirat szerkesztőjével.

• A "Dunától a termálvizekig – Budapest a vizek fővárosa", tudománynépszerűsítő videósorozat a felszínalatti vizek világába kalauzol, bemutatva, hogyan formálják ezek a láthatatlan vízkészletek Budapestet – a fürdők városát –, és milyen szerepet játszanak a mindennapjainkban. Szakértők, látványos helyszínek, érthető magyarázatok – nemcsak azoknak, akik a tudomány szerelmesei, hanem mindenkinek, aki kíváncsi Budapest rejtett kincseire és a felszínalatti vizekre.

• Az ELTE „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával. A sorozat harmadik évadának új epizódjában Szedlák Patrícia 3. osztályos tanuló a csillagokról kérdezte Petrovay Kristófot, az ELTE Csillagászati Tanszék egyetemi tanárát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát.

• A tíz főnél nagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépek, valamint majdnem az összes teherszállító repülőgép gázturbinás hajtóművel repül. Ugyanígy gázturbina hajtja a légcsavaros gépeket és a helikoptereket, és gyakran a nagyobb hajókat is. Az áramtermelés jelentős része is gázturbinákból származik. A BME és az ELTE kutatóinak együttműködése olyan eredményekhez vezetett, amelyek segíthetnek a fotokémiai szmogot és savas esőt okozó nitrogén-oxidok kibocsátásának jelentős csökkentésében a gázturbinákat használó iparágak, például a repülés terén. Vendégeink: Dr. Turányi Tamás kémikus (ELTE) és Dr. Józsa Viktor gépészmérnök (BME)

• A Budai-termálkarszt rendszerben zajló felszín alatti vízáramlás és hőtranszport folyamatok kapcsolatának vizsgálata mindig is aktuális kérdés volt, ami manapság a geotermikus energia felhasználásának szempontjából került előtérbe. Az ELTE kutatói egy valós adatokon alapuló kétdimenziós földtani szelvényen vizsgálták meg a felszín alatti vízáramlás és a hőtranszport folyamatok összetett kapcsolatát. Szijártó Márk ezzel elnyerte a Szádeczky-Kardoss Elemér Díjat. Ezekről és még sok másról fogunk beszélgetni legújabb adásunkban!

• Váltószögek címmel podcast adást indított a Bolyai Matematikai Társulat és az ELTE TTK, együttműködésben a matematika és a tanári életpálya népszerűsítésére. A podcast sorozat házigazdája Kosztra Gábor, középiskolai matematikatanár. A negyedik adásban dr. Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök és Csűrös András gyömrői református lelkész voltak a vendégeink.

• Váltószögek címmel podcast adást indított a Bolyai Matematikai Társulat és az ELTE TTK, együttműködésben a matematika és a tanári életpálya népszerűsítésére. A podcast sorozat házigazdája Kosztra Gábor, középiskolai matematikatanár. Az első adásban Pataki Henriette az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetőtanára és File Ágnes a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai voltak a vendégeink.

• Az ATL-1 műhold fedélzetén sikeresen teszteltek három, az ELTE Kémiai Intézetében kifejlesztett szigetelőanyagot. A legjobban teljesítő Al2O3 szálak szintézisével előállított szigetelés kiváló alternatívát nyújthat az eddig használt anyagokkal szemben.

• Ismerd meg Endrődi Gergelyt, a fiatal magyar tudóst, aki Németországból hazatérve az Univerzum keletkezésének titkait kutatja az ELTE Természettudományi Karán! Hogyan segíti a Research Grant Hungary támogatása a világűr legnagyobb rejtélyeinek feltárását?

• A Dűne, Frank Herbert nagysikerű sci-fi sorozata több, mint fél évszázada nyűgözi le olvasóit világával, melyet alaposan átszőnek politikai, szociológiai és ökológiai szálak. A Typotex Kiadónak hála ezekről és még sok másról beszélgetünk a Tudomány a Dűne univerzumában című könyv írójával, Lente Gáborral!

• A lengyelországi Katowicében mérték össze tudásukat 37 ország legtehetségesebb fiataljai a 35. EU Fiatal Tudósok Versenyén. Hegedűs Márton, a Kecskeméti Református Gimnázium korábbi diákja, az ELTE kémia szakos hallgatója a rangos megmérettetésen harmadik helyen végzett, és elnyerte a verseny különdíját is. Kutatása során UV-fény hatására deformálódó, fotoreszponzív szupramolekuláris egység kialakításán dolgozott.

• 2024-ben David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapott kémia Nobel-díjat. Ennek jelentőségéről beszélgetünk Dr. Perczel Andrással, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzorával, valamint Tarr-Pálfi Helga és Fazekas Zsolt kémikusokkal.

• John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulással kapcsolatos kutatásaikért. Hogyan kapcsolódik a fizika a mesterséges intelligenciához? Csabai István professzor beszél a Nobel-díjat érő kutatás jelentőségéről.

• Hallottál már a Bolyai szakkollégiumról? Érdekel a természettudomány, vagy az informatika? A Bolyai szakkollégiuma küldetése a legkiválóbb hallgatók összegyűjtése az ELTE TTK-ról és az Informatikai Karról. A különböző érdeklődési körű hallgatók nagyszerű közösséget alkotnak, és itt lehetősége nyílik mindenkinek bepillantást nyernie más szakok tanulmányaiba, kutatásaiba.

• Milyen összefüggés van a szülő és a gyermek kütyüzése között és vajon hogyan lehet okosan használni az okoseszközöket, ha már elszigetelni nem lehet tőlük a kicsiket? Noha a televízió, számítógépek, az internet évtizedek óta részesei a mi életünknek is, felnőni látunk egy új generációt, akik a digitális tartalomfogyasztás robbanásszerű fejlődésbe születtek bele és gyermek koruk óta természetesnek veszik az okos eszközök jelenlétét. Az Alfa Generáció Labor ennek a generációnak a fejlődésében bekövetkező változások megértését tűzte ki céljául.

• 2023-ban Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Vendégeinkkel az mRNS vakcinákig vezető útról, annak nehézségeiről és magáról Karikó Katalinról beszélgetünk különkiadásunkban! Szakértőink: Dr. Müller Viktor biológus, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese és Dr. Varga Máté genetikus az ELTE TTK Genetikai Tanszékéről. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

• A Svéd Királyi Akadémia 2023-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazta Krausz Ferenc, Anne L’Huillier és Pierre Agostini munkásságát az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért. Ennek apropóján hívtuk el vendégeinket újabb Nobel-díj kibeszélőnkbe, akik személyesen is ismerik a magyar származású Krausz Ferencet, aki fizikus diplomáját az ELTE Természettudományi Karán szerezte. Egykori doktorandusza mesél a díjat érdemelt kutatásról, valamint Krausz Ferenchez fűződő élményeiről. Vendégeink: Szipőcs Róbert és Dombi Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz.

• 2023. április 24-26. között került megrendezésre a 36. OTDK Biológia Szekciója az ELTE TTK szervezésében. A konferencia ünnepélyes megnyitóján Prof. Dr. Kacskovics Imre, egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Kar dékánja tartott plenáris előadást Felfedező kutatástól a biotechnológiai innovációkig címmel. A konferencia 19 tagozatában az előadók közel 180 pályamunkát mutattak be. Az előadók 4 különböző ország 17 különböző intézményéből érkeztek, és akadt köztük két középiskolás is. A biológia iránt érdeklődő középiskolások azon túl, hogy belehallgathattak egy tudományos konferenciába, kifejezetten nekik rendezett programokban is részt vehettek. A szakmai programok mellett lehetőség nyílt a sportolásra, a játékra és a kötetlen beszélgetésekre is.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorai közé választotta Karikó Katalin nemzetközi hírű kutatóbiológust, a Természettudományi Kar javaslatára. Az ünnepélyes díszdoktor-avatásra 2022. július 1-én került sor, amelyet követően Karikó Katalin tiszteletére tudományos szimpóziumot rendeztünk a Lágymányosi Campuson. Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó magyar biokémikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára látogatott 2022. július 1-én. Díszdoktorrá avatása alkalmából az ELTE Természettudományi Kar kutatói közössége többféle programmal készült a nemzetközi hírű magyar kutatónő látogatására.

• A Chem Learning egy oktatást elősegítő felületet és példatár. Az egyedülálló szerves kémiai feladatbank mintegy 643 magyar és 516 angol nyelvű szerves kémiai feladatból áll, témakörök szerint csoportosítva, modulokba rendezve, szintenként osztályozva a Canvas és a Moodle e-learning rendszereket alkalmazva. A ChemLearning program az ELTE SzintPlusz Kiválósági Program részeként indult 2020-ban az ELTE, a BME, az SE és az ELKH TTK oktatóinak együttműködéseként. A ChemLearning célkitűzése az egyetemeinken elérhető szerves kémiai tudásanyag rendszerezése, és megosztásának elősegítése. Célunk segítségnyújtás hallgatóknak és oktatóknak az online oktatás és az önálló tanulás területén. Regisztrálj, hogy hozzáférhess Magyarország legnagyobb szerves kémiai feladatbankjához: chemlearning.elte.hu

• A kezedben a jövőd! A KÖRNYEZETTAN szak lehetőséget ad arra, hogy minden természettudományos területet mélyebben megismerj, anélkül hogy egy irányba elköteleznéd magad! Február 15-ig tudsz jelentkezni az ELTE TTK környezettan alapszakra!

• Ismerjétek meg az ELTE TTK-n végzett Pethő Bálint munkáját, aki jelenleg a Soneas Kft-nél dolgozik technology transfer scientist munkakörben. Ha mélységeiben is érdekel a kémia, nézd meg nyílt napi műsorunkat! A videóban látható desztillálás végterméke egy feromon-típusú növényvédőszer, melyet alapvető élelmiszerek termésátlagának javításában alkalmaznak világszerte, hatékonyan. Az így előállított vegyszer legnagyobb előnye a hagyományos rovarirtószerekkel szemben az, hogy sokkal gyorsabban lebomlik, mint azok, és egyáltalán nincsenek toxikus mellékhatásai sem. A feromonok hatásukat a kártevők szaporodásának meggátlásával fejtik ki, így valóban környezetkímélő alternatívát nyújtanak a mezőgazdaságnak.

• 2002. június 18-án megnyitotta kapuit az ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma a Lágymányosi Campus déli tömbjében. Az üvegpiramis alatt a Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény, vele egy időben a Trefort kertből átköltöztetett, és itt eredeti állapotában újraépített Ásványtár. Ma már Matematikai Gyűjteménye is van a Múzeumnak. A Múzeum vezetője kezdetben Dr. Zboray Géza adjunktus, aztán hosszabb időn keresztül Dr. Weiszburg Tamás egyetemi docens volt, ma Dr. Harman – Tóth Erzsébet az igazgató. A jubileumi ünnepségen a Múzeum jelenlegi és egykori támogatói, valamint az Egyetem és a Kar vezetői együtt ünnepelték az egyedülálló gyűjteményt.

• A Kar Dékánja az ELTE TTK Tudományos Diákköri Tanácsának többségi szavazással meghozott kezdeményezése alapján 2022-ben Medzihradszky Kálmán Díjat adományozott Zboray Géza anatómus, az ELTE Biológiai Intézetének nyugalmazott docense részére. Zboray Géza az ELTE TTK Biológus Diákkörének elnöke volt 1995 és 2006 között. Vezetése alatt a biológus diákkör forradalmi változásokon ment keresztül, ami első sorban abban nyilvánult meg, hogy tudományos pezsgést hozott az Intézet és a hallgatók életében. A benyújtott dolgozatszám kiemelkedő magasságokat ért el.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán folyó oktatás legmagasabb szintjét a doktori vagy más néven PhD-képzés képviseli, amely a tudományos kutatómunkára készíti fel a doktoranduszokat. Az ELTE Természettudományi Karán hat doktori iskola működik, amelyen belül számos doktori program várja a jelentkezőket. A régi típusú doktori képzés 3 éves képzési idejű, 2016. szeptembertétől már csak az új, 4 éves doktori képzésre lehet felvételt nyerni. Hogyan lehet bekerülni az ELTE TTK doktori iskoláiba? Milyen a felvételi? Mely dokumentumokat szükséges leadni a jelentkezéshez? Milyen doktori programok közül tudsz válogatni? Nézd meg videónkat, hogy választ kapj ezekre a kérdésekre.

• Ősi Attila az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi docense, 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2011-ben megalapította a Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportot. Nevéhez köthető az első magyarországi dinoszaurusz lelőhely felfedezése. A jelenlegi videóban az iharkúti lelőhely jelentőségéről beszél. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet. (A videóban felhasználtuk a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció felvételeit. Külön köszönet a Magyar Természettudományi Múzeumnak. )

• A PamKutya csapata az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetében forgatta le a 3 leglátványosabb fizikai kísérletet. A PamKutya egy 2010 óta működő magyar nyelvű YouTube-csatorna. Ebben a részben érdekes, látványos kísérleteket végeztek el az ELTE fizikusainak szakmai irányításával az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti campusán. Ha érdekel a fizika, nálunk a helyed!

• A 2017-ben indult projekt célja eredetileg egy molekuláris biomarker és diagnosztikai kutatásokra alkalmas laboratórium létrehozása volt, amely genetikai és sejtbiológiai vizsgálatokat végez. A konzorcium azonban a járványra reagálva kiegészítette az eredeti fejlesztési koncepciót, és a tervezett létesítményt alkalmassá tette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokra is. A projektben az ELTE és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont mellett a SERVIER Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt. és a CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. vett részt. A labor a fiatal gyógyszerbiológusok képzésében is szerepet kap, miután 2018-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös biotechnológia mesterszak indulhatott el.

• Az ELTE TTK HÖK legfontosabb feladata, hogy képviseljenek Téged az intézetek és a Természettudományi Kar vezetésénél. Ebben a videóban azt mutatjuk be, hogy a hallgatói önkormányzat kémia szakterülete hogyan támogat titeket és miket tesz a hallgatók érdekeiért. Tudj meg még többet a mentorrendszerről: https://mentor.elte.hu/

• Kacskovics Imre dékán videóüzenetben köszönti az ELTE Természettudományi Karán 2020-ban diplomát szerzett több, mint 800 végzős hallgatót. "Kérem ne feledjék, hogy a természettudományokban általunk végzett alapkutatások hosszú távon az emberiség javát szolgálják. De értelmiségiként társadalmi felelősségvállalásuk is van: minél szélesebb körben népszerűsíteni és művelni a természettudományokat! A nagybetűs élethez kívánok Önöknek sok erőt, kitartást és szép eredményeket!" - mondta köszöntőjében az ELTE Természettudományi Kar dékánja.

• A koronavírus ellen még sokáig nem lesz védőoltás, az ilyen készítményeknek csak most kezdődtek meg a humán tesztjei – mondja Kacskovics Imre. Az ELTE TTK dékánja szerint a vírushelyzetben beállt átmeneti, viszonylag nyugalmas időszakot az egyetemen érdemes kihasználni az elmaradt laborgyakorlatok megtartására azoknál a hallgatóknál, akik az elmúlt hónapokban a korlátozások miatt nem tudták elvégezni a szakdolgozatukhoz szükséges gyakorlatokat. Kacskovics Imre az online vizsgák mellet arról is beszélt interjúnkban, hogy hol tart az a gyógyszerfejlesztés, amelyet ELTE-s kollégák részvételével és a Richter Gedeon közreműködésével kezdtek meg hazai kutatók.

• A PamKutya csapata az ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézetében forgatta le az 5 leglátványosabb kémiai kísérletet. A PamKutya egy 2010 óta működő magyar nyelvű YouTube-csatorna. Ebben a részben érdekes, látványos kísérleteket végeztek el az ELTE vegyészeinek szakmai irányításával az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti campusán. Ha érdekel a kémia, nálunk a helyed!

• Háromszázmillió forint támogatást kapott a koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztésére az a magyar konzorcium, amelyet az ELTE TTK Immunológiai Tanszéke vezet, emellett tagja még a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézete és a Szentágothai János Kutatóközpont, a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft. Interjúsorozatunk első részében Kacskovics Imre immunológust arról kérdeztük, hogy pontosan milyen feladatokat látnak el a konzorcium tagjai.

• Több száz diák vett részt 2020. január 17-én a Természettudományi Kar nyílt napján, ahol több, mint 50-féle előadással, laborbemutatóval vártuk az érdeklődő középiskolásokat, tanáraikat és szüleiket. A Harmónia-teremben rendezett megnyitón az ország minden szegletéből érkezett diákokat Dr. Kacskovics Imre dékán köszöntötte.

• A Szélesvásznú kémia c. szórakoztató ismeretterjesztő sorozat a magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be, humoros, látványos filmes köntösben. Az első epizód Dr. Perczel András az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszék vezetőjének és csapatának, nemzetközileg elismert kutatását dolgozza fel "A fehérjék Achilles-sarka" címmel.

• Az ELTE Tudományos Tanácsa 2019-ben az ELTE Ígéretes Kutatójának választotta Solti Ádámot, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék adjunktusát élő természettudomány kategóriában.

• Mi a közös bennük: Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Eötvös Loránd, Békésy György, Esterházy Péter, Hevesy György, Lovász László. Ők mindannyian az ELTE Természettudományi Karán tanultak. Adj egy esélyt magadnak, jelentkezz az ELTE TTK-ra. Találkozzunk január 17-én a nyílt napon!

• Az ELTE Tudományos Tanácsa 2019-ben az ELTE Ígéretes Kutatójának választotta Torma Csabát, ELTE TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusát élettelen természettudomány kategóriában.

• Az ELTE TTK közel százféle programmal, előadással és interaktív bemutatóval várták a Kutatók Éjszakáján a tudományok iránt érdeklődő közönséget. A Természettudományi Karon egy különleges foglalkozáson a fertőző betegségek terjedését szimulálták, volt evolúciós játék, kémiai és fizikai jelenségek bemutatója, és kiderült az is, mivel foglalkozik a mindennapokban egy matematikus.

• Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar jelenlegi dékánja, a Biológia Intézet Immunológia Tanszék vezetője, kollégáival együtt 2007-ben egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyagtermelés mennyiségét és hatékonyságát. A videóban jelenlegi kutatásairól és az emberi immunválasz sokféleségéről beszél.

• Több mint tízezren látogattak el szeptember 21-én a kutatók világába kalauzoló színes fesztiválra, amelynek idén az ELTE lágymányosi campusa adott otthont. A rendezvényre az Egyetem is számos érdekességgel készült: standjánál a többi között vulkánkitörés-szimulációval, a környezetét folyamatosan érzékelő és a változásoknak megfelelően haladó LEGO-vonattal, valamint az augusztus 20-i tűzijáték csodaszarvasát megalkotó csapat drónraj-bemutatójával is találkozhattak az érdeklődők.

• Idén 8 fiatal kutató munkáját ismerte el az ELTE Tudományos Tanácsa, az élettelen természettudomány kategóriában Csanád Máté lett a díjazott. 2007 óta oktat az ELTE TTK Fizikai Intézetében, 2015-től egyetemi docens. Elnyerte többek között a Fulbright Posztgraduális ösztöndíját, két alkalommal a Bolyai János kutatási ösztöndíjat, az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját valamint a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói kutatói ösztöndíját, több OTKA-pályázatban szerepelt szenior résztvevőként. Az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport tagja. Fő kutatási területei a nagyenergiás fizika és a részecskefizika.

• Közel 1200-an vettek részt január 18-án a Természettudományi Kar nyílt napján, ahol közel negyven előadással, laborbemutatókkal, tanszéki standokkal és felvételi információkkal várták az érdeklődőket. A Természettudományi Kar számára is fontos, hogy minél részletesebb, pontosabb és hiteles információt adjon leendő felvételizőinek.

• Boldog karácsonyt kívánunk minden egykori és jelenlegi hallgatónknak, oktatóinknak, munkatársainknak! Kívánjuk, hogy a következő esztendő számtalan örömet, tudományos és szakmai sikereket, sok boldog pillanatot tartogasson minden munkatársunknak és a Természettudományi Kar összes hallgatójának!

57