"Mindent meg kell tennünk, hogy segítsünk"

2020.04.24.
Kacskovics Imre immunológus, az ELTE TTK dékánja, az ELTE Biotechnológia FIEK igazgatója vezeti azt a magyar konzorciumot, amely a koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik. Emellett egy komplex biológiai és diagnosztikai laboratórium létrehozásán is munkálkodik, ahol szintén a vírus „lefegyverzése” a cél. Az alábbi interjú az ELTE Univerzumban jelent meg.

Ön annak a négy tagból álló konzorciumnak a vezetője, amely most a koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik. Nem titok, hogy a Richter Gedeon Nyrt.  az egyik tagja ennek az együttműködésnek, akikkel közel egy évtizedes kapcsolatot ápol.

Valóban, a Richter Gedeonnal és a saját cégemben legalább tíz éve foglalkozom biotechnológiai fejlesztésekkel, gyógyszerfejlesztéssel. Immunológiai, biotechnológiai tudásomra és a hosszú évek során kialakított kapcsolatrendszeremre alapoztam, amikor belevágtam ebbe a munkába, és örömmel látom, hogy a magyar kormány is hasznát veszi mindennek. Egy nagyon kritikus helyzet alakult ki, és úgy éreztem, hogy mindent meg kell tennünk, hogy segítsünk.

Gyógyszert fejlesztenek és nem védőoltást. Hogyan tudja majd leküzdeni a koronavírust az önök által létrehozott ellenszer? Milyen információk segítik a csapatot a munkában?

Egy olyan molekulát szeretnénk kifejleszteni, ami megfelelő időben a szervezetbe jutva megakadályozza, hogy a vírus nagy számban betegítse meg a sejteket. A védőoltás az emberi immunrendszert arra készteti, hogy a védekezésben részt vevő molekulákat, antitesteket vagy sejteket hozzon létre, amelyek majd megvédik a fertőzéstől. Az ELTE mint a konzorcium vezetője és ötletgazda létrehozott egy „gondolkodó teamet”, amelynek az a szerepe, hogy

a naponta tucatjával megjelenő tudományos publikációkat elemezze, értékelje, majd a saját projektünk, illetve a lakosság tájékoztatása érdekében felhasználja.

Józsi Mihály, Müller Viktor, Varga Máté, Hegedűs Krisztina, Sándor Noémi és mások, azaz immunológusok, genetikusok, sejtbiológusok, elméleti járványügyi szakemberek alkotják a csapatot, és gyűjtenek össze minden fontos információt, hogy segítsék a konzorcium tagjait a feladat megoldásában.

Hol tartanak most a fejlesztésben?

A Richter hozzákezdett a gyógyszerfejlesztéshez, ami ott tart, hogy június közepén meg tudják termelni azt a mennyiségű gyógyszerhatóanyagot, amit már különféle sejtes vagy akár állatban történő vizsgálattal tesztelni lehet. Ezután a hatóanyagot átadjuk a Pécsi Tudományegyetemen dolgozó virológus kollégáknak, akik megnézik, hogy egy sejtes esszében a vírus semlegesíthető-e ezzel a gyógyszerhatóanyaggal.

Ehhez a sejtes esszét, a megfelelő számú vírust előállították már, a hatóanyagra várnak.

Az ImmunoGenes pedig olyan modellállatokat – génmódosított állatokat – hoz létre, amelyek az embernek azt a receptorát, fehérjéjét fejezik ki, amelyeken keresztül a vírus megtámadja az emberi sejteket. Az állatok első generációjának kitenyésztése elkezdődött, és azt reméljük, hogy kb. egy hónap múlva megszülethetnek az első génmódosított állatok.

Mikorra fog elkészülni a gyógyszer?

Azt feltételezzük, hogy ha minden flottul megy és nincsen különösebb fennakadás, akkor vélhetően 16-18 hónap múlva. Az európai és a hazai hatóságnak kell engedélyeznie a gyógyszer klinikai vizsgálatát, azaz az embereken történő tesztelését. A jelenlegi hatósági állásfoglalás szerint a súlyos válságra való tekintettel a klinikai tesztelés ideje rövidebb lesz az átlagosnál, ami igazán jó hír.


Laboratóriumi munka (a kép illusztráció).

Az ELTE FIEK konzorciumot szintén Ön vezeti. Ez egy hasonlóan nagy léptékű projekt, mint a gyógyszerfejlesztési, ráadásul alapjául szolgál egy komplex biológiai és diagnosztikai laboratóriumnak, amelynek célja a molekuláris-biomarker-kutatás és -szolgáltatás nyújtása. Ez most részben szintén a koronavírussal kapcsolatos kutatásokat segítené.

A négy éve óta futó, ELTE vezette, 2,8 milliárd forint összköltségű FIEK-projekt célja, hogy a felsőoktatást és az ipart hatékony együttműködésre ösztönözze. Alapvetően molekulárisbiomarker-kutatást és -szolgáltatás nyújtását terveztük benne rák, krónikus gyulladás, időskori idegrendszeri betegségek és korai vetélések vonatkozásában. A világ azonban nagyot fordult, és a mostani járvány miatt e tudást és kapacitást (műszerek, laborkapacitás) a COVID-19 legyőzésére is igyekszünk bevetni. A nemzetközi kutatói világ és a klinikusok

egyre többször igyekeznek használni a már felgyógyult betegek véréből kivont antitestet a betegek gyógykezelésére.

A vírus molekuláris biológiai módszerrel kimutatható, a szerológiai eljárás pedig egy korszerű immundiagnosztikát igényel, feltételez. Alapvetően mi képesek vagyunk ezeket a méréseket kifejleszteni és elvégezni. Rekordsebességgel, mindössze néhány hónap alatt szeretnénk a módszerre és a laboratóriumra hatósági engedélyt kérni. A tervünk az, hogy a Lágymányosi Campuson komplex biológiai és diagnosztikai laboratóriumot hozzunk létre, amelyben méréseket tudnánk végezni a megfelelő szakmai háttér és minőségbiztosítás mellett. Ez valójában megfelel az ELTE Biotechnológia FIEK céljának is.

A különböző kutatási projektekbe hogyan tudja bevonni a hallgatókat?

Jelenleg a koronavírus specifikus kimutatásával legalább egy tucat hallgató foglalkozik kórházi körülmények között. Megfelelő laboratóriumi gyakorlattal rendelkeznek, nagyon felkészültek és motiváltak, elégedettek a munkájukkal. A pozitív visszajelzésekből arra következtetünk a kollégáimmal együtt, hogy

az ELTE TTK Biológiai Intézetének hallgatói abszolút megállják a helyüket a legnehezebb körülmények között is.

A gyógyszerfejlesztésben pedig több PhD-hallgatómmal is együtt dolgozom. Egyelőre még sok az olyan feladat, amit nem tudunk delegálni, de tudom, ha szükségünk lesz segítségre, szép számmal jelentkeznek majd tehetséges és motivált hallgatók.

Forrás: ELTE Univerzum
Borítókép: Vermes Tibor (Demokrata)