Magyar-észt együttműködés a digitális egészségügyért

2020.03.30.
Magyar-észt együttműködés a digitális egészségügyért
Kétoldalú szándéknyilatkozat született állami, egyetemi és vállalati szereplők bevonásával a mesterséges intelligencia egészségügyi célú fejlesztéséről, alkalmazásáról. A projektben, melynek egyik célja a mesterséges intelligencia alapú vastagbélrák-szűrő és mammográfiai algoritmusok kifejlesztésére, az ELTE TTK fizikusai is részt vesznek, Csabai István professzor vezetésével.

Az együttműködés nemzetközi szinten is kiemelkedő, 21. századi példát mutathat arra, hogy az orvoslásban felhasznált adat életeket menthet - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye. A Semmelweis Egyetem a Tématerületi Kiválósági Program keretében 1,7 milliárd forintos támogatást kapott különböző kutatási területekre, ebből közel 240 millió forintot fordítanak

a mesterséges intelligencia alapú vastagbélrák-szűrő és mammográfiai algoritmusok kifejlesztésére.

Az ELTE Természettudományi Kar kutatói is bekapcsolódnak a munkába: a nagy, heterogén, nemzetközi adatbázisokra épülő, evidencia-alapú orvosláshoz szükséges adattudományi és bioinformatikai tudást igénylő folyamatokban vesznek részt. A kutatásokat a Semmelweis Egyetemmel szoros együttműködésben valósítják meg, mivel a multidiszciplináris területeken nem csak nemzetközi, hanem a hazai tudás-centrumok együttműködésére is szükség van.

Bevetik a mesterséges intelligenciát a betegségek megelőzéséért

Az egészségügyben - köszönhetően az elmúlt évek során egyre szélesebb körben elterjedt nagy áteresztőképességű vizsgálati módszereknek és digitalizációnak - rengeteg adat keletkezik. Az adatok feldolgozása azonban új kihívásokat jelent. A kutatások során Csabai István, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzora kutatócsoportjával együtt

a biztonságos adat-kezelés, a gépi intelligencia megbízhatóságának határait és lehetőségeit igyekszik feltérképezni.

A modern információ alapú gazdaságban nagyon fontosak a megfelelő szabályozási keretek kidolgozása is. Ezek a folyamatok viszonylag időigényesek, sok esetben a megfelelő jogi kategóriák kidolgozása is kihívást jelent. "Példaként említhető a szabadalmaztathatósággal kapcsolatos kérdések számos nehézsége. Ennek ellenére bízunk abban, hogy

a kutatások egyes rész-eredményei már néhány éven belül alkalmazhatók lesznek a napi gyakorlatban"

- mondta Pollner Péter, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport tagja, aki szintén részt vesz a kutatásban.

A szándéknyilatkozat aláírását követően a partnerországok kormányzati, egyetemi és vállalati szinten egyesítik a digitális egészségügy fejlesztésében megszerzett tapasztalataikat. Az együttműködés során szakmailag és iparpolitikailag is igazolt, exportképes megoldások előkészítése történik meg, amelyek akár uniós innovációs projektek megalapozására is alkalmasak lehetnek.

Észtországban már folyamatban lévő kezdeményezésekre építve a közös munka a későbbiekben a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak pontosabb megállapítását lehetővé tevő alkalmazások kidolgozására is kiterjedhet.

Kapcsolódó cikkek