A hét műtárgya: csaroit
A csaroit és a tinakszit két különösen ritka ásvány. Ezen a csiszolt kőlapon a barna hosszúkás megnyúlt ásvány a tinakszit, a lila, érdekes mintázatú, szálas, tömeges megjelenésű pedig a csaroit. Annyira ritkák, hogy gyakorlatilag egyetlen lelőhelyük van a világon, Szibériában a Csaró-folyó közelében. Itt viszonylag nagy területen nagy mennyiségben fordul elő egy kőzet, amelyet csaroititnek hívnak, és amelynek nagy részét a csaroit ásvány alkotja. Ritkaságát annak köszönheti, hogy egy egyébként is ritka szienit nevű magmás kőzet, már eleve átalakult mészkővel való találkozásánál, azok érintkezésénél alakult ki.
A forró szienites magma metaszomatizálja, tulajdonképpen magába olvasztja az ott lévő mészkövet.
Ennek a folyamatnak köszönhető, hogy a magmás ásványok és az üledékes mészkő ásványainak anyagából új, különleges összetételű és szerkezetű anyagok jönnek létre.
A lila színű, viszonylag puha csaroit lelőhelyéről kapta nevét, a barna, áttetsző, megnyúlt tinakszit kristályok pedig a kémiai összetételében szereplő kémiai elemek rövidítéseiből, vagyis a titán (Ti), a nátrium (Na), a kálium (K) és a szilícíum (Si) vegyjeleiből képzett szó. A látványos lila csaroit puhasága miatt drágakőként korlátozottan használható, de könnyű faraghatósága miatt impozáns dísztárgyakat készítenek belőle.
Igaz, hogy 1940-ben már ismerték ezt kőzetet, de igazán ismertté a csaroit csak 1978-as leírását követően vált.
Különleges hétvégi nyitvatartás: 2022. május 14-én és június 11-én (szombaton) 15 és 19 óra között.
A Hét Műtárgyai sorozatban korábban a cinnabaritot, a Sokolowia buchsii kagylót, a telepes korallt, a Pallasit meteoritot, a Diána-majmot és a töviskorona tengericsillagot mutattuk be.