Ritkaságok az Embertani Tanszék gyűjteményében

A hét műtárgya: az ELTE Embertani Tanszék Török Aurél gyűjteményében található koponya

2022.05.04.
Ritkaságok az Embertani Tanszék gyűjteményében
Az ELTE Természetrajzi Múzeum megnyitásának 20. évfordulója alkalmából hetente bemutatunk egy-egy érdekes múzeumi példányt. A hét műtárgya most egy, az ELTE Embertani Tanszék Török Aurél gyűjteményében található koponya, amely a budapesti Margit-szigeten 1915-ben került elő. A régészeti lelőkörülmények és a Bartucz Lajos által elvégzett antropológiai vizsgálatok alapján a koponya valószínűsíthetően egy Árpád-házi herceg, Macsói Béla koponyája.

A budapesti Margit-szigeten található Margit kolostor sekrestyéjének feltárásakor, 1915-ben kerültek elő Macsói Béla herceg (született: 1243 után – elhunyt: Margit-sziget, 1272. november) feltételezett csontmaradványai. Macsói Béla anyai nagyapja IV. Béla volt, apai ágon pedig a számos kijevi nagyfejedelmet adó Rurik-dinasztiához tartozott. Bartucz Lajos antropológus a csontmaradványokat a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetébe (ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Embertani Tanszék) szállíttatta. A férfi vázán Bartucz 23 kardvágást különített el, a koponyán pedig több, egyenként is halálos sérülést. Megállapította, hogy az orrcsontokat levágták, a jobb alkart és a bal kart összevagdalták, mély vágásokat ejtettek a combcsonton is. Bartucz szerint a herceg nem párviadalban halt meg, hanem többen, több oldalról támadták, és még a földön fekvő testet is vagdalták.

A régészeti lelőkörülmények és a Bartucz Lajos által elvégzett antropológiai vizsgálatok alapján a koponya valószínűsíthetően egy Árpád-házi herceg, Macsói Béla koponyája.

A maradványok később egy tisztviselőhöz kerültek, majd ezt követően a Néprajzi Múzeum raktárában helyezték el őket. A csontokról Bartucz utoljára 1936-ban írt egy újságcikkben, majd 1938-ban a Magyar Ember című könyvében közölt a koponyáról egy fényképet. Ezt követően nem született semmilyen híradás Béla maradványairól. Az antropológus szakma képviselői később úgy vélték, hogy a maradványok a világháború alatt elvesztek. A véletlennek köszönhetően 2018-ban derült ki, hogy a vázcsontok a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának több tízezres antropológiai gyűjteményébe kerültek, a koponya pedig az ELTE Embertani Tanszékének Török Aurél gyűjteményében található.

A csontmaradványok multidiszciplináris biorégészeti (régészeti, embertani, paleoradiológiai, odontológiai, radiokarbon, stabil izotópos és genetikai) kutatása jelenleg is zajlik, több hazai és nemzetközi kutatóintézettel (ELTE TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár, Budapesti Történeti Múzeum, Debreceni Egyetem, Atommagkutató Intézet, ELKH BTK Archaeogenomikai Intézet, University of Vienna, Harvard University) együttműködésben, az Árpád-ház kutatási program keretei között. Az elemzések célja a leletek biztos azonosítása és a halál körülményeinek részletesebb megismerése.

Az ELTE Természetrajzi Múzeum kiállításainak 20 éves jubileumi rendezvénysorozatára összeállított hét műtárgya sorozat darabjai megtekinthetők a kiállításokon.
Különleges hétvégi nyitvatartás: 2022. május 14-én és június 11-én (szombaton) 15 és 19 óra között.

A Hét Műtárgyai sorozatban korábban a csaroitot, a cinnabaritot, a Sokolowia buchsii kagylót, a telepes korallt, a Pallasit meteoritot, a Diána-majmot és a töviskorona tengericsillagot mutattuk be.


A leletanyagról készített beszámolót összeállította: Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék), Szeniczey Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék), Bernert Zsolt (MTM Embertani Tár) és Buzár Ágota (MTM Embertani Tár)