A tudomány éjszakája

09/24

2021. szeptember 24. 15:00 - 23:00

ELTE Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A és 1/C

09/24

2021. szeptember 24. 15:00 - 23:00

ELTE Természettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A és 1/C

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén szeptember 24-én pénteken, személyes formában lesz megtartva a Kutatók Éjszakája. Több, mint 60 féle programmal készülünk a vendégeknek személyesn, online és hibrid formában.

Az elmúlt több mint tíz évben megszokhattuk, hogy szeptember végén Európa-szerte érdeklődők százezrei népesítik be a kutatóintézeteket, egyetemeket, könyvtárakat és múzeumokat, hogy a kutatók munkájával, a tudományos kutatás titokzatosnak tűnő világával ismerkedjenek. A hazánkban is egyre népszerűbb eseményt minden évben egyre nagyobb számú látogató élvezi, és egyre több intézmény nyitja meg kapuit.

A rendezvények orrot és szájat elfedő maszkban, oltási igazolvány bemutatása esetén látogathatók!

Az egyes programokra a kutatokejszakaja.hu oldalon lehet regisztrálni.

A Természettudományi Kar az alábbi programokkal készül

Előadó neve	A program címe	A program rövid ismertetése
Dr. Szalay Luca. Dr. Kiss Edina	Igaz-e az, hogy...?	A kémikusok gyakran tesznek olyan kijelentéseket, amelyek látszólag nem sokban különböznek az interneten futótűzként terjedő áltudományos (rém)hírektől. Az igazi tudós kémikusok azonban (a csalókkal és a sarlatánokkal ellentétben) kísérletekkel, sőt mérési eredményekkel tudják alátámasztani az állításaikat. Ők tényleg tudják, hogy mekkora a tusfürdő és a szappan pH-ja , hogy mit érdemes használni folttisztításhoz, hogy hogyan működik a papírpelenka vagy a cipőspray, hogy friss-e a tej, hamísított-e a tejföl, és melyik kóla hizlal; hogy tényleg „meszes”-e a tojás héja, hogy milyen tömény rum kell a Gundel-palacsintához és még millió más dolgot. Ha Te is kíváncsi vagy a válaszokra, gyere el hozzánk, és járj utána saját magad!
Zsély István Gyula	A gyertyalángtól az erdőtűzig: lángok mindenütt	Bármerre fordulunk lángokkal, égéssel mindenütt találkozunk. De miért ilyenek a lángok? Miért sárga a gyertyaláng és kék a gáztűzhely lángja? Miért kormoz egy égő olajkút és miért nem egy sugárhajtású repülőgép hajtóműve? Ezeket a kérdéseket járja körbe a kísérletekkel gazdagon illusztrált előadás.
Csanád Máté	Hogyan folyik a kvarkanyag	Világunk ma atomokból áll, nem volt ez azonban mindig így. Ahogy a Világegyetem tágult, úgy hűlt is, a régmúltban tehát nagyon forró volt – olyan forró, hogy az első pár százezer évben nem is atomos, hanem plazma állapotú anyag töltötte ki. Az első ezredmásodpercben pedig olyan méreteket öltött a forróság, hogy még az atomok építőkövei: a protonok és a neutronok is megolvadtak. Ilyen körülményeket ma nagyenergiás gyorsítókban létrejövő atommag-ütközésekben, kis Ősrobbanásokban lehet létrehozni. Az elmúlt években összegyűlt kísérleti eredmények arra utalnak, hogy nagyenergiás atommag-ütközések során közel tökéletes folyadék típusú anyag alakul ki. Az előadásban áttekintjük az ide vezető utat, és azt is, hogy mit tudunk ma erről a közegről, illetve a hagyományos részecskékké való átalakulásáról.
Dr. Eke Zsuzsanna	Molekulák futóversenye	A molekulák futóversenyein tényleg a részvétel a fontos, nem a győzelem. A résztvevőkre ugyanis jellemző, hogy egy adott versenyen egyáltalán el tudnak-e indulni, és ha igen, akkor adott idő alatt, meddig jutnak el. Ezt az analitikus arra használhatja, hogy kimutassa jelenlétüket olyan mintákban, ahol együtt, egymással elkeveredve elfedik egymás jelenlétét. Gyere el és megmutatjuk hogyan! Próbáld ki magad is filctollakkal, élelmiszer-színezékekkel, vagy zöldségek színanyagaival!
dr. Torma Csaba Zsolt	Klímaváltozás: múlt, jelen és jövő a Kárpát-medencében	A klímaváltozásról röviden, tényszerűen. Az előadás bemutatja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló megfigyelések, adatok alapján mi tudható a földi klímaváltozásról és annak lehetséges jövőbeli lefolyásáról. Az előadás külön rámutat, hogy az éghajlati modellek eredményei milyen változásokat valószínűsítenek alföldi és hegyvidéki környezetben a Kárpát-medence térségében.
Zihné Perényi Katalin	E300, avagy nem mind veszélyes, ami E	A C-vitamint ( más néven hexuronsav, L-aszkorbinsav -utalva skorbut elleni hatására-, E300, sőt felfedezésekor Szent-Györgyi Albert az ignose –„nemtudomcukor”- és godnose -tudjistencukor”- nevet próbálta adni neki) vesszük górcső alá. A C-vitamin jelentőségét nem kell bemutatnunk. Gyere és hozd magaddal a kedvenc gyümölcsleved, egy gyümölcsöt, egy paprikát vagy vitamintablettát és mérd meg a C-vitamin-tartalmát! A munka során az analitikai mérések néhány alapvető eszközével és műveletével is megismerkedhetsz.
Veres Gábor	Gamma-spektrometria a környezetünkben található természetes radioaktív minták vizsgálatában	A laborbemutató során természetes, a természetben vagy a mindennapi életünkben található radioaktív sugárzást kibocsájtó anyagok vizsgálatát mutatjuk be laboratóriumban. Megismerkedünk a világ legkisebb gamma-spektrométerével, és kipróbáljuk, hogyan lehet felismerni, hogy milyen radioaktív anyagok vannak a mintáinkban, pl. egy darab csempében vagy egy darab kőben, banánban, sóban, talajmintában.
Dr. Solymosi Katalin	Állatok, növények és kristályok a mikroszkópban - virtuális fotókiállítás, tárlatvezetéssel	Szeretne szembenézni egy ugrópókkal? Belenézni egy növény sejtjeibe? Megcsodálni a kristályok hihetetlen mikroszkópos formagazdagságát és szépségét? Az ELTE Növényszervezettani Tanszéke oktatóinak (Bóka Károly, Kristóf Zoltán és Solymosi Katalin) növényekről, állatokról és kristályokról, különböző mikroszkópos technikákkal (főleg pásztázó elektronmikroszkóppal illetve polarizációs mikroszkóppal) készített felvételeinek kiállításán a tárlatvezetés során bepótolhatja lemaradását.
Dr. Solymosi Katalin	Barangolás a mikrovilágban - Tárlatvezetés állatokról, növényekről és kristályokról készült mikroszkópos fotók között, gyerekeknek	Ezúttal kifejezetten gyerekeket szeretnék elkalauzolni a mikroszkóp segítségével feltáruló világba, ahol megszámolhatjuk együtt a muslica szeme körül található rengeteg szőrszálat, felfedezhetjük a növényi sejtek titkait, és rácsodálkozhatunk a C vitamin kristályok csodálatos formagazdagságára. A virtuális tárlatvezetés során az ELTE Növényszervezettani Tanszék oktatóinak (Bóka Károly, Kristóf Zoltán, Solymosi Katalin) növényekről, állatokról és kristályokról, különböző mikroszkópos technikákkal (főleg pásztázó elektronmikroszkóppal illetve polarizációs mikroszkóppal) készített felvételeiből válogatunk.
Dr. Solymosi Katalin	Discovering the micro-world of animals, plants and crystals - guided tour at our virtual microscopic photo exhibition	During this guided virtual tour leading through the selected microscopic photos of animals, plants and crystals of three colleagues of the Department of Plant Anatomy, ELTE (Károly Bóka, Zoltán Kristóf and Katalin Solymosi), I'll try to give insight into the unbelievable beauty and complexity of the microscopic world.
Kunsági-Máté Sándor	Neurális hálózatok a csillagászatban és a pénzügyi világban	Manapság egyre többet hallunk mesterséges intelligánciáról, gépi tanulásról, neurális hálózatokról, melyekről elsőre sokaknak a tudományos fantasztikus, futurisztikus filmek juthatnak az eszébe. Ezek mögött a misztikusan csengő szavak mögött ugyanakkor nagyrészt egyszerű matematikai műveletek sorozata áll. Előadásomban szeretnék egy átfogó képet adni a technológia elméleti hátteréről, valamint bemutatni annak alkalmazását két egymástól meglehetősen távoli területen.
Harmat Veronika, Dürvanger Zsolt és Sulyok-Eiler Máté	Miről mesélnek a kristályok?	Az „ELTE-CrystalLAB” laboratórium munkáját szeretnénk játékos formában bemutatni. A kristályok nemcsak szépek, de hasznosak is: ha röntgenfénnyel letapogathatjuk őket, feltárják az őket felépítő parányi szerkezeteket. Érdekel, mi rejlik a kristályok szépségének a hátterében? Hogy működik az a szupermikroszkóp, amivel a molekulákat is láthatjuk? Program: kristályrács építése; szimmetrikus mintázatok; növesszünk kristályokat; kristályok mikroszkóp és UV lámpa alatt; fény kölcsönhatása kristályokkal és rácsokkal: interferencia, diffrakció.
Tolnai Gergely László	BAMMM! - Kémiai kísérletek oktatási hátsószándékkal	Az energiatárolás korunk egyik legfontosabb megoldatlan problémája. Miért? Mik lehetnek a megoldások? Hogyan jutnak erről eszembe olyan kísérletek, amik csattannak, durrannak, lángolnak?
Zsákai Annamária	Amiről a csontok mesélnek	Röviden bemutatjuk az emberi csontvázat, majd a módszereket, amit az antropológusok, igazságügyi szakértők, helyszínelők munkájuk során alkalmaznak a csontmaradványok alapján történő elhalálozási életkor és nem becsléséhez. Gyermekeknek is követhető lesz a bemutató.
Orosz Henrietta és Rick Ádám	Üvegtechnikai bemutató	A program során a látogatók megismerkedhetnek az üvegmegmunkálás varázslatos világával, kipróbálhatnak egyszerűbb technikákat.
Haranginé Lukács Réka	Vulkán nap: Egy piciny ásványban az idő - nagy vulkánkitörések nyomában	A vulkáni kőzetekben lévő cirkon kristály különleges lehetőséget ad a kutatóknak, hogy megismerjék a régmúlt vulkáni eseményeit. Az urán, tórium és ólom izotópok arányának méréséből kiszámolható a kristály keletkezésének ideje, amiből következtethetünk a vulkánkitörések korára. E mellett megbecsülhető, hogy mennyi ideig léteznek a vulkánok alatti magmatározók. Az eredmények izgalmasak: rámutatunk arra, hogy 14-18 millió évvel ezelőtt hatalmas robbanásos vulkánkitörések zajlottak a Kárpát-medencében és ez a vulkáni esemény volt Európában az elmúlt 20 millió évben a legnagyobb!
Harangi Szabolcs, Józsa Sándor, Haranginé Lukács Réka	Vulkán Nap, Európai Vulkánok Éjszakája: Vulkáni hamu, lávakőzet, a földköpeny kőzete: fogd meg, nézz bele!	Hogyan néz ki, mi valójában a vulkáni hamu? Most mindenki megnézheti az izlandi Eyjafjallajökull és Grimsvötn, valamint a Merapi vulkáni hamuját! Ki nem akar megfogni egy néhány éve megszilárdult lávakőzetet, egy pusztító izzófelhő pehelykönnyű horzsakövét vagy éppen a földköpeny kőzetét? Megsimogatható Izland 2015-ös és 2021-es izlandi lávaöntő kitörések lávakőzete, sőt megnézhető mi van bennük! Csak egy mikroszkóp kell hozzá, és kész! Mi olvasható ki ezekből? Mi van a belsejükben? Ásványok színes világa, hirtelen megdermedt hajszerű, lábszár-csont alakú kőzetüveg szilánkok tűnnek a szemünk elé. Amikor a kövek zenélnek: csengő hangú kövek. Mindenki készíthet mikroszkópos kőzetpreparátumot: mindössze 30 mikrométer vastagságú kőzetlemezt kell gyártani… Hogyan? Ezt is megmutatjuk! A foglalkozás típusa: interaktív bemutató (gyerekeknek, családoknak, felnőtteknek egyaránt)
Sági Tamás, Harangi Szabolcs	Vulkán Nap, az Európai Vulkánok Éjszakája: Robban vagy ömlik? - Játékos vulkánkísérletek	A vulkánkitörések a Föld leglátványosabb, sok esetben a legfélelmetesebb folyamatai közé tartoznak. 2021. szeptember utolsó péntekén az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén is vulkánkitörések várhatók! Lesz lávatűzijáték, kráterből kiömlő láva és bepillantunk a kürtőcsatornába is! Öveges professzor szellemében keltjük életre a vulkáni folyamatokat, magyarázzuk el ezek hátterét, ehhez néhány vegyi anyag, gipsz és egy kis sör kell hozzá… A foglalkozás típusa: kísérletek, interaktív bemutató (gyerekeknek, családoknak, felnőtteknek egyaránt)
Harangi Szabolcs	Meghívhatom egy teára? Detektívtörténetek a vulkáni működés megértésére	Mit csinál egy magyar vulkanológiai kutatócsoport, milyen kutatásokat végez? Kutatócsoportunk évek óta vizsgálja a Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörésének helyszínét. Hol van, mikor voltak a kitörései, hol találhatók meg a vulkáni képződményei és mi olvasható ki belőlük? Fogja meg térségünk legfiatalabb vulkáni kőzeteit! Benézzünk a vulkán alá is! Van-e még ott magmakamra, van-e ott még kitörni képes magma? Egyáltalán lehet-e még vulkánkitörés térségünkben? Most minden érdeklődő elé tárjuk ennek az izgalmas detektívkutatásnak eddigi eredményeit, olyan frisseket is, amiket még a szakközönséggel sem osztottunk meg! Hozza el kérdéseit, biztos nem fog hazamenni válasz nélkül! A foglalkozás típusa: interaktív előadás (gyerekeknek, családoknak, felnőtteknek egyaránt).
Scheuring István	Együttműködés, előrelátás, életmódváltás: út a klímaválság leküzdéséhez	Klímaválság van. Annak ellenére, hogy a leküzdéséhez ismert technológiai megoldásokkal rendelkezünk, a megoldás mégis hatalmas kihívást jelent. Az előadásban meg fogom mutatni, hogy a sikerhez nélkülözhetetlen a probléma mélyebb megértése mellett, egy új gazdasági felfogás és mindenek előtt a globális együttműködés. És egyik esetben sem tudunk biztos receptet, az idő viszont sürget!
Dr. Róka András	A természet logikája	Az ember jellemző tulajdonsága, hogy már a kezdetektől keresi a történések okát. Micimackó is tudja, hogy senki nem mondhat senkit, vagyis olyan nincs, hogy valami ok nélkül történne. A vélt okok után Newton volt az első tudós, aki tagadta, hogy mozgáshoz mozgatóra lenne szükség, és valódi okra vezett vissza a mozgásállapot megváltozását. A kémikusok sokáig a szeretet és a gyűlölet elvével magyarázták a reakciók lejátszódásának okát. Az ok és okozatának feltárása a természettudományok módszerévé és egyúttal követelményévé vált. Az anyagok sokoldalúságának (sokféle tulajdonságának) köszönhetően hamarosan kiderült, hogy az összefüggések láncot alkothatnak, és még az oknak is van oka.
Bíró Gábor	A nagyenergiás fizika kihívásai: mi minden kell A Nagy Felfedezéshez?	Ősrobbanás, kark-gluon plazma, Higgs-bozon - mi kell hozzá, hogy ezeket tanulmányozhassuk? Részecskegyorsítók, detektorok, hatalmas számítógépparkok... a Nobel-díjhoz vezető út számos, egymástól nagyon különböző építőelemből áll, ezek pontos összeillesztése pedig nagy kihívást jelent. Előadásomban bemutatom a közelmúlt legfontosabb felfedezéseit és mindazokat a bravúros megoldásokat és fejlesztéseket, melyek elengedhetetlenek A Nagy Felfedezéshez.
Molnár Kinga	A kétoldali szimmetria rejtelmei	Az állatvilágban a szimmetriaviszonyok az életmód függvényében alakulnak: a gömb- vagy sugaras szimmetria akkor ideális, ha a környezeti hatások a tér majd minden irányából egyenlő eséllyel érkeznek. Az aljzaton mozgó állatok testében testtengelyek és testvégek, valamint oldalak alakulnak ki, s ezek különbözővé válnak: például a feji végen koncentrálódnak az érzékszervek és az idegrendszer. A test hossztengelyének két oldalán a bal és a jobb oldalunk alakul ki. Vajon hogyan és milyen előnyökkel járhat az, ha e két oldal nem egyforma? Az előadás során e kérdésekre keresünk közös választ.
Balog Luca Eszter	A fonálférgek ezer arca	A fonálférgek (Ecdysozoa: Nematoda) az élővilág egyik legnépesebb csoportja, a bioszféra minden szegletében megtalálhatóak, felbecsülhetetlen hatást gyakorolnak az ökoszisztémára és az emberre. A fonálférgek a legtömegesebb élőlénycsoportok egyike, becslések szerint valamennyi állategyed 80%-a fonálféreg. Több mint 28000 leírt fajjal jelenleg az állatvilág harmadik legnagyobb fajszámú törzsét alkotják, ám feltételezések szerint a még többségében leíratlan rovarparazita fonálféreg fajok miatt diverzitásuk felülmúlhatja a rovarokét is! Becsült tényleges fajszámuk akár 40,8 millió is lehet! Számos fonálféreg evolvált parazita életmódra. A gerinces paraziták fajszáma ugyan elenyésző más stratégiájú nematoda csoportokéval szemben, ám állatgyógyászati és humán egészségügyi vonatkozásuk miatt mégis nagy jelentőségük van. Számos humán genetikai betegség kutatásában is fontos segítséget nyújt az eredetileg talajban, szabadon élő Caenorhabditis elegans, a genetikai vizsgálatok egyik leggyakrabban alkalmazott modell állata, amelynek modell szervezetként történő alkalmazásáért Nobel-díj járt. A növényi parazita, valamint rovar parazita fonálférgek mezőgazdasági jelentősége kiemelkedő. Rovar patogén fonálférgek biokontroll alkalmazása viszont megoldást kínál a növényi kártevő rovarokkal szembeni biológiai védekezésben. Ám a rovar parazita fonálférgekről, ökológiai kapcsolataikról és diverzitásáról még elenyészően kevés az ismeretünk.
Kis-Tóth Ágnes és az ELTE fizikushallgatói	Interaktív fizikai kísérletek	A fizika különböző területeiről válogatunk össze érdekes és izgalmas kísérleteket, melyeket tematikus asztaloknál mutatunk be a látogatóknak, és amelyek egy részét bárki kipróbálhatja majd. Lesznek extrém hideg kísérletek, játszunk kicsit a tűzzel, ismerkedünk a menő mechanikával, borzoljuk a kedélyeket egy kis elektromossággal, találkozunk rendesen és rendetlenül viselkedő anyagokkal és még sok más furcsa csodával. A programra nincs korhatár, bárki számára érdekes lehet, akit érdekelnek a minket körülvevő világ titkai.
Pusztai-Eredics Alexandra	Séta a csillagos égen	Csillagvizsgálónk mindig is fontos céljának tekintette, hogy az érdeklődő látogatók legalább annyit láthassanak meg a csillagos égboltból, mint amennyit Galileo Galilei itáliai matematikus és csillagász látott az Univerzumból, amikor 1609-ben első kezdetleges, saját készítésű teleszkópját az elsők egyikeként fordította az ég felé.
Szigeti Balázs Endre	Kvantumtérelméletről közérthetően	A kvantumtérelméletek fejlődése óriási hatással volt a 20. század fizikájára. A kvantumtérelméletek segítségével kifejleszthettünk olyan modelleket, mint például a részecskefizikai Standard Modell, amelyen keresztül megérthetővé vált megérthető az elemi részecskék működése. Viszont ezen elméletek rendkívűl bonyolultak, és megértésük sok év tanulást igényel. Előadásom célja, hogy közérthetőbb formában tárjam a hallgatóság elé, ezen elméletek lényegét.
Becz Álmos	Minden van mindenütt? Egysejtűek elterjedése, ritka csillósok	Ma már jól tudjuk, hogy vannak olyan élőlények, amik csak bizonyos kontinenseken fordulnak elő. De mi van az egysejtűekkel? Vannak olyan parányi élőlények, amik esetleg csak szűkebb elterjedési területtel rendelkeznek? Az előadás során hasonló kérdéskörökkel ismerkedhet meg a hallgatóság, valamint egy olyan csillóssal, ami eddig csak Európából került elő.
Török Júlia	Időutazás a zoológia hőskorába – Az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítása	Az állatvilág megismerése a 19. század második felében: miként jutottak el a kutatókhoz a világ távoli pontjain élő állatok, kik és milyen módon mutatták be az egzotikus állatfajokat a művelt nagyközönségnek, milyen volt egy színvonalas iskolai, egyetemi állattani gyűjtemény? Magyar vendégkutatók tevékenysége az európai tengerkutató-állomásokon. Ezeket a témákat járja körül az előadás, bemutatva egyúttal az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítás állatpreparátumainak eredetét.
Solymos Adrián	Az Univerzumunk felfoghatatlan méretei	Az Univerzum tele van az ember számára elképzelhetetlen dolgokkal, az egészen aprótól és óriásiig. Mégis mekkora egy atom? (Egyáltalán értelmes kérdés ez?) Na és mekkora egy csillag? Az előadás végigvezet a kicsitől a nagyig, és megpróbálja bemutatni az Univerzumunk szédítő méreteit és csodáit.
Dr. Gonda Zsombor	A kémikus játszóháza	A kemilumineszcencia jelenségének bemutatása, reakcióban keletkező fény színének módosításával.
Scheuring István, Varga Máté, Mokos Judit	A homoszexualitás biológiai háttere: mit tudunk és mit nem?	Scheuring István és Varga Máté kutatóbiológusok színes kutatási hátterében a homoszexualitás biológiája is szerepel. István az evolúciós hátterével, Máté a genetikai vonatkozásával foglalkozott részletesebben. Most egy beszélgetés keretében megtudhatjuk tőlük, mit mond a biológia a homoszexualitás örökléséről, evolúciós hátteréről és mit láthatunk az állatvilágban. A beszélgetés során Mokos Judit biológus alakítja az álnaív kérdező szerepét.
Dr. Péntek Kálmán	A digitális planetárium csodái	A klasszikus planetárium egy különleges ablak az univerzumra. Fő feladata az égbolton megfigyelhető jelenségek digitális modellezése, élményszerű bemutatása!
Papp Eszter	Vezető fehérjék?	Mik azok a szigetelők, félvezetők, vezetők? Mit nevezünk sávszerkezetnek? A fehérjék vezetők? Ha érdekelnek a válaszok, akkor találkozzunk a Kutatók Éjszakáján!
Pásztor Gabriella	A sötét anyag nyomában	Milyen titkokat rejt az elemi részecskék mikrovilága? Hogyan fejthetjük meg a Világegyetem titkait a laboratóriumban nagy energiájú részecskék ütköztetésével létrehozott mini-ősrobbanások segítségével? Milyen alapvető nyitott kérdésekre adhat választ a világvezető CERN kutatóintézet Nagy Hadonütköztetője? Hogyan állíthatjuk elő, és mutathatjuk ki a rejtélyes sötét anyagot, amelynek természete - bár a körülöttünk lévő anyag 80%-át adja - mégis mindeddig ismeretlen számunkra? Ezekre és hasonló kérdésekre adunk választ az előadás során.
Kozák Eszter, Kun Ádám, Mokos Judit, Rózsa Lajos	Járvány útikalauz, nem csak stopposoknak.	Járványtani útikalauz, nem csak stopposoknak. Kalauzaink lesznek a könyv szerzői, akik segítenek eligazodni a kórokozók, járványok, rakoncátlan adatok, és az immunitás veszélyes vadvízein. Meg amit akartok.
Szánthó Lénárd Lajos	Harc a bitekkel, avagy a nagy számítási teljesítményű (HPC) klaszterek kihívásai a kutatásban	"A matematikus olyan gép, aki kávéból tételeket gyárt." -- mondta Rényi Alfréd. Ugyan ez a tétel még mindig igaz, a kutatók, s így a fizikusok is egyre inkább támaszkodnak a számítógépekre a papír és ceruza mellett. Az előadásban a kutatócsoport számára összeépített nagy számítási teljesítményű (HPC) klaszter példáján át ismerjük meg, hogyan és mire is használhatjuk őket. Hány kávéfőző teljesítményű egy HPC? Hogyan tudunk időutazni a HPC klaszterrel? Hány háztartás energiaszükséglete kell ehhez? Összedől-e a világ, mkor 0-val osztunk? Gyere el, ha kíváncsi vagy a válaszokra!
Kun Ádám, Meszéna Géza, Müller Viktor, Vásárhelyi Zsóka	Evolúcióbiológiai Kerekasztal, kérdezz-felelek	Nem hiszel az evolúcióban? Egyáltalán, ez most csak egy hipotézis vagy egy megalapozott elmélet? Hogyan alakult ki az élet és mi lesz egymillió év múlva? Van más evolúcióbiológiával kapcsolatos kérdésed, amire senki nem tudott kielégítő választ adni? Programunkon kérdezhetsz bármit, a szakértők pedig válaszolnak.
Kis-Tóth Ágnes és az ELTE fizikushallgatói	Online fizikai játszóház	Az interaktív fizikai játszóházban kis csoportokban kísérletezünk együtt a leglelkesebb jelentkezőkkel. Igaz csak az online térben találkozunk, de olyan kísérletekkel ismerkedünk meg, amelyeket egyszerű háztartási eszközök és alapanyagok segítségével is meg tudunk csinálni, mégis izgalmasak és látványosak. Bár veszélyes kísérleteket nem csinálunk a program ideje alatt felnőtt felügyelet szükséges!
Szeniczey Tamás	Csontokkal-fogakkal a múlt nyomában	Miképpen ismerhető meg a múlt az emberi csontok vizsgálatából? Mi mindent állapítanak meg a kutatók csupán az emberi fogak vizsgálatából? Ezekről a kérdésekről és számos más antropológiával kapcsolatos érdekességről lesz szó előadásunkban
Kis-Tóth Ágnes és az ELTE fizikushallgatói	Látogatás a 3D Vizualizációs Centerben	A Vizualizációs Center aktív 3 dimenziós képalkotó technológiát használ. A laborlátogatás során bemutatjuk a technológiát, példákat mutatunk a tudományos felhasználási lehetőségekre és mindemellett megcsodálhatjuk 3D-ben az univerzum feltérképezett galaxisainak elhelyezkedését is a távoli űrben. Azok akik a 3. és 4. turnusban vesznek részt ráadásként megtekinthetik a Hubble 3D dokumentumfilmet is.
Füzesi Dóra	Hogyan néznek ki és működnek a vírusok? Makettezz velünk!	Az elmúlt két évben a koronavírus járvány kapcsán sokat hallhatunk a vírusokról, ámde tudod hogy pontosan miből is épülnek fel? Tisztában vagy vele, hogy milyen alkotóelemeik vannak és hogyan képesek ekkora gondot okozni apró méretük ellenére a sejtekben? Ha érdekel ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása, látogass el hozzánk, ahol vírusokkal és fehérjékkel foglalkozó biológusok segítenek neked makettek és különböző ismeretterjesztő anyagok segítségével abban, hogy megértsd a vírusok működését.
Édes Lili	Mikor lesz már fúzió?!	Azt mondják, hogy ha Isten azt akarta volna, hogy az emberiségnek végtelen ingyen energiája legyen, akkor rakott volna egy hatalmas fúziós erőművet az égre. Ezt meg is tette, hát akkor mikor építünk végre fúziós erőművet? Hogyan csinálunk egyáltalán fúziót a Földön? Hogy állunk a fejlesztésekkel? Melyik országban lesz először ilyen erőmű? Sok fizikával, kis politikával és jóslással várlak titeket az előadásomon :) .
Füzesi Dóra	DNS alkotók szerep a rákban és az antibiotikum rezisztenciában	Sokat hallani arról, hogy a DNS-ünkben kódolt az egész életünk. Annak a ténynek azonban, hogy ezt a DNS-t egy enzimrendszernek elő is kell állítani és fenntartani, az utóbbi évekig nem tulajdonítottunk nagy jelentősséget. A DNS négy alkotóeleme (dATP, dGTP, dCTP, dTTP) szigorúan szabályozott koncentrációban van jelen a sejtben, ha pedig ezeknek az alkotóelemknek az anyagcseréjébe hiba csúszik, az könnyen rákos elváltozásokhoz, anyagcsere betegségekhez, baktériumok esetében újfajta rezisztenciához kialakulásához vezethet. Kutatócsoportunk a DNS alkotók anyagcseréjével és annak következményeivel foglalkozik. Az előadás során a DNS mögött húzódó anyagcserefolyamatokba nyerhetnek betekintést.
Deme Barnabás	Variációk az űrutazásra	Sok év telt el azóta, hogy Jules Verne regényt írt a holdutazásról: ő még úgy képzelte, hogy ágyúval fogjuk kilőni a bátor utasokat az űrbe. Manapság az űrrakéták korát éljük, a földről lángcsóvák kíséretében elemelkedő tornyok látványa mindenki számára ismerősek. De milyen lesz majd a jövő: napvitorlások szelik majd át a Naprendszert, vagy olyan járművek, amiknek még meghajtásra sincs szüksége a repüléshez? És mire érdemes figyelnie a pilótának, ha már egyszer úton van? Ezekre a kérdésekre keressük majd az előadásban a választ.
Konok Veronika, Liszkai-Peres Krisztina, Korom Ágnes, Szőke Rebeka, Fábián Kamilla, Jurányi Zsolt	Kütyük a gyerekekért vagy ellen? - a korai digitális eszközhasználat hatásai	A 2010 után született gyerekeket, vagyis az alfa generációt születésüktől fogva körülveszik az okos eszközök (pl. okostelefon, tablet). Vajon hogyan hat a digitalizáció a gyerekek fejlődésére? Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a kütyüzésnek például a figyelemre vagy a társas készségekre? Előadásunkban erre próbálunk választ adni a nemzetközi kutatások és saját eredményeink összefoglalásán keresztül. Végül bemutatjuk kutatócsoportunk pszichológusai, biológusai és informatikusai által fejlesztett, gyerek-barát alkalmazáscsomagot, Alfit is, aminek néhány játékát ki is próbálhatják az érdeklődők.
Scheuring István	Kockáztatsz vagy veszítesz?	Olyan közösségi játékokat fogunk játszani, melyek segítségével a résztvevők átélhetik, hogy milyen nehéz olyan problémákat megoldani, ahol a sikerhez mindenkinek a folymatos lemondására szükség van, a nyeremény azonban közös. Megbeszéljük, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem is éppen egy ilyen csapdahelyzet, ami a siker esélyét jelentősen csökkenti.
Kis-Tóth Ágnes és meghívott vendégei: Pintér Gergő és Kis-Tóth Gyula	Új világok teremtése - Tudomány az irodalomban	Hol a negyedik, ötödik dimenzió? A matematikának, fizikának több különböző válasza is van e kérdésre, de mi köze ennek az emberi valóságunkhoz, mi a tér, amiben élünk? Mire képes a ma embere, és mire lehet képes 40 éven belül? Hogyan lehet felhasználni a DNS manipulációt, a kvantumszámítógépet, a mesterséges intelligenciát egy izgalmas sci-fi regényhez? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ keresni egy kötetlen és tudományterületeken átívelő beszélgetésben.
Dr. Faragó Tamás	Kutyabeszéd?	A program során játékos, interaktív kvízek segítségével ismerkedünk meg a kutyák hangadásaival. Kipróbáljuk, hogy mennyire értik az emberek a különféle kutyahangokat, azok milyen információt hordozhatnak és hogy mégis hogyan teszik ezt.
Varga Szilárd, Hegedüs Kristóf, Dudás Ádám	A varázslók kertje	Mint egy kaleidoszkóp, úgy hatott ez a kis csodakert. Közvetlen előttünk a kémia virágai nyíltak. Százféle molekula tevődött össze bódító szagában, s a szivárvány minden színét megtalálhattad a virágok színében. Ha te is szeretnél bepillantást nyerni a varázslók kertjébe a kémikusok szemével, gyere el szeptember 24-én a Kutatók Éjszakájára és éld át a varázslatot. Látványos kémiai kísérletek kicsiknek és nagyoknak.