Kutatók Éjszakája 2020

Kutatók Éjszakája 2020
11/27

2020. november 27. 16:00 - 22:00

ONLINE

11/27

2020. november 27. 16:00 - 22:00

ONLINE


Az Európai Bizottság a járvány miatt úgy döntött, hogy a tudomány világát bemutató európai rendezvényt két hónappal elhalasztja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén november 27-én pénteken, kizárólag online módon lesz megtartva a Kutatók Éjszakája.

Az elmúlt több mint tíz évben megszokhattuk, hogy szeptember utolsó pénteki napján Európa-szerte érdeklődők százezrei népesítik be a kutatóintézeteket, egyetemeket, könyvtárakat és múzeumokat, hogy a kutatók munkájával, a tudományos kutatás titokzatosnak tűnő világával ismerkedjenek. A hazánkban is egyre népszerűbb eseményt minden évben egyre nagyobb számú látogató élvezi, és egyre több intézmény nyitja meg kapuit.

A rendezvényt kezdeményező és részben finanszírozó Európai Bizottság a járvány miatt úgy döntött, hogy idén a Kutatók Éjszakáját a megszokott szeptember végi időpont helyett egész Európában

2020. november 27–28-án rendezzék meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem minden évben számos eseményt szervezett az estére. Intézeteink és laboratóriumaink 2019-ben is számos helyszínen több mint 300 programmal, előadással és interaktív bemutatóval várták a tudományok iránt érdeklődőket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén november 27-én pénteken rendezzük meg a Kutatók Éjszakája rendezvényt. Az eseményekhez a kutatokejszakaja.hu oldalon lehet csatlakozni online.

A Természettudományi Kar az alábbi programokkal készül

Előadó neve  Program neve Esemény leírása
Baják Petra Mi folyik a talpunk alatt?! Szennyezőanyagok útja a felszín alatt Száztóváros lakói egy szép reggelen arra ébredtek, hogy kedvenc horgásztavukban rejtélyes módon pusztulnak a halak, a tó vize pedig furcsa zöldes árnyalatot öltött. Mi történhetett? Ki lehet a felelős? Tarts velünk a videóban és oldd meg a rejtélyt!
Csabai István Újonnan felbukkanó fertőző betegségek obszervatóriuma A “Újonnan felbukkanó fertőző betegségek obszervatóriuma” (Versatile Emerging infectious disease Observatory: VEO) projekt célja egy sokoldalú, előrejelzést és nyomonkövetést biztosító virtuális figyelőrendszer létrehozása, mely bizonyíték alapú korai előrejelzésre és kockázatelemzésre alkalmas az újonnan felbukkanó fertőző betegségekkel, valamint a gyógyszer rezisztenciával kapcsolatban, segítve ezzel az egészségügyi döntéshozókat és kutatókat. A VEO adattudósok, technológiai szakértők, egészségügyi és akadémiai járványügyi szakemberek, társadalomtudósok és “citizen scientist”-ek munkáját ötvözi egy egységgé.
 
Csanád Máté Ősrobbanás a részecskegyorsítóban Hogyan hozhatunk létre "kis ősrobbanásokat" itt a Földön? Atommagok nagyenergiás ütközéseiben, részecskegyorsítók segítségével! Az ilyenkor létrejövő körülmények hasonlatosak a világegyetem születése utáni első mikromásodpercekben uralkodókhoz, extrém magas hőmérséklettel és nyomással. A XXI. század elején meglepetést okozó felfedezés szerint a keletkező, erős kölcsönhatás által uralt, színes kvarkokból és gluonokból álló anyag ilyen extrém körülmények között tökéletes folyadékként viselkedik. Az előadásban az erős kölcsönhatás alapvető tulajdonságait, a világegyetem történetének korai szakaszát és a részecskegyorsítók ezzel kapcsolatos felfedezéseit ismertetjük.
Deme Barnabás A geometria és a csillagászat különös meséje A Pitagorász-tételről már mindenki hallott, de Pitagorászról magáról talán már csak kevesen. Kavicsot már mindenki hajított el, de kúpot aligha szeletelt. Gitárhúrt már mindenki látott, de rezonáns tóruszt valószínűleg nem. Vajon mi kapcsolja össze ezeket a furcsa nevű, összefüggéstelen dolgokat? És hogy jönnek ide a bolygók? Előadásomban mindent elmesélek.  
Dr. Ari Eszter A magyarországi koronavírus genomok evolúciójának vizsgálata A covid19 betegséget okozó Sars-CoV-2 vírus minták teljes genetikai állományát evolúcióbiológusi szemszögből vizsgálva olyan kérdésekre keresem a választ, mint:
1) Hány gócpont alakult ki az országban?
2) Ezeket milyen gyorsan sikerült elfojtani
3) A második hullám külföldi behurcolás vagy az országon belüli terjedés eredményeképpen jött-e létre?
Dr. Grynaeus András Öreg fák meséi Élő öreg fát sokan láttak már és esetleg azon is eltűnődtek már, hogy mi mindenről tudna mesélni egy ilyen matuzsálem. A bútorok, épületek fái, vagy a régészek által kiásott épületmaradványok fái még régebbiek. Ők aztán tudnának mesélni! Tudnának? Nem, tudnak!
Dr. Jenei Péter Milyen kukacok élnek a fémekben, és miért fontosak mindenki számára?? Ha meghajlítok egy fémkanalat, akkor mi történik az anyagon belül (szerkezeti szinten)? Ez nem is olyan egyszerű kérdés! Annyira nem, hogy a tudósok előbb tudták, hogy az atommag is részekből áll, minthogy megértsék, mi játszódik le a fémekben miközben deformáljuk őket. 1934-ben két magyar és egy angol fizikus alkotta meg ez ezt leíró elméletet: Polányi, Orován és Taylor. Az előadásban az Ő („kukacos”) elméletüket vázolom fel, kísérletekkel illusztrálva, valamint bemutatom, hogy ez milyen hatással van a hétköznapi életünkre.
Dr. Solymosi Katalin Mikroszkópos tárlatvezetés Rendhagyó, virtuális tárlatvezetésen kerülnek bemutatásra az ELTE TTK Növényszervezettani Tanszék munkatársainak (Bóka Károly, Kristóf Zoltán és Solymosi Katalin) növényekről, állatokról és kristályokról, különböző mikroszkópos technikákkal (főleg pásztázó elektronmikroszkóppal illetve polarizációs mikroszkóppal) készített felvételei.
Dr. Szalay Luca és 11 kémiatanár-jelölt hallgató Kémiatanár hallgatók kedvenc kísérletei Az ELTE kémiatanár hallgatói közül tizenegyen mutatják be kedvenc kémiai kísérletüket. Közben arról is beszélnek, miért szeretik ők a kémiát, miért akarnak tanítani, s miért pont az ELTE-t választották ahhoz, hogy fölkészüljenek a kémiatanári pályára.
Dr. Szalay Luca és 13 kémiatanár-jelölt hallgató Kémiás szabadulószoba online A korábbi, a valóságban az ELTE  kémia szakmódszertan laborjában lejátszott, nagy sikerű kémiás szabadulószobáink helyett most az online térben jelentkezünk . 13 kémiatanár-jelölt készíti a játékos feladatokat és segíti a technikai kivitelezést. A program regisztráció-köteles lesz, de garantáltan megéri a részvétel!
Dr. Szűcs Attila Idegsejtek elektromos aktivitásának mérése A bemutató célja élő idegsejtek bioelektromos tulajdonságainak demonstrálása elektrofiziológiai módszerekkel. Üveg mikroelektródák segítségével fogjuk egérből származó idegsejtek működését megfigyelni és azok tulajdonságait jellemezni. Ezen kivül megvizsgáljuk két idegsejt közötti, szinaptikus kapcsolatokon keresztül megvalósuló kommunikációt is a patch clamp módszerrel.
dr. Torma Csaba Zsolt Éghajlatváltozás, éghajlatmodellezés, finomhangolás A klímaváltozásról röviden, tényszerűen. Az előadás bemutatja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló megfigyelések, adatok alapján mi tudható a földi klímaváltozásról és annak lehetséges jövőbeli lefolyásáról, valamint a Kárpát-medencére vonatkozóan milyen változások valószínűsíthetők, illetve az ismereteink milyen módon pontosíthatóak.
Dr. Virág Attila Virtuális mamutvadászat A körülbelül 30-45 perces előadás során virtuális mamutvadászatra invitáljuk az érdeklődőket, mely során megismerkedhetnek a 2012-es feldebrői és a 2014-es szurdokpüspöki mamutásatás történetével. Megtudhatják, hogyan kerültek a mamutok a megtalálási helyükre? Hogyan szabadították ki az őslénytankutatók a maradványokat a földből? Mi történik a leletekkel miután a múzeumba kerülnek? Mennyi mindent árulnak el a csontok a múltunkról?
Dr. Vitéz-Cservenák Melinda A Homo sociabilis, avagy a társaságkedvelő emberszabású magánélete Fajunk, emberszabású rokonainkhoz képest is, extrém módon szociábilis. Családban élünk, kisebb és nagyobb szociális közösségek tagjai vagyunk. Már életünk legelső pillanatától kezdve  befolyásol minket az a társas kapcsolati háló, amely körülvesz bennünket. Szeretünk tartozni valahová és szorongóvá válunk, ha kirekesztenek. Evolúciós múltunkban a túlélést szolgálta, de napjainkban is a legalapvetőbb emberi igények közé tartozik a másokhoz való kapcsolódás, mások közelségének keresése, amit talán legkézzelfoghatóbban a közelmúlt eseményei, a szociális távolságtartás hangsúlyoztak ki igazán. Kutatások igazolják, hogy a tartós magány a fizikai és mentális egészségre nézve is káros (szív és érrendszeri problémákhoz, az immunrendszer alulműködéséhez, levertséghez és szorongáshoz vezet). A karantén idején azonban kollektív élményként mindannyian megtapasztalhattuk az egymástól való elzártság negatív hatásait.
Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy milyen agyi mechanizmusok szolgálják a szociális környezethez való folyamatos alkalmazkodást. Mi történik, ha ezek nem működnek megfelelően? De további kérdésekre is keresem a választ: vannak evolúciós gyökerei azoknak a folyamatoknak, amelyek minket egymásra hangolnak, vagy egyedi evolúciós történetünk tett minket különösen társas lénnyé. Génjeink határozzák meg, mennyire vagyunk szociálisak vagy inkább az a környezet, amelyben felnövünk? Ha Önt is érdeklik a szociális viselkedésünk háttérében álló neuronális és genetikai mechanizmusok megértését célzó kutatások legújabb eredményei, tartson velem ebben a 45 percben. 
Dr. Zafeiris Anna Computational Social Science Computational Social Science: egy kifejezés, amelyet csak pár éve hallottunk először, azóta azonban napi rendszerességgel találkozunk a különféle aspektusaival: hol Facebook adatgyűjtések kapcsán, hol a Google keresésekből levonható következtetések miatt, hol pedig járványok modellezésével kapcsolatban. De mit is takar ez a kifejezés? Az előadás első felében áttekintjük, hogy milyen eszközökkel milyen kérdésekre próbál ez a nagyon új tudományág választ találni, mik a hozzá kapcsolódó remények és buktatók, illetve hogy viszonyul a többi tudományterülethez. Az előadás második fele pedig a tanszékünkön folyó, a témához kapcsolódó kutatómunkát mutatja be. 
Faragó Tamás Érzelemdimenziók A program során egy játékos kvíz segítségével próbáljuk  ki hogy különböző fajok hangadásaiban hogyan ismerik fel az emberek az érzelmi töltetet, ezek milyen dimenziók mentén különíthetők el, majd egy rövid előadásban bemutatom azokat a hangtani szabályszerűségeket amelyek segítségével az agyunk képes akár más fajok hangjában is felismerni az érzelmeket és ez hogyan járul hozzá a sikeres fajon belüli és fajok közötti kommunikációhoz. (Regisztrációs linket még nem tudok biztosítani)
Felkerné dr. Kóthay Klára ENGIE "Lányok a földtudományokba" nem csak lányoknak
Gabányi Krisztina Szupernagy tömegű fekete lyuk Az idei fizikai Nobel-díjat a fekete lyukak kutatásában elért eredményekért osztották ki. Egyrészt a fekete lyukak elméleti leírásáért, másrészt a Tejútrendszer közepén lévő 4 millió naptömegű fekete lyuk felfedezésért. A tavalyi év nagy csillagászati szenzációja az első szupernagy tömegű fekete lyukról készült kép volt. Az előadásomban ezt a két megfigyelési eredményt, valamint a szupernagy tömegű fekete lyukakkal kapcsolatos kutatásainkat mutatom be.
Gerencsér Balázs Nem érdekel mit tettél tavaly nyáron(?) A dobókockának mindegy, hogyan gurítottad egy éve, ma ugyanúgy sorsolja a számokat. És vajon a tőzsdének számít a tavalyi trükkös ügyleted? Nézzük meg közösen más és más véletlen folyamatoknál hogyan kísért a múlt. Horror helyett matematikailag, és itt is barátságos, biztonságos vezetéssel.
Harangi Szabolcs Vulkán Nap: A Kárpát-Pannon térség legutolsó vulkánkitörései - lesz-e folytatás? Mit csinál egy magyar vulkanológiai kutatócsoport, milyen kutatásokat végez? Kutatócsoportunk évek óta vizsgálja a Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörésének helyszínét, a székelyföldi Csomádot. Hol van, mikor voltak a kitörései, hol találhatók meg a vulkáni képződményei és mi olvasható ki belőlük? Van-e még ott magmakamra, van-e ott még kitörni képes magma,  Egyáltalán lehet-e még vulkánkitörés térségünkben? Most minden érdeklődő elé tárjuk ennek az izgalmas detektívkutatásnak eddigi eredményeit, olyan frisseket is, amiket még a szakközönséggel sem osztottunk meg!
Haranginé Lukács Réka Vulkán nap: Egy piciny ásványban az idő - nagy vulkánkitörések nyomában A vulkáni kőzetekben lévő cirkon kristály különleges lehetőséget ad a kutatóknak, hogy megismerjék a régmúlt vulkáni eseményeit. Az urán, tórium és ólom izotópok arányának méréséből kiszámolható a kristály keletkezésének ideje, amiből következtethetünk a vulkánkitörések korára. E mellett megbecsülhető, hogy mennyi ideig léteznek a vulkánok alatti magmatározók. Az eredmények izgalmasak: rámutatunk arra, hogy 14-18 millió évvel ezelőtt hatalmas robbanásos vulkánkitörések zajlottak a Kárpát-medencében és ez a vulkáni esemény volt Európában az elmúlt 20 millió évben a legnagyobb!
Horváth Ákos  Nem minden arany, ami fénylik! Az előadás során kísérleteket mutatunk be, amivel fémek elemtartalmát lehet meghatározni roncsolásmentesen. Például ékszerek arany és ezüsttartalma meghatározható, megtudjuk a különbséget a fehér arany és vörös arany között.  A módszer sokféle környezet és anyagtudományi alkalmazásban is felhasználható. 
Hotzi Bernadette A genetika sztárjai-Miért használunk modellszervezeteket a genetikai kutatásban? Nézz bele a videóba, ha érdekel, hogy:
-miért van értelme csúszó-mászókat és gazokat vizsgálni a genetikai kutatások során?
- mondhatnak e valamit a modellszervezetek az emberi genetikáról, betegségekről és a gyógymódokról?
- lehet e az elefántból genetikai modell élőlény? 
- mi az-az alapkutatás és van e értelme?
Karsai Alexandra Út a standard kozmológiai modellig Albert Einstein általános relativitáselméletének egyik legfontosabb részét képezik a téridő görbületének és az anyag eloszlásának a kapcsolatát megadó Einstein-egyenletek. Egészen az 1920-as évekig hittük világegyetemünket statikusnak, de pont ezen egyenletek megoldása mondja ki, hogy csak akkor lehetne az, ha üres lenne, ehhez pedig körbenéznünk is elég, hogy lássuk, nem igaz. Összekapcsolva az erre vonatkozó levezetéseket a kozmológia akkor még megmagyarázatlan jelenségeivel, mint a galaxisok fényének vöröseltolódása, kiderül, hogy az univerzumunk tágul. A ma a megfigyelésekre legjobban illeszkedő kozmológiai standard modell szerint pedig ráadásképp ez a tágulás gyorsulva történik. Az előadásban a modellig való eljutással, annak számos sikerével, valamint az általa felvetett, máig megmagyarázatlan kérdésekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.
Kis-Tóth Ágnes és az ELTE fizikushallgatói Fizikai kísérletbemutató A fizika különböző területeiről válogatunk össze érdekes és izgalmas kísérleteket, melyeket tematikus asztaloknál mutatunk be a látogatóknak, és amelyek egy részét bárki kipróbálhatja majd. Lesznek extrém hideg kísérletek, játszunk kicsit a tűzzel, ismerkedünk a menő mechanikával, borzoljuk a kedélyeket egy kis elektromossággal, találkozunk rendesen és rendetlenül viselkedő anyagokkal és még sok más furcsa csodával. A programra nincs korhatár, bárki számára érdekes lehet, akit érdekelnek a minket körülvevő világ titkai.
Kis-Tóth Ágnes és az ELTE fizikushallgatói Interaktív fizikai játszóház Az interaktív fizikai játszóházban kis csoportokban kísérletezünk együtt a leglelkesebb jelentkezőkkel. Igaz csak az online térben tudunk találkozni, de olyan kísérletekkel ismerkedünk meg, amelyeket egyszerű háztartási eszközök és alapanyagok segítségével is meg tudunk csinálni, mégis izgalmasak és látványosak. Bár veszélyes kísérleteket nem csinálunk a program ideje alatt felnőtt felügyelet szükséges!
Konok Veronika, Peres Krisztina Az Alfa Generáció nyomában: A digitális eszközhasználat hatása a gyerekek fejlődésére A 2010 után született gyerekeket, vagyis az alfa generációt születésüktől fogva körülveszik az okos eszközök (pl. okostelefon, tablet). Ezeket az eszközöket az érintőképernyős kezelés és az intuitív használat révén már nagyon fiatal korban (1 - 2 év) képesek kezelni a gyerekek és úgy tűnik, hogy valóban használják is: 2016-os kérdőíves kutatásunk alapján a 3-4 évesek 54%-a használ már valamilyen kütyüt. Vajon hogyan hat a digitalizáció a gyerekek fejlődésére? Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a kütyüzésnek például a figyelemre vagy a társas készségekre? Előadásunkban erre próbálunk választ adni kutatásaink bemutatásán keresztül.
Konok Veronika, Peres Krisztina, Budai Zsófia, Fábián Kamilla, Ferdinandy Bence Autizmus, ADHD és mozgás: fejlesztés és diagnosztika okoseszközökkel Gyermeked autizmussal vagy ADHD-val érintett? Szokatlan, ügyetlen a mozgása vagy mozgásszegény életmódot folytat? Egész nap videojátékozik? Érdekel, hogyan lehetne gyermeked kedvenc időtöltését, a kütyüzést arra használni, hogy a mozgását, és ezáltal más készségeit is fejlesszük? És érdekel, mi köze mindennek a diagnosztikához? Az interaktív programon bemutatjuk az Alfa Generáció Labor ezzel kapcsolatos kutatását, és beszélgetünk arról, hogy mit lehet tudni a mozgásbeli eltérésekről és hogyan használható a mozgás információforrásként a diagnózisban. 
Kovács Tibor Mitől NEM döglik a légy? Hogyan használható a muslica a Parkinson-kór kutatására? Miért jó genetikai modell ez az apró gyümölcslégy? Hogyan alakulhat át egy alapkutatás innovatív témává? Ezekere és még sok más öregedéssel kapcsolatos kérdésre kaphatnak választ az érdeklődők Kovács Tibor előadásában.
Kun Ádám Evolúcióbiológiai kerekasztal Minden, amit az evolúcióról tudni akartál, de sosem mertél megkérdezni.
Van egy evolúcióbiológiával kapcsolatos kérdésed, amire senki nem tudott kielégítő választ adni? Kérdezhetsz bármit a témán belül, a szakértő tudósok válaszolnak.
Beszélgetőpartnerek: Vásárhelyi Zsóka, Mokos Judit, Meszéna Géza, Müller Viktor, Varga Máté és Kun Ádám
Mádlné Dr. Szőnyi Judit Egyszerű kísérletekkel a felszínalatti vízszállító rendszerek nyomában A vizek a szemünk elől elzárt felszínalatti régióban is folyamatos mozgásban vannak. Nehéz ezt elképzelni, főleg a régóta fejünkbe vésett talajvíz, rétegvíz fogalmak nyomán. Ebben kínál újat a modern hidrogeológia, mely a felszíni és felszínalatti folyamatok és összefüggések megértését helyezi a középpontba. A rövid előadás az új gondolkodásba nyújt betekintést és a kapcsolódó egyszerű és mindenki által elvégezhető kísérletek megmutatják, hogy a felszíni és felszínalatti vizek összefüggései emberi tevékenységeink tervezése és kivitelezése során soha nem hagyhatók figyelmen kívül! 
Molnár András Ilyenekről nem dalolt a Hold, avagy miért is keresünk gravitációs hullámokat? Benned is felmerült már a kérdés, hogy vajon az arany ékszereid egy szupernóva robbanásból vagy két neutroncsillag összeütközéséből származnak-e? Milyen törvények uralkodnak egyáltalán a neutroncsillagokban? Esetleg vannak-e egzotikus, eddig ismeretlen égitestek az űrben? Vagy az érdekel, hogy milyen elmélet írja le pontosan az Univerzum tágulását? Az első, 2015-ös gravitációshullám-észlelés hatalmas tudományos áttörés volt az asztrofizika területén, azóta pedig évről évre egyre több felfedezésről hallhatunk. Az előadásból választ kaphatsz a fenti kérdésekre és megtudhatod, miért érdemes a gravitációs hullámok kutatásával foglalkozni.
Oláh Soma Két percben a fenntartható vízgazdálkodásról Egy felnőtt ember nagyjából 2 liter vizet iszik meg naponta. De mennyi vizet fogyaszt valójában a mindennapi tevékenységei során? És ha már itt tartunk… mennyi víz áll rendelkezésünkre globálisan? Rövid, lényegretörő videónkból megismerheted a válaszokat és megtudhatod, hogy miért fontos a fenntartható vízgazdálkodás.
Ősi Attila előadás Dinoszauruszok Európában: szigetek, törpék és a hiányzó évmilliók
Pálfy József, valamint PhD és MSc hallgatók Csővár ostroma Csővár ostroma (földtörténeti társasjáték): Végvári harc 200 millió éve, a triász végén. Legyél végvári vitéz, avagy egy őslénycsoport, aki a túléléséért küzd a triász végén. Vagy legyél ostromló, avagy olyan környezeti tényező, ami sok faj vesztét okozhatja. Vagy legyél történetíró, avagy olyan kémiai elem amelynek kőzetekben mért változásaiból  kutatók következtetnek a harc lefolyására. 
Pásztor Gabriella A sötét anyag nyomában Hogyan fejthetjük meg a Világegyetem titkait a laboratóriumban nagy energiájú részecskék ütköztetésével létrehozott mini-ősrobbanások segítségével? Milyen kérdésekre adhat választ a világvezető CERN kutatóintézet Nagy Hadonütköztetője? Hogyan állíthatjuk elő, és mutathatjuk ki a rejtélyes sötét anyagot, amelynek természete - bár a körülöttünk lévő anyag 80%-át adja - mégis mindeddig ismeretlen számunkra?  Az előadásban ezeket és hasonló problémákat járunk körül, és a program végén a hallgatókban felmerülő kérdéseket is megválaszoljuk.
Peres Krisztina, Budai Zsófia, Konok Veronika, Kocsis Adrienn, Jurányi Zsolt Okos eszközhasználat: a biztonságos és fejlesztő kütyüzés lehetőségei gyerekkorban Amennyiben óvodás vagy kisiskolás gyermeked már használ okoseszközöket, jó helyen jársz. Megismertetünk kutatásunkkal, amelyben az okos kütyüzés lehetőségeit vizsgáljuk. Bemutatjuk kutatócsoportunk pszichológusai, biológusai és informatikusai által fejlesztett, gyerek-barát alkalmazáscsomagunkat, Alfit is. Szeretnénk továbbá egy kvíz kitöltésére és az azt követő beszélgetésre, közös gondolkodásra invitálni, amely során megvitatnánk, milyen a ‘jó’ kütyüzés.
Pogány Ákos Könnyebben tanulnak-e a saját nemüknek megfelelő felnőttektől a zebrapintyek? A gyerekek sokat tanulnak az őket körülvevő felnőttektől. Az állatoknál is bebizonyosodott, hogy számos viselkedést a már tapasztalt, idősebb egyedektől tanulnak el a fiatalok. Sok olyan viselkedés van, ami a két nem közül csak az egyikre jellemző (pl. hímek éneke), ezért elképzelhető, hogy az azonos nemű madarakat érdemesebb megfigyelnie a fiataloknak. Az előadásomban egy olyan kísérletet mutatok be, amiben azt vizsgáltuk, hogy egy új viselkedést vajon ugyanolyan gyorsan és sikeresen tanulnak-e meg a fiatalok a velük azonos, vagy épp ellenkező nemű felnőttektől?
Sági Tamás, PhD Vulkán Nap: Robban vagy ömlik? Játékos vulkánkísérletek A vulkánkitörések a Föld leglátványosabb, sok esetben a legfélelmetesebb folyamatai közé tartoznak. Öveges professzor szellemében keltjük életre a vulkáni folyamatokat, magyarázzuk el ezek hátterét, csupán néhány vegyi anyag, gipsz és egy kis sör kell hozzá. Lesz lávatűzijáték, kráterből kiömlő láva és bepillantunk a kürtőcsatornába is! 
Sági Tamás, PhD Vulkán Nap: Mordortól a Magányos-hegyig - virtuális vulkántúra a Kiwik földjén Új-Zéland az ezernyi természeti csoda országa: gleccserek, mély tavak, vulkánok és zegzugos tengerpartok világa. Olyan különleges hely, ahol egymáshoz közel járhatunk esőerdőben és félsivatagban, síelhetünk aktív tűzhányó oldalában, fürödhetünk az utolsó szupervulkáni kitörés során kialakult kalderatóban vagy épp a gejzírmezők forró vizű patakjaiban. Az előadás során megismerhetjük a nyolcadik kontinens, Zélandia tűzhányóit.
Salma Imre A COVID-19 világjárvány és a Medárd-napi esőzés: betekintés Budapest levegőminőségének kérdéskörébe A levegő szennyezettsége összetett kémiai, fizikai, meteorológiai folyamatok és geológiai adottságok eredményeként alakul főleg ki. Az előadásban megmutatjuk, hogyan lehet kiigazodni ebben a belsőleg kölcsönható, komplex rendszerben Budapest esetén, és hogyan fedezhetünk fel benne kapcsolatokat, illetve ok-okozati összefüggéseket. Reméljük, hogy az ismertető eredményeként több, új kérdés fogalmazódik meg a hallgatóban, mint amennyi választ kap. A gondolkodás tehát folytatódhat.
Solymos Adrián A kvantumállapotok szokatlan világa A XX. század elején a kvantumvilág felfedezése alapjaiban változtatta meg a világról alkotott képünket. Az azóta eltelt több mint száz év alatt sem lett kevésbé érdekes és szokatlan a témakör, sőt mi több, ma az úgynevezett 'második kvantumforradalmat' éljük: mára jutottunk el technológiailag is olyan szintre, hogy igazán kihasználhatóvá váljanak a kvantumvilág csodái. Előadásomban egy rövid betekintést kívánok adni az univerzumunk legkisebb részeit leíró elméletbe és annak potenciális felhasználásaiba.
Szánthó Lénárd és Szöllősi Gergely "Honnan tudjuk mi mikor történt az élet fáján?.. és hogyan kapcsolódik ez a pandémiához?" Honnan tudjuk mi mikor történt az élet fáján?.. és hogyan kapcsolódik ez a pandémiához?
Szidarovszky Tamás Miért kék az ég? Egy rövid előadással fogok kezdeni, amiben elmesélem a fizikai és kémiai hátterét annak, hogy miért kék színű az ég. Ezután interaktív beszélgetést tervezek, aminek a keretében lehet tőlem szabadon kérdezni, illetve aminek a keretében lehet tőlem kérdésekre számítani.
Szidarovszky Tamás Fény vagy anyag? Polaritonok a kémia szolgálatában. Egy rövid előadással fogok kezdeni a fénynek és az anyagnak egy egzotikus keverékéről, az ún. polaritonokról, illetve a polaritonok kémiában való felhasználhatóságáról. Ezt követően szabad beszélgetést tervezek. 
Szigeti Balázs Endre Halmazállapotok és változásaik Az előadás témája a halmazállapotok és fázisátalakulások. Rövid betekintést kinál a halmazállapotok modern fizikai értelmezésébe, illetve leírásukba. Az előadásban áttekintem a jelenleg ismert fontosabb halmazállapotokat a legnagyobb energiáktól a legkisebbekig.
Tél Tamás Mitől örvény egy örvény? Festékcsapdázó kísérletek és megfigyelések Bemutatjuk, hogyan keltünk örvényeket  a laboratóriumban, és megértjük, hogy ezek hű másai a természetben előforduló társaiknak, a portölcsértől a tornádóig. 
Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra és az ENeRAG projekt munkatársai Mesés vízcsepp kaland a felszín alatt Atlantisz lakói, a vízcseppecskék izgatottan gyülekeztek a Királyi Palota előtt. A Vízkirály épp most készül kihirdetni az év legfontosabb eseménye, a Vízkristály Kupa idei helyszínét és a verseny feltételeit. Kiáll a kristályteraszra és így szól: Atlantisz népe, vízcseppecskéim! A Vízkristály Kupát idén a vizek fővárosában, Budapesten rendezzük Tóth József hidrogeológus Professzor, a híres földalatti vízcsepp-út kutató tiszteletére! A kupán a 10 legügyesebb és legfürgébb vízcseppecske szállhat majd versenybe egymással és az elemekkel! ….
Ha kíváncsi vagy hogy folytatódik a mese és érdekel egy izgalmas felszín alatti kaland, akkor gyere, kövesd a versenyt és drukkolj a vízcseppecskéknek! Végül a meséhez kapcsolódó kvíz kitöltésével megmutathatod, hogy te vagy a legjobb kvízmester!
Vámi Tamás Álmos Új módszerek a CERN-ben: hosszú életű részecskék keresése A nagy energiás fizika kutatói közösségében széles körben elfogadott, hogy a részecskefizika standard modellje (SM) nem lehet az Univerzum végső elmélete. Az elmúlt évtizedben óriási erőfeszítéseket tettünk a standard modellen túli  részecskék megtalálására, de a megfigyelt események mindig összhangban vannak az SM folyamatokkal. A standard modellen túli keresések portfóliója bővítésének egyik megvalósítható módja ezen részecskék hosszabb élettartamának feltételezése. Az ilyen kutatásokban a Nagy Hadronütköztető CMS Pixel Detektorának óriási szerepe van. Előadásomban ezen kereséseket fogom bemutatni és részletezni.
Varga Máté Miért éppen zebrahal? Csoportunkban a zebrahalat használjunk különböző emberi betegségek modellezésére. Hogy miért éppen ezt a fajt? Erre keressük a választ az előadásban. Az utána következő interaktív beszélgetések során pedig a popkultúra genetikával kapcsolatos téves sztereotípiáit próbáljuk meg kijavítani.
Veres Gábor Sugárzás a természetben - gamma-spektroszkópia A természetben sokféle ionizáló sugárzással találkozhatunk. Hétköznapi tárgyaink is kibocsájthatnak kis mértékű sugárzást. Erdőben talált kövek, csempék, használati tárgyak, élelmiszerek példáján mutatjuk meg, hogyan lehet egyszerűen azonosítani ezeket a radioaktív, sugárzást kibocsájtó atommagokat. Sőt, mennyiségüket is mérhetjük, ha már felismertük őket. A módszernek számos alkalmazása van a kőzetek áteresztőképességétől a kormeghatározásig. Néha még azt is észrevehetjük, ha valaki titokban kinyitott, majd visszazárt egy befőttes üveget.
Vincze Miklós Bolygólégkörök és az ősidők tengeráramlatai a laborasztalon" Hogyan modellezhetjük a Vénusz, a Mars és persze a Föld légkörének áramlásait konyhai edényekhez hasonló nagyságú laborkádakban és mit tanulhatunk a 40 millió évvel ezelőtti óceáni vízkörzésről egy forgóasztal és egy infravörös kamera segítségével?
Zsákai Annamária Amiről a csontok mesélnek Röviden bemutatjuk az emberi csontvázat, majd a módszereket, amit az antropológusok, igazságügyi szakértők, helyszínelők munkájuk során alkalmaznak a csontmaradványok alapján történő elhalálozási életkor és nem becsléséhez. Gyermekeknek is követhető lesz a bemutató.
Lukács András

Mesterséges intelligencia - egy új technológiai forradalom

Deep learning, magyarul „mély tanulás”, a mesterséges intelligencia elmúlt pár évben előretört legújabb technológiája. Hatalmas adatmennyiségek, nagy számítási kapacitások és kifinomult algoritmusok az összetevői azoknak az eredményeknek, amelyek számos korábban elérhetetlennek tűnő képesség, feladat egyre precízebb, megbízhatóbb megoldását adták. Önvezető autók, ipari robotok, beszéd felismerés és generálás, gépi fordítás, tárgyak és személyek képeken való beazonosítása, IT rendszerek felügyelete, sakk és go – pár példa egy folyamatosan bővülő listából. Az előadásban áttekintjük a deep learning technológia sajátosságait, és számos hasznos és/vagy érdekes alkalmazási példát mutatunk be.

Freud Róbert Négyzetszámok kerestetnek Korábbi nagysikerű előadás felvétele. Több tanulságos megoldást adunk egy érdekes számelméleti kérdésre. A téma aktualitását a titkosítási eljárásokban történő alkalmazások adják.

Csikós Balázs

Szappanbuborékok és szappanhártyák

Korábbi nagysikerű előadás felvétele. A téma az optimális felületek meghatározása, és ennek számos fontos alkalmazásáról is szó esik benne.