Korszakalkotó magyar tudósok között
A tudományos újdonságok felforgatják, újraértelmezik, jobbá teszik az életünket. A Szent-Györgyi által felfedezett C-vitamin, Semmelweis áttörése a gyermekágyi láz megelőzésében, Karikó Katalin mRNS-vakcinája, Goldmark színes televíziója, a Neumann számítógép-elv, Gábor Dénes hologramja, Eötvös Loránd ingája mind-mind átformálta világunkat. A rendhagyó, több ezer négyzetméteren elterülő kiállítás részletesen bemutatja a matematika csavaros megoldásaitól a fizika törvényein át az űrtudomány rejtelmeit és az utóbbi években áttörésnek számító tudományos felfedezéseket, amelyek magyarokhoz köthetők.
Az ELTE Természettudományi Kara az ország egyik legjelentősebb tudományos kutatóhelyeként számos magyar géniusz szellemi bázisa volt az évek során, így az Álmok Álmodói 20 c. kiállításon is számos ELTE-s tudóssal találkozhatunk. Az ELTE TTK alumnusai között számon tartunk több Nobel díjas magyar tudóst, de rendkívül büszékék vagyunk korszakalkotó és tehetséges matematikusainkra, akiket az Álmok Álmodói 20 c. kiállítás is kiemel: Lovász László, Szemerédi Endre, Turán Pál, Laczkovich Miklós, Prékopa András, Erdős Pál, és még sorolhatnánk a nagyszerű matematikusokat, akik az ELTE Matematikai Intézetéhez köthetők. Az online is elérhető Álmok Álmodói Tudástárban mindegyikőjükről részletesen is olvashatunk.
A matematikai eredményeken kívül a kiállítás rendezői a Tér tudománya c. tematikus részben kifejezetten az általános relativitáselméletet bizonyító gravitációshullámok felfedezésének szenteltek egy különálló dinamikus teret. A kiállítás ezen részében bemutatásra kerül Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Űrcentrum igazgatója, az Atomfizikai Tanszék vezetője, valamint az általa képviselt tudományterület, de megismerhetjük azt is, hogy a magyar fizikusok miként játszottak szerepet a gravitációs hullámok felfedezésében. A páratlan tudományos eredmények bemutatása során szó esik az ELTE szerepéről: Frei professzor koordinálásával jelenleg a nagyon elnyúlt, excentrikus pályán, egymás körül keringő kettős rendszerek által keltett gravitációshullám-jeleket tanulmányozzák fizikusaink.
Az Eötvös Gravity Research Group kutatócsoport feladata továbbá egy egyedülálló galaxiskatalógus létrehozása is,
amely alapján a LIGO-val együttműködő obszervatóriumok a LIGO által fellelt jelek forrásait más (rádió, optikai, röntgen-, gamma-, stb) tartományokban megfigyelhetik.
Az Álmok Álmodói kiállításon felállításra került egy nagyméretű időegyenes, amelyek a korszakalkotó, magyar vonatkozású tudományos felfedezéseket és találmányokat helyezik el időrendben. Többek mellett az időegyenesen helyet kapott Karikó Katalin 2005-ös felfedezése, a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazása és annak szabadalma, valamint 2015-ben a LIGO egyedülálló felfedezése a gravitációshullámokról, amelynek köszönhetően
úgy pillanthatunk be az Univerzum múltjába, mint még soha azelőtt.
A történelem során az ember főként a fény különböző formáin keresztül figyelte meg a környező Világegyetemet. Nemrég azonban új fejezet nyílt a csillagászatban - ez a gravitációshullám-csillagászat. A gravitációs hullámok az Univerzum objektumainak mozgásáról hordoznak információt. Velük olyan jelenségek belső működési mechanizmusait figyelhetjük meg, amelyek nem keltenek fényt.
Mivel az Univerzum pillanatokkal az ősrobbanás után átlátszóvá vált a gravitációs hullámok számára - sokkal hamarabb, mint a fény számára - ezért a gravitációs hullámok segítségével az Univerzum múltjának még régebbi időszakában nyerhetünk bepillantást. A gravitációs hullámokat az Univerzumban található anyag nem nyeli el és nem is veri vissza, ezért azok pontosan olyan formájukban figyelhetők meg, ahogy keletkeztek. Ez azt jelenti, hogy egy gravitációs hullám a forrása és a Föld között elhelyezkedő objektumokon gyakorlatilag akadálytalanul halad át.
Széchényi-díjas asztrofizikus, az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat összehangoló és koordináló ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum igazgatója. 2017 óra az MTA-ELTE Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoport vezetője. 1995-ben megszervezte az ELTE Fizikai Intézetében folyó asztrofizika-oktatást. Az Eötvös Gravity Research Group vezetőjeként 2007-ben csatlakozott a gravitációshullámok első közvetlen észlelését célként kitűző csillagászati obszervatórium , a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához, melynek keretében 2015 szeptemberében sikerült igazolni Einstein elméletét, és a világon először gravitációshullámokat észlelni. Ezzel a felfedezéssel Frei Zsolt és kutatócsoportja nagy szerepet játszott egy új fejezet megalapozásában a fizika történetében.
Az Álmok Álmodói 20 c. kiállítás év végéig megtekinthető a Millenárison.
Álmok Álmodói 20
Álmok Álmodói 20
A kiállítás központi elemeként kapott helyet a Tudományos Arcképcsarnok, amelyen szerepelnek ELTE-s kutatók is: többek között Lovász László matematikus és Frei Zsolt asztrofizikus.
A kiállítás központi elemeként kapott helyet a Tudományos Arcképcsarnok, amelyen szerepelnek ELTE-s kutatók is: többek között Lovász László matematikus és Frei Zsolt asztrofizikus.
0
/
0
0
/
0