A kémia jelene az emberiség jövője

2021.05.25.
A kémia jelene az emberiség jövője
A 35. OTDK Kémiai és Vegyipari Szekcióban sikeres kutatásokról számoltak be a Kárpát-medencei diákok a vas- és acéliparral, a gluténmentes diétával, a nanorészecskékkel, az elektrokémiai rendszerek fejlesztésével, a szerves és a szervetlen szintézisekkel és gyógyszeripari eljárásokkal, valamint a kémiai elméleti alapjaival foglalkozó előadásaikban. A szervezők szerint a hallgatók érdeklődése az alapkutatások mellett egyre inkább az alkalmazott és innovatív tématerületek felé is fordult.

A kémia kulcsszerepet játszik szinte minden, a társadalom számára kiemelten fontos probléma kezelésében. A kihívások és kötelezettségek egyaránt vonatkoznak az egészség- és környezet­védelemre, a fenntartható fejlődésre, az életminőség javítására és a biztonságos élelmiszer­ellátásra. Az emberiség tudásának gyarapodásához természetesen elengedhetetlenek azok a felfedező kutatások is, amelyek a világegyetem vagy az élet eredetét és fejlődését, az élet molekuláinak a csillagközi térben megvalósult kialakulásának rejtélyeit vizsgálják. Ennek a sokszínű kihívásnak és kötelezettségnek a következményeit a kémiát szerető tudományos közösség legfiatalabb tagjai is értik és vállalják, amint az világosan látható volt a 35. OTDK Kémiai és Vegyipari Szekció keretében online módon megrendezett diákköri konferencián, amelyet idén az ELTE TTK Kémiai Intézete szervezett.

A kémia teljes spektruma

Ma a legtöbb magyar fiatal érdeklődése a kémia tudományterületén belül a szerves kémia, a modern analitika, valamint a fizikai kémia felé irányul, de a kémia ezen klasszikus ágai magukban foglalnak egyre több határtudományi területet is. A Kémiai és Vegyipari Szekció keretében 15 tagozatban adtak elő a kutatást megkülönböztetetten fontosnak tartó BSc és MSc hallgatók,

3 szerves kémiai, 2 analitikai kémiai és 2 fizikai kémiai tagozatban versenyeztek a hallgatók.

A kétévente megrendezésre kerülő OTDK Kémiai és Vegyipari Szekciójára idén 137 hallgató 139 dolgozatot nyújtott be. Az online megrendezésre kerülő konferencia résztvevői között 10 határon túli hallgató és 1 fő középiskolás résztvevő is volt. A konferencia keretében előadott dolgozatok témája felöleli a kémia szinte teljes spektrumát, beleértve a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos legmodernebb kutatásokat is.

Az ELTE diákjai összesen 16 helyezést szereztek a kémikus és vegyész hallgatók legfontosabb tudományos megmérettetésén, a 15 tagozatból nyolcban hozták el az első helyezést és két ELTE-s hallgató nyerte el a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetségének különdíját, illetve jutalmát is.

A 35. OTDK keretében összességében 4753 pályamunkát neveztek be, amelyekből 4483 került bemutatásra a 16 tudományterületi szekció összesen 524 tagozatában. Az országos, sőt határokat átívelő tudományos diákköri konferencia rendezvénysorozaton első helyezést 514, második helyezést 591, harmadik helyezést 357 pályamunka ért el.


A 35. OTDK Kémiai és Vegyipari Szekció eredményhirdetése.

Kémiai sztártémák 

A kémia talán legfontosabb modern kutatási területei a környezet- és az egészségvédelem. A kémia, mint a centrális, molekuláris tudomány számtalan eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy mind élhetőbbé váljon környezetünk, sikerüljön elhárítani az emberiséget globálisan veszélyeztető helyzeteket és az életminőség továbbra is az eddig megszokott ütemben javuljon. Sarkadi professzor asszony, az MKE elnöke a pódiumbeszélgetésen hozta szóba, hogy a biotechnológia- és élelmiszerkémia tagozatban számos gluténanalitikával kapcsolatos munka szerepelt.

Több dolgozat kapcsolódott a tumor diagnosztikához és kezeléshez. Sok munka kapcsán említhető kulcsszó az organokatalízis. Ezt a terminus technicust az átmenetifém-alapú katalízis ellenpontozásaként halljuk gyakran emlegetni. A szerves molekulák, mint katalizátorok számos előnyt hordoznak. Amellett, hogy „zöldebb” kémiát jelentenek, magukban hordozzák a térszerkezet kontrolljának lehetőségét, ami elemi követelmény pl. gyógyszerek előállításánál. 

Környezetkémia, légkörkémia, elektrokémia, asztrokémia

A bemutatott munkák több szempontból is kapcsolódtak a koronavírushoz: a vírus stabilitásával foglalkozó dolgozat is született, ami a kimutatás szempontjából fontos kérdés. Terítékre került a levegőminőségi adatok elemzése a pandémia következtében elrendelt karantén időszakban. Ez a munka, amely a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) kötelékében készült, a környezeti kémia tagozatban első díjat nyert. A BpART-ban készített másik munka is díjazott lett, amely a légköri aeroszol képződésének térbeli és időbeli eloszlásával, a folyamatot befolyásoló tényezők vizsgálatával foglalkozik, drónnal gyűjtött adatokra alapozva.

Az Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium egy TDK-s hallgatója két dolgozatot adott be, mindkettő díjazott lett. Témája a ferrátionok elektrokémiai úton való előállítása. A ferrát a jelenleg ismert leghatékonyabb, mégis környezetbarát oxidáló- és egyben fertőtlenítőszer, számos potenciális felhasználási területe van, ezek közül egy az ivóvíz fertőtlenítés.

Manapság sokat hallunk az asztrofizikáról, kevesebbet az asztrokémiáról, pedig ez legalább olyan fontos kutatási terület. Az ELTE Molekulaspektroszkópiai Laboratóriuma jól ismert asztrokémiai kutatóműhely, ahonnan a három beadott dolgozatból mindhárom díjazott lett. Az egyik dolgozat például azt vizsgálja, hogy miképpen keletkezhet a csillagközi térben hidrogén molekula. Bár ez az egyik legegyszerűbb molekula, amit el tudunk képzelni, keletkezésének mechanizmusa a világűrben nyitott kérdés.

A kémia legfontosabb feladata ma

A nagyközönség négy tudományos ismeretterjesztő előadáson is részt vehetett, amelyen a hazai és külföldi kémiai társaságok vezetői beszéltek a 21. században a kémia előtt álló kihívásokról. Sarkadi Lívia, a Magyar Kémikusok Egyesületének (MKE) elnöke, Gilberte Chambaud, a francia kémiai társaság (Société Chimique de France, SCF) közelmúltbeli elnöke, Peter Schreiner, a német kémiai társaság (Gesellschaft Deutscher Chemiker, GDCh) elnöke, valamint Angela Wilson, az amerikai kémiai társaság (American Chemical Society, ACS) kijelölt elnöke voltak a pódiumbeszélgetések vendégei.

A konferencia illusztris vendégeinek egybehangzó volt a véleménye, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol ne találkoznánk kémiával. A mindennapi életünkkel kapcsolatos problémák pedig előttünk hevernek, állnak, lebegnek: szennyvízkezelés, hulladékkezelés, energiatermelés és tárolás, biokompatibilis anyagok előállítása, különleges tulajdonságú anyagok különleges helyzetekre, lásd űreszközök.

A kémiai társaságok elnökei, akik kutatással maguk is aktívan foglalkoznak, egyöntetűen kiemelték, hogy

ma a kémikusok egyik legfontosabb feladata a tudomány népszerűsítése a társadalom minél szélesebb köreiben,

a tudomány által a legfontosabb társadalmi kihívásokra adható válaszok minél szélesebb körbe történő eljuttatása. Ezenkívül a legfontosabb, többektől hallott tanácsok között hangzott el a törekvés a látókör bővítésére. Bár az interdiszciplináris megközelítés fontos és hasznos, először meg kell vessük lábunkat a saját területünkön, csak ezt követheti a társterületeken való jártasság megszerzése - tanácsolják a szakemberek. 

Kémiás véleményvezér

Az ELTE TTK Kémiai Intézete középiskolások számára külön versenyt hirdetett „Kémiás véleményvezér” címmel. Középiskolás diákok rövid (2-5 perces) videóit várták, amelyben a kémia haszna és szépsége mellett érvelnek. A legkiválóbb videók magas színvonalúak voltak és érdekes témákat mutattak be. A témák között szerepelt, hogy miért élénkít a kávé, hogyan védi meg a szőlőt a rézgálic, és hogyan lehet lebomló műanyagokat előállítani. Megtudtuk, hogy

hogyan gyártják kémiai úton azokat a szénszálakat, amelyekből a Forma 1-es versenyautók burkolata készül.

Majdnem minden pályázó hangsúlyozta, hogy jól megértett kémiai ismeretek szükségesek a hatékony környezetvédelemhez és egy élhető jövő kialakításához. Ahogy az egyik pályázó fogalmazott a filmje végén: „A kémia jelene az emberiség jövője - a mi jövőnk is”.

A 35. OTDK Kémiai és Vegyipari Szekció konferenciáját a munkaerőpiac számos szereplője támogatta, jelezve azt, hogy a kémia iránt elhivatott és azt jól értő szakemberekre egyre növekvő igény van itthon és külföldön egyaránt. Azokra a középiskolásokra, akik a kémiát választják hivatásként, később biztos egzisztencia és izgalmas feladatok várnak a hazai és nemzetközi vállalatoknál és kutatóintézetekben.