Az ELTE Biológiai Intézet hazánk legsokoldalúbb biológiai szakmai közössége. Kutatóegyetemi létünk biztosítja azt, hogy hallgatóinkat örömmel fogadják a gyógyszeripar, a természet- és környezetvédelem, az egészségügy, a környezetipar számos területén itthon, de az egész világon is. A legmodernebb tudományos módszereket tanítjuk és honosítjuk meg, ezért érdemes az ELTE-n biológiát tanulni. Munkatársaink a világ élvonalába tartoznak az öregedés genetika és neurobiológia hátterének kutatásában. Először hasonlítottuk össze a kutya és az ember érzelmi reakciók során mutatott agyi aktivitását. Irányított fehérjeevolúcióval olyan hatóanyagokat fejlesztettünk, amelyek új lehetőségeket nyitottak a szívinfarktus és szélütés terápiájában.
 

Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet a Kar legnagyobb és legsokoldalúbb intézete, ahol az oktatás és kutatás tárgya az emberiség otthona, a Föld, valamint annak szűkebb és tágabb kozmikus környezete. Több mint 130 éves története során az Intézet jogelődei a hazai geográfus- és földrajztanárképzés mindig meghatározó szereplői voltak. Oktatóink aktív kapcsolatokkal rendelkeznek a hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel, piaci szereplőkkel, kormányzati és önkormányzati döntéshozókkal. Az intézet két központra oszlik, melyek közül a Földrajztudományi Központ a bolygónk felszíni viszonyait, azok kialakulását, a természet és társadalom kapcsolatát vizsgáló földrajztudománynak (geográfiának), míg a Földtudományi Központ a Föld felépítését, történetét, levegőburkát és kozmikus környezetét kutató tudományágaknak (geológia, paleontológia, geofizika, meteorológia és csillagászat) ad szervezeti keretet. 

Az ELTE Fizikai Intézetében folyik a legszélesebb körű oktató- és kutatómunka a magyar egyetemi intézetek közül. Érdeklődésünk az asztrofizikától a biológiai fizikáig, a komplex rendszerektől a kísérleti és elméleti részecskefizikáig, az anyagfizikától a reaktorfizikán keresztül a térelméletig terjed. Hazai és a külföldi egyetemeknek és kutatóintézeteknek nevelünk kiváló kutatókat, de igen fontos az iparban alkalmazott fizikusok, illetve a tanárok képzése is. Aktív részesei vagyunk nagy nemzetközi kutatási együttműködéseknek, mint pl. a LIGO, az LSST, a Pan-STARRS asztrofizikai illetve gravitációshullám-megfigyelő projektek, vagy a CERN CMS kísérlete.
 

Az ELTE Kémiai Intézet képzési rendszerében nagy szerepet kap az önálló kutatómunka, ezért hallgatóink jelentős része a vegyész mesterszakos diploma megszerzése után az intézet doktori iskolájában folytatja tanulmányait. A nálunk végzettek az ipari és akadémiai kutatás-fejlesztés és innováció számos területén, ezek közül is kiemelten a gyógyszerkutatás, az élelmiszerkémia, a környezetvédelem és környezetminősítés, az analitika, az alternatív energiaforrások fejlesztése, a petrolkémia és a műanyagipar területén helyezkednek el. Az ELTE Kémiai Intézetében évtizedek óta nemzetközi szinten elismert oktató- és kutatómunka folyik. Ennek egyik elismeréseként 2017-ben három kollégánk Széchenyi-díjat kapott elméleti kémiai tárgyú kutatásaiért. 
Kiemelkedő kutatási területeink közé tartozik továbbá a fehérjekutatás, a biológiai rendszerek kémiája, az élelmiszer- és a környezet analitika, a szintetikus kémia, az elektrokémia és a nanotudományok.
 

A környezettan alapszak hat szemeszterében komplex látásmódú, természet- és környezetcentrikus gondolkodásmódú, a környezettanban széleskörűen művelt, elkötelezett, kutatói, alkalmazói vagy tanári erényekre felkészített szakembereket kívánunk képezni. Végzettjeink alapképzettségük (BSc) birtokában alkalmasak, hogy felvételt nyerjenek bármely mesterszakra (MSc, vagy MA), amely fogadja a környezettan alapszakon diplomát szerzőket. A tantervbe illesztett gyakorlati képzés eredményes elvégzése diplomásainkat arra képesíti, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak természet-, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos gyakorlati munkába (pl. kármentesítés, környezettechnológiai üzemvitel). Az alapképzésre azokat a diákokat várjuk, akik szeretik a természetet, érzik a társadalom felelősségét környezetünk átalakításában, kedvet éreznek a környezeti folyamatok megismerésére, szívesen elgondolkoznak a környezeti problémákon. Előnyt jelent az alapos középfokú általános természetismereti tudás középiskolai megszerzése. Az ideális jelentkező nem riad vissza a természet közelségétől, terepgyakorlatoktól, kirándulásoktól, azok szépségét szereti, és szeretné a természetet, környezetét még jobban megismerni. 
 

Az ELTE Matematikai Intézetének oktatói számos nemzetközi (Wolf, Kyoto és Ostrowski díjak) és hazai elismerés birtokosai (Széchenyi-nagydíj és Széchenyi-díjak). Az Intézetben többek között működik egy Lendület kutatócsoport, valamint a PIT Bioinformatikai Kutatócsoport is, amely úttörő munkát végez az emberi agy gráfjának, összeköttetéseinek leírásában és a matematika biológiai és kémiai alkalmazásaiban.  Az amerikai CareerCast weboldal minden évben felméri, hogy melyek a legjobb, foglalkozások. A 2017-es felmérés szerint a legjobb 10 foglalkozás között a következőket tanítjuk az ELTE Matematikai Intézetében: 1. statisztikus; 3. operációkutató; 4. információs biztonsági szakember; 5. adatelemző kutató; 6. egyetemi professzor; 7. matematikus; 8. szoftver mérnök. Tehát a ma Amerikában legjobbnak tartott tíz foglalkozás közül hétre felkészít az ELTE matematikus szak!
 

Az új, öt éves egyetemi Z-szak a Z generációt szolgálja ki. Célja az ökológiai fenntarthatóság és a természet megismerése, megértése gyakorlatorientált, problémamegoldó technikák révén. A hagyományos és a vizuális kommunikáció eszközeivel is felvértezett diákjainkra bizt​​​os állás vár a közoktatásban, de a munkaerőpiac más területein is komolyan versenyképesek lesznek.

A szak sokoldalúsága miatt akár humán, akár reál hátterű diákok érdeklődését, jelentkezését várjuk az ország hét képzőhelyén (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Eger, Budapest-ELTE, Szombathely-ELTE), először 2022 szeptemberétől. Ennek megfelelően jelentkezni bármilyen tantárgyból szerzett emeltszintű érettségivel lehet.

Bővebb információ a Z-szakról.