Néhány éve a diákoktól elnyerte a “Kar kiváló oktatója” díjat. Kezdetektől részt vesz a tehetséggondozásban, minden évben vannak diákkörös kutató hallgatói. Az ásványtan eleve megköveteli a megfelelő hátteret fizikából és kémiából, de arra ő sem számított, hogy kedvelt gimnáziumi tantárgyát, a biológiát is fel kell elevenítenie, amikor - mintegy huszonöt éve - az ökológiai fenntarthatóság szempontjából fontos, világszerte új kutatási terület, a környezeti ásványtan művelésébe fogott.

Pont az így kialakult komplex természetképe vezette a Z-szak alapításának gondolatához. A hazai tapasztalatok és az elmúlt 20-30 év távol-keleti és tengerentúli sikeres természettudományos és tanárképzési felsőoktatási fejlesztéseinek (STEM, STEAM) ezen ötvözését fordulópontnak reméli a hazai társadalom hanyatló természettudományos gondolkodása tekintetében. Abban bízik, hogy a most, 2022-ben elindult Z-szak már középtávon is segíti a közoktatásban, kiemelten az általános iskolában, a természet iránti kíváncsiság felkeltését, fenntartását, a természet megszerettetését.

Mint mondja, a mai fiataloknak már mindent összefüggéseiben érdemes vizsgálni, hogy meglássák, olyat tanulnak a tanteremben ami kapcsolódik a való élethez is. Nem csak nézni, látni is kell. Ehhez a komplex gyakorlati tapasztalatokon keresztül vezet az út. Ugyanakkor a nélkülözhetetlen elméleti hátteret is újra kell gondolni. TTK-snak lenni nem egyszerűen tudás, hanem egy szemlélet.

Meg kell, és az összegyűlt szaktudásunkkal itt a 21. század első negyede elteltével meg is lehet haladni az immár egymást is alig értő, széttagol természettudományok egymásmellettiségét a megtapasztalható természet esetében, mondja. Becsapjuk magunkat, ha azt hisszük, a tanulók majd összerakják magukban azt a képet kerek egésszé, amit a tanárok is csak töredékesen látnak. 

A társadalom és a közvetítő tanárok számára alkotni kell egy új, 21. századi egységes természetképet a megtapasztalható természetre. Ezt kell először megmutatni, és utána jöhet csak - a számára szintén kedves - tudománytörténeti, megismeréstörténeti megközelítés, ami a 20. századot jellemezte. 

Jó látni, hogy a hagyományos TTK-s oktatási megközelítés (“STEM”) mellett a Z-szakon bejött az “A” is, így lett ez “STEAM”, ahol az “A” a művészet (“art”/“ars”). A tudomány és a művészet pedig erősítik egymást. A vizualitás és a kommunikáció, retorika beemelésével kiteljesedhetnek a diákok, a mesterségesen kialakított humán-reál, érzelem-értelem dobozok falai is átjárhatóbbá válnak. 

Weiszburg Tamás azoknak ajánlja a Z-szakot, akik szeretnének valami újat tanulni, részesei lennének valami egyedülállónak az országban. A legfontosabb, hogy a jelentkező legyen kíváncsi, szeresse a természetet. Nem kell, hogy mindenben a legjobb legyen, a Z-szakon öt év alatt mindenből tanulnak és mindenbe belelátnak majd. Weiszburg Tamás hisz abban, hogy ezzel a szakkal és az itt megszerzett tudással tudunk tenni az ökológiai fenntarthatóságért, egy zöldebb jövőért, és egyben a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért is.

Arra törekszik, hogy az óráin keresztül a hallgatók az analitikus gondolkodást sajátítsák el, magának a megértésnek a folyamatában otthonosan mozogjanak, és átlássák, miből mi miért következik. Mint mondja, a tudományban nem tényeket kell tudni; elég néhány kiindulási pontra emlékezni, és onnantól (szinte) minden levezethető. Ezt a fajta képességet sokfelé lehet hasznosítani. 

Dr. Csanád Máté úgy tartja, hogy ma rengeteg olyan problémával és témakörrel szembesül az emberiség, ahol a természettudományok széles spektrumára van szükség.

A Z-szak szerepe az, hogy a tanárok maguk és képesek legyenek komplex módon átlátni a természettudományokat, legyen egy széles körű műveltségük, és úgy tudják végezni az iskolai oktatást, hogy a diákjaik is megértsék a természet alapvető összefüggéseit.

A Tanár úr szerint, akit érdekel a természet működése, a folyóktól és a légkörtől a madárdalon át a bolygók mozgásáig és a csillagok fejlődéséig, és nem akar mindebből egy szűk szeletet kiszakítani, az itt, a Z-szakon fogja megtalálni a számítását. Olyan,

széles körű és gyakorlatorientált tudást szerezhet, amelynek segítségével ténylegesen hozzájárulhat bolygónk és az emberiség legégetőbb problémáinak megoldásához - akár jövőbeni iskolai diákjain keresztül.

A Z-szakon Dr. Angyal Zsuzsanna a felelős a terepgyakorlatokért, amit rettentően fontosnak tart, hiszen úgy véli, hogy elengedhetetlen, hogy azok a hallgatók, akikből a jövő tanárai lesznek, magabiztosan mozogjanak terepen is, ismerjék meg a világot. Végső soron a cél az, hogy a leendő pedagógusok megszerettessék a gyerekekkel a természetet, szívesen mozduljanak ki és ne féljenek a természetben végzett vizsgálatoktól, felfedezésektől. 

A másik nagyon fontos terület, amit tanulhatnak a Tanárnőtől a hallgatók, az a szakmódszertan, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hogyan kell tanítani a természettudományokat. Talán mindenki számára világos, hogy a mai gyerekek figyelmét, érdeklődését teljesen máshogy kell felkelteni és fenntartani, mint a korábbi generációkét. Sokkal több önállóságot, a saját vizsgálódás és felfedezés örömét kell nyújtani nekik, ami által nem csupán passzív befogadók lesznek, hanem a tanulási folyamat aktív részesévé válnak, Ezzel persze a tanár szerepe is gyökeresen megváltozik, már nem ő lesz az egyetlen információforrás, inkább egyfajta tanulásirányító, moderátor szerepet kell felvennie. 

Dr. Angyal Zsuzsanna szerint a Z-szakon egy komplex látásmódot kapnak a hallgatók, így elszakadhatnak a tantárgyakban gondolkodástól és teljes egészében, az összefüggésekkel együtt látják a természetet. Nem csupán a jelenségek tényét tanulják meg, hanem azok okait és következményeit is, nem kihagyva az emberi hatásokat sem. Nem cél a nagyon mély tudományos háttér átadása, azonban a tudományok közötti horizontális kapcsolatok felismertetése mindenképpen. 

A Tanárnő szerint ez a szak nagyon sok olyan fontos értéket adhat, közvetíthet, amivel talán sokan tudnak azonosulni, de félhetnek is attól, hogy egyik vagy másik területen gyengébbek. Ettől nem kell félni, hiszen van lehetőség a felzárkózásra, egy nagyon családias, jó hangulatú környezetben pedig az esetleges nehézségek is könnyen legyőzhetők. A Z-szak a hazai felsőoktatásban szokatlan megközelítésével és módszereivel versenyelőnybe juttathatja azokat, akik ide jelentkeznek.

Miért tanuljuk ezt a matematikában, hol lesz ez hasznos? - hangzik el a kérdés rengeteg diák szájából, és Dr. Csapodi Csaba óráin erre kaphatnak választ a hallgatók. A Tanár úr fontosnak tartja, hogy fenntartsa a diákok érdeklődését, és szeretné, ha a jövő tanárai is minél többet próbálnák az ő tanulóikat motiválni a reál tárgyak világában.

Mint mondja, látszik, hogy az oktatás nagy átalakulás előtt áll. Mondhatni, hogy úgy tekinthetünk az egészre, mint egy hatalmas hajóra, aminek a fordulásához a Z-szak egy világítótoronyként áll, mutatva, merre kellene haladnia ennek a hajónak. Bátor útvonalon haladva, sok energiával juthatunk el vele valami teljesen új helyre. Mindig azt mondja a Tanár úr, hogy itt úgy taníthatnak a tanárok, ahogy szeretnénk, hogy a hallgatók majd tanítsanak. Ezt tartja a legfontosabbnak.

Dr. Csapodi Csaba szerint, ha valaki szeretné, hogy 50 vagy 100 év múlva úgy tekintsenek rá, mint aki – felismerve a világ változásait – részt vett az oktatási rendszer megújításában, akkor annak a diáknak a Z-szakon a helye! Ha valakiben nincsenek ilyen távlati ambíciók, csak egyszerűen szeretne olyan tanár lenni, akire csillogó szemmel néznek majd a diákjai, akkor is jöjjön ide. 

Dr. Harman-Tóth Erzsébet célként tűzte ki, hogy azok, akik hozzá érkeznek a Z-szakon, mindamellett, hogy földtudományt tanulhatnak tőle, megkapják a változás iránti vágyat, azt, hogy kevesebbet pazaroljunk, és akarjuk megtalálni a helyes válaszokat a jövő környezeti kihívásaira. 

A tanári létet komplexnek tartja és kihívásokkal telinek. Úgy véli, a legfontosabb egy tanár számára, hogy megtanítsa a kritikus gondolkodásra és a megfelelő kommunikációra a fiatalokat.

A Z-szakon ez kiemelkedően fontos és nagy hangsúlyt is fektetnek erre. Ezek olyan kompetenciák, amit majd “civilben” is lehet hasznosítani. 

A diákok a falakon kívül, saját megfigyeléseik és kutatásaik alapján, együtt alkotják meg a tudást, azt a környezettudatos szemléletet, ami segíti majd őket tanári hétköznapjaikban is. A gyerekekben a környezettudatos szemlélet kialakítása a jövő kulcsa. Így a természettudomány szakos tanárok meghatározók társadalmunk jövője szempontjából is.

Tárnok Krisztián és kollégái a Bevezetés a Biológiába c. alapozó tárgy oktatása során a molekuláktól az evolúcióig tartó íven mutatják be az élő szervezetek szerveződését, működési folyamatait. Az adott elő szervezet(ek) kialakulása, működése, működésének változása vagy interakciói mindig valamilyen válaszok a környezet változásaira vagy azok kínálta feltételekre. Így a biológiai stúdium során mindig kiemelt szerepet kap a kérdés: Miért így alakult ki? Mi lehet a szerepe?

Tárnok Krisztián az alapozó biológiai ismeretek átadása során azok kapcsolódási pontjainak ismertetésére törekszik. Fontosnak tartja bemutatni, hogy a biológia – bár középiskolai ismereteink alapján csak az élet tudománya - ahhoz, hogy az élő szervezetet vagy azok közösségeit helyesen leírja, kutassa és értelmezze, vizsgálatának tárgyát annak környezetével együtt, komplex módon kell kezelnie. Így más természettudományos diszciplínákat is segítségül kell hívjon.

A természettudományos ismeretanyag az elmúlt évtizedekben drámai növekedésen ment keresztül. Szükség van olyan szakemberek és természettudományt oktató tanárok képzésére, akik az egyes tudományterületek kapcsolódási pontjait látva, azokat horizontálisan egymás mellé képesek helyezni és kezelni. A képzés során megtanulják és majd megtanítják diákjaikat arra, hogy a helyes kérdések feltételéhez és a válaszok értelmezéséhez mindig több nézőpontú kritikus gondolkodás kell. Ez nem csak abban segít, hogy valaki kutató vagy természettudós legyen, de olyan eszközkészletet is ad, mely segít eligazodni korunk információ dzsungelében.

A közeljövő számos olyan kihívást állít az emberiség elé, amelyek alapvetően a természettudományok segítségével jelezhetőek előre, és a megoldásukhoz szükséges társadalmi összefogás is a problémákat értő és azok megoldásában érdekelt polgárokat kíván. Ha valaki a tanári pályát tekinti hivatásának, a természettudományok értő oktatása olyan gondolkodásmódbeli és társadalmi változásokat indíthat, amelyek segíthetnek leküzdeni ezen akadályokat.

Zsély István számára fontos, hogy a hallgatók általánosabban természettudományos szemléletet kaphassanak, és nyitottan álljanak a világ érdekességeihez, legyenek kíváncsiak és gondolkodjanak kritikusan.

Mint mondja, a tanítás nem csak a szaktárgyi tudásról szól. Egy tanár saját viselkedésével, példaképével nevel, tudja hogyan kell órát tartani, beszélni, prezentálni. Ehhez rengeteg "soft-skill"-re van szükség, amelyeket csak az Z-szakon kaphatnak meg ilyen rendszerben a hallgatók, más tanárszakokon nem. 

Az első év itt nagyon különleges: olyan általános, nem szűk értelemben vett szakmai alapozást, szemléletet kapnak a hallgatók, amely birtokában sokkal jobban tudnak majd tanítani.

Ha valaki bizonytalan lenne, hogy milyen tanár szeretne lenni, akkor gondoljon arra, hogy ez a tanári diploma olyan területtel kapcsolatos, ami az egyik legfontosabb az életünkben: a környezetünkkel. Ezen kívül igazából nem is egy, hanem rögtön 4 szak egyben, mivel általános iskolai szinten fizika, kémia és biológia órák megtartására, illetve az integrált természettudomány órákra is felkészíti a tanulókat.

Harsányi Bence 2003-ban a színpadi játék egyik legnehezebb és leghálásabb irányába indult, amikor megalapították a Momentán Társulatot és elkezdtek imprószínházi előadásokat játszani. Az improvizációs színház megtanít sok más mellett a gyors reagálásra, a figyelemre, a kreativitásunk felszabadítására, a változások könnyű kezelésére, az együttműködésre, a játékosságra és a bennünk rejlő pozitív energia felhasználására. Ezt mind szeretné átadni a hallgatóknak a lehető legszórakoztatóbb módon, sok gyakorlattal és játékkal.

Harsányi Bence szerint a Z-szak úgy ismerteti meg a hallgatókkal a minket körülvevő sokszínű világot, ahogyan ő is szerette volna tanulni gyerekkoromban. Hisz benne, hogy a szakon végző diákok nem csak hasznossá, hanem valódi élménnyé teszik majd a tanulást sok-sok fiatal számára már az egyetemi éveik alatt és diplomás pedagógusként is.

Elsősorban foglalkozásokat tart, olyan játékokkal, helyzetekkel feladatokkal dolgozik, amik a diákok vagy egyéb csoportok kreativitását, készségeit mozgatják. Olyan formákat, lehetőségeket, kereteket ad, amikkel mindenki fejlődni tud. Az a legfontosabb, hogy jobb legyen annál, mint akiként elkezdte a képzést. A tudásátadás pedig fontos, de az inspirálás sokkal fontosabb számára (akkor is, ha tudásanyagról van szó). 

Mit tanulhatsz Kiskovács Attilától? Mint mondja: “Leginkább saját magadról, a fejlődésedről, rejtett tartalékaidról szerezhetsz élményt és tapasztalatot. Megtanulhatod, hogyan aktivizáld és használd a saját kreativitásod, és azokét, akikkel egy csapatban dolgozol. Megtanulhatsz kiállni mások elé beszélni és történetet mesélni. Hogy hogyan hass mint előadó, mint kommunikációs partner. Hogy a tanárság eszköztárában a partnerség  és mentorálás, felfedeztetés, önismeret a fontos dolgok nem pedig a státusz a számonkérés vagy az információ halmozás.”

A Z-szak számára ügy. Egy olyan megközelítése a felsőoktatási létnek, ami meghaladja a magyar valóságot. Szerinte így kéne tanulni és tanítani. Komplex és integrált  megközelítéssel. Partnerként kezelve a diákokat. Olyan eszközöket adni nekik, amivel az átlagosnál jobban tudnak hatni, és élményszerűen tanítani, hogy majd ők is ezt vigyék tovább - akár a tanítás, akár az élet bármely területén.  Akkor is, ha nem tanárok lesznek. Az egyetemi évek alatt ne csupán a tudásuk bővüljön, hanem az önismeretük, a világlátásuk, a személyes márkájuk.

Kiskovács Attila elmondta, ha a természettudományok érdekelnek, ha ezen keresztül szeretnél gondolkodni a világról, és arról, hogy ebben most hol van a helye az embernek, fontold meg a Z-szakot!

Bubik Veronika fontosnak tartja a megújulást, többször is előfordult már, hogy egy új képzés indításakor benne volt az első tanári karban. Mint mondja, „az a jó ezekben a lehetőségekben, hogy új oktatási formát próbálhatunk ki, a tartalmat saját meggyőződésünk szerinti fókuszokkal közvetíthetjük”.

Először rajzot tanított középiskolákban. Volt, ahol nagyon szűk lehetőségekkel találkozott. Később művészképzésekben zömmel tipográfiai tervezést tanított. Tipográfusként ez a legkedvesebb oktatási terület a számára. A Z-szakon is tipográfiai és grafikai alapismereteket fog tanítani. A most elindított új szak vizuális tananyagának létrehozásában és a munkacsoport megszervezésében is jelentős részt vállalt.

„A vizualitásnak nagyon nagy jelentősége van korunk kommunikációjában. A Z-szakon szeretnénk a hallgatóinkat megtanítani arra, hogy a vizualitás nyelvét tudatosan használják. Szeretnénk az ízlésüket is formálni egyúttal. Így a jövő természettudomány tanárainak az eszköztára jelentős mértékben bővül, és nőnek a lehetőségeik arra nézve, hogy széles körben tehessék érthetővé, szerethetővé és népszerűvé a természet ismeretét” – mondja Bubik Veronika. 

A Z-szakon két vizuális tantárgyat hoztak létre: Vizuális kultúrát és Vizuális kommunikációt.

A „Vizuális kultúra” alapvetően a tudományok és művészetek kapcsolataival foglalkozik, de a fotózás és videózás alapjait is e tantárgy keretei között tanulják a hallgatók.

A „Vizuális kommunikáció” az információ átadását segíti, tipográfiai, grafikai ismeretekkel, webes eszközök és a social média tudatos használatával, szerkesztett fotó- és videó anyagokkal. Megismerkednek a „Design thinking” módszerrel is, amely a design módszereit alkalmazza bármilyen probléma feltárására és megoldás keresésére.

Sokféle szaktudás kell ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztéséhez. Így egy vizuális munkacsoport alakult, hogy minden területen profi szakértők vezetésével nyerjenek beavatást a hallgatók.

A Z-szakon közösségi médiát tanulhatnak a hallgatók Ferenczy Gábortól. Szereti úgy mondani a tanulóinak, hogy ezzel a kurzussal „benézhetnek“ a felületek mögé, megtanulják, hogy  „adatainkkal fizetünk“ az ingyenességért, milyen cégek, miért gyűjtenek adatot és hogyan használják fel azt később. De ennél sokkal szerteágazóbb, gyakorlati tudást kaphatnak meg a hallgatók. Egy olyan alaptudás, amire egy 100m forgalom alatti cégnek a social mediában szükségük lehet.. Ezek mellett pedig a blog készítés alapjaiba is belekóstolhattak a hallgatók.

A Z-szakot egy formabontó, hiánypótló oktatási módszernek tartja. Ferenczy Gábor úgy gondolja, hogy egyértelműen egy irányváltás előtt áll az oktatás. Már régóta látszik, hogy a “poroszos tanrend” nem működik a mostani generációnál. De az a gyakorlatorientált, rengeteg mindenre kiterjedő oktatás, ami a Z-szakon van, szimpatikus lehet azoknak, akik szeretnének a természettudományokról, nem megszokott módon tanulni. Profi szakmai stábbal, rengeteg gyakorlattal. Ahogy mondják, “think out of the box”!

Lisztes Edina jelenleg tanít a Budai Rajziskola Művészeti és médiafotográfus szakán, MOME Elméleti Intézetében és a METU Fotográfia szakon is.

A különböző képzési helyzetekben megtapasztalta, hogy melyek azok a területek, amelyek érdekesek és hasznosak egy olyan hallgató számára, aki nem ténylegesen fotográfiával szeretne foglalkozni. Az ELTE Z-szakon a fotográfiával, mint a kommunikáció eszközével foglalkoznak.

„Ha a fotográfia nyelvén beszélgetünk, akkor szerencsés, ha ismerjük formanyelvi eszközeit, nyelvtani szabályait. Ezért az órákon képet írunk és olvasunk. Megközelítési módokat keresünk a minket körülvevő képdzsungelhez. A kurzus célja, hogy rátaláljunk különböző módszerekre és megbeszéljük, hogy ezeket mikor és hogyan érdemes alkalmazni. Fontos az is, hogy a fotográfia egy művészeti ág, az önmegismerés és önkifejezés eszköze is. Miközben a hallgató a terepgyakorlatok alkalmával utazgat, és képeket készít a fényképezőgépével, ugyanakkor „befelé" is utazik. Az alkotói attitűd is megérintheti.” 

Lisztes Edina igyekszik gyakorlati segítséget adni a fotódokumentációk elkészítéséhez, a szociális médiában való igényes képi megjelenésekhez, miközben szeretné kitágítani a fotográfia gyakran közhelyes értelmezési és használati módjait.

Póczos Valéria a vizuális kultúra munkacsoport tagjaként, az általa vezetett kurzus keretein belül a designkultúra sajátos nyelvezetére és gondolkodásmódjára fókuszál, ahol a felfedezés számos, szokásoktól eltérő útját és megnyilvánulásait ismerhetik meg a hallgatók. A designgondolkodás folyamata a problémával, vagy problémakörrel foglalkozik, a hozzá kapcsolódó kutatómunka széleskörű és sokrétű, amelyet a hallgató a tervezés eredményeképp egységbe, végül rendszerbe foglal. Mindez a kritikai attitűd fejlesztésének lehetőségét is hordozza. A kutatási folyamat nem eredményközpontú, sokkal inkább a folyamat során feltárulkozó gondolatok és megállapítások jellegére fókuszál.

A várható eredmény, hogy a szemléletmód beépül a hallgató képességrendszerébe, újszerű megközelítéssel képes eltérő tudományterületek közötti kapcsolatok vizsgálatára.

Az a fajta interdiszciplináris struktúra és jelenségalapú oktatásmetodika amely a Z-szakon van, a való világ jelenségeit egységében mutatja be és értelmezi. Ebben a tekintetben, egyedülálló a Z-szakos képzés. Nem pusztán tanári diplomát szerezhet a hallgató, hanem egy olyan látásmódot, amely számos további lehetőséget nyújt, valamint későbbi kutatások alapját szolgálja.

A Z-szakon én fogom neked tanítani a vizuális kultúrát. Az óráimon holisztikus gondolkodásra szeretnélek majd tanítani, és arra, hogy mennyire hatékony lehet a tevékenység általi megismerés. A témák feldolgozása során nagy szerepet kap majd a látásmód kiszélesítése, asszociációk keresése, problémamegoldó és logikai gondolkodás, valamint előtérbe kerülnek személyes emlékek, élmények is.

A szakon különféle tudományterületeket, részismereteket kapcsolunk össze, ezáltal egy olyan komplex rendszert ismerhetsz meg, ami hozzájárulhat végre a tantárgyak közötti határvonalak feloldásához, megkönnyítheti a hétköznapi helyzetekbe való adaptálást.  

A képzés során itt nem csak tanteremi előadásokon ülhettek, hanem aktivitáson és élményszerűségen alapuló, megismerő tevékenységeken keresztül történik a tanulási folyamat. Az alapozó szakaszban olyan egyéni készség- és képességfejlesztések zajlanak, amelyek megkönnyítik a későbbi tudásanyagok önálló feldolgozását, élményszerű prezentálását, hasznosítását, a belső motiváció megtartását. 

Wunderlich Péter jelenleg az experimentális design kurzusban dolgozik szemiotikus elméleti szakértőként. Designereket, tárgyalkotókat, tipográfusokat, építészeteket és designelmélet-szakos hallgatókat is oktat.

A Z-szakon egy olyan tudományos szemléletmód átadására törekszik, amellyel a hallgatók egy jóval átfogóbb képet kaphatnak a vizsgálat tárgyáról, mintha csak egy szűk perspektívából tekintenének a feladatra. Olyan speciális kutatási és analizáló módszereket mutat be, amelyekkel megvalósulhat az interdiszciplináris munka. A természettudományok oktatásában ugyanis helye van a bölcsészettudománynak, a társadalomtudománynak, a művészetnek és az iparművészetnek is.

Wunderlich Péter kurzusán olyan módszereket tanulnak, amivel alaposabban megismerhetik a természeti jelenségek működéseit, sajátosságait. Hosszabb távon pedig könnyebben tudják átadni az így megszerzett tudást a következő generációnak. Eközben a tanulók az optimális mértékben összeállított tudományos kifejezéseket is megtanulják, amelyekkel használatával képesek lesznek szakszerűen megnyilvánulni a kurzus végére.

A Z-szak számára egy olyan oktatási térre nyílik ajtó, ahol érvényesülhet az a pragmatikai alapelv, amely saját oktatói tevékenységének egyik fő mozgatórugója: „a tapasztalat a rácsodálkozás által tanítja meg mindazt, amit egyáltalán képes megtanítani” (Peirce).

Mindazoknak ajánlja ezt a kurzust, akik nyitottak egy klasszikus alapokon nyugvó, de modern szemléletű új oktatási módszer elsajátítására. A Z-szak lehetőséget nyújt az oktatás és az állandóan változó világ összefüggéseinek mélyebb megértésére.