Science Podcast

Zimmermann Dániellel közösen jegyzett tanulmánya az Ecography folyóiratban elnyerte „A hónap cikke” címet. 

Vendégeink: Dr. Oborny Beáta, az ELTE Biológiai Intézet docense és Zimmermann Dániel, az ELTE Biológiai Intézet kutatója.

Vendégeink: Világos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutató asszisztense és az ELTE TTK Csillagászat Mesterszak végzős hallgatója és Szabó Norton, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagász demonstrátora és az ELTE TTK leendő PhD hallgatója.

Vendégeink: Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense.

Az agy az orvostudomány egyik legizgalmasabb és sok szempontból legkevésbé feltérképezett területe. A Science Podcast legújabb epizódjában vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogyan segíthet önmagunk megértésében, ha állatok viselkedését tanulmányozzuk, valamint szó lesz az Agykutatás Hete rendezvényről, amivel minden év márciusában országszerte nyerhetünk betekintést az emberi agy működésébe, roppant változatos programok keretében.

Vendégeink: Dr. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője és Dr. Dobolyi Árpád, az ELTE Élettani és Neurobiológiai egyetemi tanára.

A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek. Beszélgetésünk során kitérünk arra, hogy még mennyi új fajt és érdekességet rejthetnek a sokszor magángyűjteményekben lévő borostyánkövek.

Vendégek: Dr. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszék oktatója, az MTA doktora és Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár preparátora.

Részletek a kutatásról.

Tarts velünk és mindent megtudhatsz a hormonok jelentőségéről!

Vendégek: Dr. Perczel András, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzora és Dr. Horváth Dániel, a HUN-REN ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport munkatársa

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Olvass a kutatásról bővebben.

Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. 

Vendégek: Dr. Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője és Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék oktatója.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Az eddig ismert eredmények alapján a legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi kutatócsoport közös kötetben foglalta össze a világszinten egyedülálló ismeretanyagot. Vendégeinkkel kutatásukról fogunk beszélgetni a Podcast legújabb adásában!

Vendégek: Gémes Anett, az ELTE TTK Embertani Tanszék PhD-hallgatója és Kiss Krisztián az ELTE TTK Embertani Tanszék doktorjelöltje.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Szó lesz arról, miért ódzkodnak tőle olyan sokan annak ellenére, hogy a mindennapjaink során igenis használjuk lépten nyomon. Kalandozzunk együtt a matematika csodálatos világában, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, amelyek nélkül sosem tudtunk volna választ találni számos gyakorlati kérdésre!

Vendégek: Csapodi Csaba, matematikatanár, az ELTE TTK Matematikai Intézet oktatója és az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója, valamint Mosóczi András, a Mateking alapítója és oktatási vezetője, A gondolkodás forradalma című könyv szerzője.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz hallgató

Annyira beleszeretett az asztrofizikába, hogy már az egyetemi évei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatójaként gravitációs hullámok tanulmányozásával foglalkozik.

Ha érdekel, hogy jut el valaki egy csillagászati szakkörtől egészen Amerikáig, nézd meg a Science Podcast legújabb részét!

Vendégünk Dr. Bécsy Bence, az ELTE TTK egykori fizikus hallgatója

Műsorvezető: Papp Eszter

A termőterületek szikesedése világszerte egyre nagyobb földterületet és több mint másfél milliárd embert érint. Az ELTE Plastisz Biológia Kutatócsoport vizsgálatai rávilágítottak, hogy a magas sókoncentráció hogyan befolyásolja többek között a talajban csírázó búza csíranövények fejlődését és hogy mit tehetünk a károk csökkentéséért. 

Vendégeink: Dr. Solymosi Katalin, az ELTE Plastisz Biológia csoport vezetője és Sóti Adél, doktorandusz
Műsorvezető: Papp Eszter, Fizikus doktorandusz

Részletek a kutatásról itt.

A gyógyszerjelölt az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül. Közvetlenül ezután megindulhattak a humán klinikai vizsgálatok, október elején pedig az első fázis részeként egészséges önkéntesek kaptak a gyógyszerből, hogy ezzel vizsgálják a lehetséges mellékhatásokat. Ha az első fázis sikerrel jár, a jövő tavasszal várható második fázisban már nagyobb számú, krónikus izomgörcsökkel élő emberen mérik a molekula hatásosságát, végül a harmadik fázisban még több betegből álló csoporton is kipróbálják a készítményt.

Adásunkban Papp Eszter fizikus doktorandusz hallgató beszélget Dr. Málnási-Csizmadia Andrással és Dr. Gyimesi Mátéval a gyógyszer hatásairól és arról, hogyan jutott el ötletük az amerikai finanszírozásig.

Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, a klíma változásához és a tőzsdei folyamatokéhoz hasonlatos. A világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítóiban a fizikusok az atommagot alkotó anyagot vizsgálják. Kutatásuk célja a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő anyag tulajdonságainak és viselkedésének megértése. Ha tudni szeretnéd mi az az ősleves és még ennél is többet, tarts velünk!

Vendégeink: Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Kincses Dániel, az ELTE Atomfizikai Tanszék posztdoktori kutatója

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz 

Olvass többet a kutatásról.

Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek.

Vendégeink: Dr. Solti Ádám, a Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatója és Sági-Kazár Máté, az ELTE Biológia Doktori Iskola doktorandusza.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

A jelenséget legtöbbször a napszél okozza, méghozzá úgy, hogy a napból induló töltött részecskék behatolnak a magnetoszférába. Ez a Föld mágneses mezeje, ami általában megállítja a kozmikus sugárzást, azonban a két sark fölött gyengébb, mint máshol, így a napszél részecskéi ott be tudnak hatolni a légkörbe, bár általában nem jutnak messzire. A mai beszélgetésben a sarki fény jelenségéről beszélünk, valamint arról hogy a 2023 novemberében tapasztalt sarki fény országunk fölött minek tudható be és számíthatunk-e még hasonlóra.

Vendégünk: Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője.

Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Témavezetőjével, Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használt adatokat határozták meg a Holdra és ehhez a 800 éve élt matematikus, Fibonacci módszerét használták.

Vendégeink: Cziráki Kamilla és Timár Gábor

Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz

A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.

Az ülő életmód azonban negatív hatással van a gátizomzatra, így a felvilágosítás nagyban segítené a problémák orvoslását, vagy megelőzését amellett, hogy ledönteni a témával kapcsolatos tabukat. Vendégeinkkel annak fontosságáról beszélgetünk, hogy kortól és nemtől függetlenül kell odafigyelnünk gátizmainkra, valamint hogy mennyi, sokak által tabunak megélt, sokszor szégyellt probléma vezethető vissza egyébként fejleszthető izmaink elhanyagolására és hogy modern életmódunk hogyan befolyásolja ezeket.

Vendégeink: Dr. Skultéti Judit intimorvos és Dr. Zsákai Annamária, az ELTE TTK Embertani Tanszékéről

Műsorvezetőnk: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Az ELTE polgárainak a jelentkezését ezen a linken várjuk.

A mozgáselemzés által következtetni lehetett arra is, hogy az elkövetkező két évben mely kancák hagyják el háremüket, és melyik hárembe mennek át. Ennek apropóján hívtuk el vendégeinket, hogy kutatásukról beszélgessünk.

Vendégeink: Dr. Ozogány Katalin és Dr. Nagy Máté

Műsorvezető: Papp Eszter

A témáról bővebben itt olvashat.

Populációgenetikai eredményeik a rangos Molecular Biology and Evolution szaklapban jelentek meg és számos módszertani újítást is tartalmaznak, többek között a genetikai betegségek kutatásával kapcsolatban.

Vendégeink: Kiss Viktória és Gerber Dániel

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Részletek a kutatásról.

Ennek apropóján hívtuk el vendégeinket újabb Nobel-díj kibeszélőnkbe, akik személyesen is ismerik a magyar származású Krausz Ferencet, aki fizikus diplomáját az ELTE Természettudományi Karán szerezte. Egykori doktorandusza mesél a díjat érdemelt kutatásról, valamint Krausz Ferenchez fűződő élményeiről.

Vendégeink: Szipőcs Róbert és Dombi Péter a Wigner Fizikai Kutatóközpontból

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz.

Vendégeinkkel az mRNS vakcinákig vezető útról, annak nehézségeiről és magáról Karikó Katalinról beszélgetünk különkiadásunkban!

Vendégeink: Müller Viktor biológus, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese és Varga Máté biológus az ELTE TTK Genetikai Tanszékéről.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Az ELTE TTK 2023. októberében is meghirdeti a Talentum Programot, amely a természettudományok területén komoly érdeklődéssel rendelkező középiskolás diákok számára nyújt segítséget a természettudományok mélyebb megismeréséhez. A tehetségprogram célja, hogy a motivált diákok egyetemi mentorok irányításával tapasztalatokat szerezhessenek az ELTE-n folyó természettudományos kutatásokról, illetve maguk is bekapcsolódhassanak a kutatómunkába. Ennek apropóján hívtunk el stúdiónkba a Talentum Program tavalyi résztvevői közül két főt, akik azóta Egyetemünk hallgatói lettek. Ők fognak nekünk mesélni a programban szerzett élményeikről és tapasztalataikról.

Vendégeink: Balatoni Bori biológus alapszakos hallgató és Bérczy Barna földtudomány alapszakos hallgató

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Az ELTE viselkedéskutatója, Nagy Máté munkatársaival nemzetközi kollaborációban speciális, smart technológián alapuló okospajtát létesített, amelyben a speciális érzékelőknek köszönhetően eddig példátlan részletességű viselkedési vizsgálatokat végezhetnek különböző állatcsoportokon.

Vendégünk: Dr. Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék kutatója

Műsorvezető: Németh Júlia

During the research, they monitored the Universe with giant radio telescopes, so that light can be shed on the operation of huge black holes colliding in the middle of distant galaxies, and they can even discover several sources of low-frequency gravitational waves.

Guests: Zsolt Frei and Timothy Pennucci astrophysicists

Host: Eszter Papp, doctoral student in physics

A kutatás során óriási rádiótávcsövekkel figyelték az Univerzumot, így fény derülhet a távoli galaxisok közepén összeütköző hatalmas fekete lyukak működésére, sőt felfedezhetnek több alacsony frekvenciás gravitációshullám-forrást is.

Vendégeink: Frei Zsolt és Timothy Pennucci asztrofizikusok

Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Bővebben a kutatásról.

A megoldás keresésének része az eddigi életmódunk átgondolása, megújuló, tiszta energiaforrások keresése és alkalmazása, valamint hogy a tudást minél hamarabb átadjuk az új generációknak, hogy számukra ez a mindennapok része legyen.

Vendégeink: Dr. Munkácsy Béla, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa.

Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz

Nagyvállalatok, vízföldrajz, Duna-hidak és szakrális terek - ez mind Budapest! A kötet két szerkesztőjével arról beszélgetünk, mi vezetett a könyv elkészültéig, kik és milyen témában publikáltak benne, kiknek szól a könyv és miről olvashatunk benne.

Vendégeink: Dr. Izsák Éva és Dr. Szabó Pál, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének habilitált egyetemi docensei.

Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz

A kötet ingyenesen letölthető innen.

Vendégeinkkel beszélgetünk arról, hogy hogyan kapcsolódik egy városföldrajzzal és egy geológiával foglalkozó kutató munkája, valamint ezen együttműködések fontossága, továbbá, hogy mit lehet kutatni ilyen szemmel Budapesten és hogyan ünnepeljük ezt a kerek számot!

Szereplők: Dr. Izsák Éva, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének habitált docense és Dr. Mindszenty Andrea, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék professor emeritusa

Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz

Könyvbemutató

Ebben az epizódban a Nightingale Open Science nemzetközi adatelemzési versenyen első helyezést elért doktoranduszainkkal beszélgetünk.

Vendégeink: Bedőházi Zsolt és Biricz András fizikus doktorandusz

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz 

Vendégeink: Dr. Solti Ádám, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék docense és Dr. Éva Csaba, az ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa

Műsorvezető: Németh Júlia, biológia BSc hallgató

Vendégeink: Telbisz Tamás és Mari László, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék docensei

Műsorvezető: Tuza Benedek geográfus doktorandusz

Vendégeink: Dr. Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók Program vezetője.

Műsorvezető: Dr. Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője.

Részletek a kutatásról.

Az ELTE kutatóinak megfigyelése szerint a sarki magaslégköri szelek alapvető szerepet játszanak a grönlandi jégolvadás utóbbi két évtizedben tapasztalt felgyorsulásában. Pieczka Ildikó, a Meteorológiai Tanszék kutatója és Topál Dániel, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje új kutatási eredményeit a rangos Nature Communications folyóiratban közölte.

Vendégünk: Topál Dániel, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Tudj meg még többet a kutatásról.

Szakértőink arról beszélnek, mi válthatja ki a földrengéseket, mi is tulajdonképpen a földrengés, lehet-e előre jelezni a földrengéseket és mennyire veszélyeztetett a Kárpát-medence ebből a szempontból.

Vendégeink: Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz-és Földtudományi Intézet igazgatója és Dr. Timár Gábor, az ELTE Földrajz-és Földtudományi Intézet igazgatóhelyettese.

Műsorvezető: Pál Márton térképész-geoinformatikus doktorandusz

Legújabb kutatásukban egy penicillinszerű antibiotikum hatását vizsgálták és felfedezték, hogy egy hasznosnak tűnő antibiotikum is képes az emberi szervezetben létfontosságú fehérjéket blokkolni. Vendégeink: Karancsiné Menyhárd Dóra és Kiss-Szemán Anna, az ELTE Szerves Kémia Tanszék munkatársai.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Részletek a kutatásról.

A 2023. szeptemberében immár másodjára induló 5 éves mesterképzés újszerűségéről, egyediségéről beszélnek a szak alapítói.

Vendégeink: a Z-szak alapítója, Dr. Weiszburg Tamás, geológus és az ELTE Környezettudományi Centrum igazgatója, Dr. Csanád Máté, fizikus.

Műsorvezető: Dr. Angyal Zsuzsanna, a Környezettudományi Centrum adjunktusa.

• Az ELTE TTK által gondozott Z-szak honlapja.
• A Z-szak Országos Konzorcium honlapja.

Botond jelenleg azt vizsgálja, hogy egy összetett rendszert nagyszámú paraméterrel leíró modell hogyan redukálható kisebb elemszámúra, csökkentve ezzel az időtényezőt és számítógépes adattárolást.

Műsorvezető: Papp Eszter

Bővebben Mészáros Botond tevékenységéről.

Ugyanaz, ami az imázsvizsgálatokban, a kulturális gazdaságban és a diffúziókutatásban. Ezeket egytől egyig lehet társadalomföldrajzos nézőpontból vizsgálni, amellyel egy eddig nem látott szemüvegen keresztül nézheted a valóságot! Kíváncsi vagy? Hallgasd meg! Vendégeink: Gera Anna és Igari András, az ELTE Regionális Tudományi Tanszék doktoranduszai.

Műsorvezető: Tuza Benedek, doktorandusz

Bár kérészekkel is foglalkoznak, munkakapcsolatuk nem nevezhető kérészéletűnek: Horváth Gábor, az ELTE Fizikai Intézet egyetemi tanára és Kriska György, a Biológiai Intézet docense negyedszázada dolgozik együtt különféle környezetoptikai projekteken. Közös munkáikról, az elért eredményekről idén nyáron közel egyórás filmet forgattak, és a júniusi tiszavirágrajzás alkalmából újabb részletet sikerült rögzíteniük.

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz.

További információk.

A világ legrangosabb biotechnológiai versenyén arany minősítést kapott az ELTE TTK hallgatóinak csapata, akik egy saját fejlesztésű szuperbaktériummal a rákos szövegeket egyszerre képesek azonosítani és elpusztítani. A NanoBlade nevet viselő készítmény már a befektetők figyelmét is felkeltette, így minden esély megvan arra, hogy a biotechnológia mesterszakos hallgatók ötletéből később gyógyszer születhet. A világversenyen való kiváló szereplésükkel nemcsak a világ élvonalába helyezték a magyar biotechnológus képzést, de megoldásukkal jelentősen lecsökkenthető a rákos diagnózis és terápia közti időablak.

Vendégeink: Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja, a biotechnológia mesterképzés alapítója és Csorba Zsóka, a projekt vezetője.

De akkor mégis mivel fűtsünk? Földgázzal inkább vagy árammal, geotermikus energiával, és melyik a hatékonyabb? Hogyan tudunk otthon hőenergiát spórolni? Milyen házaknál legalacsonyabb a transzmissziós hőveszteség? Mennyire éri meg a szigetüzemű energiaellátás? Miért szigeteld le a padlásod? Hogyan lehet növelni a családi házak energiahatékonyságát? Mit kezdjünk a hőhidakkal? Válaszolnak a fizikusok.

Vendégeink: Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint Talamon Attila, az Óbudai Egyetem docense

Műsorvezető: Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense

Vendégeink Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és Hajdu Tamás, az ELTE Embertani Tanszék vezetője.

Riporter: Papp Eszter

Olvass a kutatásról bővebben.

Az ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport 30 éve foglalkozik rákkutatással. Céljuk az, hogy olyan célzómolekulákat találjanak, amelyek irányítottan a tumorsejtekbe viszik a hatóanyagokat. A kutatócsoport sikeresen szabadalmaztatott egy technológiát, amely közelebb viheti a gyógyuláshoz a betegeket.

Vendégeink: Mező Gábor és Bősze Szilvia, az ELTE Szerves Kémia Tanszék kutatói

Műsorvezető: Papp Eszter

Részletek a kutatásról.

Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta 2022-ben a kémiai Nobel-díjat a molekulaépítéssel kapcsolatos munkájukért! A kutatók a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikkal érdemelték ki a legrangosabb tudományos elismerést, eredményeik új gyógyszerfejlesztési módszerekhez vezettek! Novák Zoltán és Mező Gábor, az ELTE Szerves Kémia Tanszék kutatói elmagyarázzák a kutatás lényegét! 

Merülj el velünk a kvantummechanika világában és tudj meg többet az idei fizikai Nobel-díjat érő eredményekről! Kis-Tóth Ágnes, Papp Eszter és Solymos Adrián fizikusok a Science Podcast mai különkiadásában elmagyarázzák, milyen felfedezésért kapott ma Nobel-díjat Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger!

Idén az élettani és orvosi területen Svante Pääbo svéd genetikus Nobel-díjat kapott az evolúciós genetika területén elért eredményeiért! A Science Podcast különkiadásában Varga Máté, a ELTE TTK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék kutatójával beszélget Papp Eszter a Nobel-díjat érő tudományos eredmény jelentőségéről.

Biokémikusaink évtizedek óta egy bizonyos fehérje, az S100 fehérjecsalád működését tanulmányozzák abból a célból, hogy feltérképezzék, milyen típusú betegségek kezelése esetén nyújthat segítséget. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta az S100 nevű különleges fehérjék viselkedését tanulmányozzák. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításában.

Szereplők: Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék professzora és Simon Márton, a Semmelweis Egyetem doktorandusza.

Műsorvezető: Papp Eszter

A terepi munkáról és a felfedezés jelentőségéről Karátson Dávid, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetőjével és kutatótársával, Bíró Tamással Papp Eszter fizikus doktorandusz beszélgetett. A kutatásról bővebben itt olvashat.

A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására. Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők.

Szakértőink: Pinke Zsolt (ELTE TTK) és Jámbor Attila (Corvinus Egyetem) kifejtik, mi vár ránk Magyarországon az az idei rendkívüli aszály után.

Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Bár az alapvetés úgy szól, hogy egy nap 24 óráig tart, ez nem teljesen igaz. Ezt az atomórák mérései is igazolják, az oka pedig az, hogy a Földnek napjainkban már kevesebb időre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes fordulatot tegyen a tengelye körül. A jelenség nem teljesen következmények nélküli, mivel az atomórák – amiket például a GPS-szel felszerelt műholdakban is használnak – nem veszik figyelembe a Föld változó forgását. A helyzet miatt a számítógépek és kommunikációs rendszerek is megzavarodhatnak.

Vendégeink: Dr. Timár Gábor, az ELTE Űrtudományi- és Geofizikai Tanszék vezetője és doktorandusza, Fodor Csilla.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Érdekel, hogy mivel foglalkozik egy hidrogeológus, mit kutathatunk vizeinkkel kapcsolatban? Hallottátok már azt a kifejezést, hogy "Magyarország a vizek országa"? Ez azt jelenti, hogy minket nem fenyeget vízhiány? Ezekről, és még sok másról fogunk beszélgetni legújabb Podcast adásunkban!

Vendégeink az ELTE TTK Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszékéről: Mádlné Dr. Szőnyi Judit habilitált docens, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra vezetője, valamint Dr. Erőss Anita tudományos munkatárs.

Az adásból kiderül, milyen sokrétű kutatás jött létre, ahogy az egyik megoldott kérdést követte a másik. Megtudhatjuk milyen eszközök és programok voltak szükségesek ahhoz, hogy igazolást nyerjenek a számítások.

Vendégeink: Dr. Sliz-Balogh Judit mérnök, matematikus, csillagász és Dr. Horváth Gábor biofizikus az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumából. Riporter: Papp Eszter

A tragédiát látva, a kutatók a kérészek nyomába eredtek, abban bízva, hogy segíteni tudnak rajtuk, ha megismerik az életüket. A legnagyobb hazai természetfilm fesztiválon, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon idén május 28-án díjazott lett Kriska György és Kriska Ferenc díjnyertes munkája, amelyben a kérészek kirepülésének titkát fejtette meg. Filmjük csaknem 1400 filmmel versenyzett.

Vendégeink: Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa és Egri Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Riporter: Papp Eszter

Hogyan vizsgálják a rádiócsillagászok az aktív galaxismagokat? Mikor keletkezett a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk? Mit vizsgál az Eseményhorizont Teleszkóp? A harmadik évad nyitóepizódjából kiderül!

Vendégeink: Frey Sándor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa és Gabányi Krisztina, az ELTE Csillagászati Tanszék munkatársa, akik mindketten asztrofizikusok. Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Vendégeink: Szabó M. Gyula professzor, a ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója és doktorandusza, Kálmán Szilárd.

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Olvass a kutatásról bővebben.

Az emberiség keletkezésének komplex tudományában a régészet és a természettudomány kéz a kézben járnak, mivel a műtárgyakon, régészeti leleteken, és lelőhelyeken végzett természettudományos izotópvizsgálatok segítségével lehet például pontos kormeghatározást végezni. Mivel foglalkozik az archeozoológia és az archeobotanika?

A természettudományok és a régészet elválaszthatatlan kapcsolatáról beszélgetünk Borhy László rektorral és Bartus Dáviddal, az ELTE BTK dékánjával.

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Az MTA-ELTE Egészségtudatos Gyermekekért Kutatócsoport az egészségmagatartás fejlesztéshez kapcsolódó játékos tananyagokat fejleszt főként a szexuális felvilágosítás, a táplálkozás, a szerhasználat, a higiénia, az online aktivitás és a környezettudatosság témaköreiben.

Vendégeink: Zsákai Annamária, az ELTE Embertani Tanszék docense és Koronczai Beatrix, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék adjunktusa
Riporter: Papp Eszter

A kutatócsoport kérdőívei.

Az alapításról és a legérdekesebb, ritka múzeumi példányokról beszél az Üvegpiramisként is emlegetett, idén 20 éves ELTE Természetrajzi Múzeum igazgatója, Dr. Harman-Tóth Erzsébet és Medvegy Anna biológus hallgatónk.

Riporter: Papp Eszter

Ritkaságaink:

• Pallasit meteorit
• Telepes korall

Vendégünk az Atomcsill két alapítója: Cserti József és Dávid Gyula fizikusok.

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Az Atomcsill YouTube csatornája.

Az Atomcsill honlapja.

Mi a különbség Fukusima és Csernobil között? Hogyan tudjuk magunkat védeni a sugárzás ellen? Mikor kell jód tablettát bevenni? Mennyi sugárzás ér minket a mindennapi életünkben? Tudtad, hogy daganatos betegségek diagnosztizálásában is alkalmaznak nukleáris módszereket?  

Szakértőink: Dr. Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója és Dr. Homonnay Zoltán magkémikus (ELTE TTK) 

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

A STAR kísérletben több új detektor beüzemelésével most polarizált protonok ütközéseit vizsgálják a kutatók, amelynek célja az atommagok alapvető építőköveinek belső struktúrájának jobb megértése.

Vendégeink a magyar csapat tagjai: Nagy Márton és Kincses Dániel fizikusok
Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Olvass a STAR kísérletről bővebben.

Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője és Kozsik Tamás, az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék kutatója elmondják, milyen típusú számításokat fognak végezni és milyen kutatásokhoz fogják felhasználni Magyarország egyetlen kvantumszámítógépét.

Riporter: Papp Eszter

Olvass a projektről bővebben és nézd meg a kvantuminformatikáról szóló egy másik előadásunkat.

A szakemberek a legújabb technológiák terjesztésével kívánják vonzóbbá tenni a fenntartható vidéki életet és javítani a vidéki települések szolgáltatásait. Erről szól a Smart Communities 2.0 projekt, amelynek fő célja a vidéki települések okossá válásának támogatása konkrét határon-átnyúló szolgáltatások fejlesztésén keresztül, bemutatva, hogy a falvak milyen eszközökkel és tevékenységekkel lehetnek ’okos’-ak lépésről lépésre.

Vendégeink: Szabó Pál és Szalkai Gábor, az ELTE Regionális Tudományi Tanszék egyetemi docensei.
Riporter: Papp Eszter doktorandusz

Még több infó az Interreg Projektről:  Mit tehetünk a hazai vidéki térségek digitális felzárkóztatásának elindításért?

A komplex térinformatikai modellezéssel és többéves terepi munkával elkészült, modellértékű „többveszélyes" térkép helyi tervezéseknél is felhasználható.

Vendégeink:

• Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense
• Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza
• Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

 Ha érdekel a téma mélyebben, kattints ide.

Vajon hány neutrínó halad át rajtunk percenként? Mik azok a steril neutrínók? Tarts velünk és ismerd meg még jobban ezeket az izgalmas, könnyű elemi részecskéket Horváth Ákos magfizikus és Trócsányi Zoltán részecskefizikus segítségével! Riporter: Papp Eszter

Hogyan tudsz bekerülni kollégiumba? Mennyi lesz az ösztöndíjad? Mi a mentorrendszer? Van-e felvételi kritériumdolgozat és létezik-e átjárás a szakok között? Dr. Müller Viktor, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese és Végh Tamás, a Felvételi Iroda vezetője számol be a legfontosabb felvételi tudnivalókról. Az ELTE Természettudományi Kar induló szakjairól itt tudsz tájékozódni. 

Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számontartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Vendégeink: Andics Attila neuroetológus (ELTE TTK) és Deme Andrea beszédtudós (ELTE BTK). Riporter: Papp Eszter

Mi történik a proton-proton ütközések során? Milyen fantasztikus felfedezések születtek ELTE-s kutatók részvételével? Veres Gáborral, az ELTE fiatal fizikus professzorával Papp Eszterrel doktorandusz beszélget a CERN-ben végzett munkájáról. Csatlakozz a kutatócsoporthoz, ha érdekel a részecskefizika: http://cms.elte.hu/

A kórokozóktól rettegni vagy undorodni teljesen felesleges. Érdemes viszont megismerni őket, megérteni az életmódjukat, a terjedésüket, és persze a legfontosabb: ezek alapján kitalálni, hogyan védekezhetünk ellenük az egyén, illetve az emberiség szintjén.

A Science Podcast vendégei:

• Kozák Eszter (Természettudományi Kutatóközpont, Enzimológiai Intézet)
• Mokos Judit (MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport)
• Rózsa Lajos (Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet)
• Kun Ádám (ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék)

A könyv elérhetősége: Covid: olyan, mint az influenza, csak halálosabb.

Tudj meg még többet a koronavírusról.

Ősi Attila paleontológus, a Hungarosaurus felfedezője, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője és doktorandusza, Segesdi Martin beszél az izgalmas ásatási kalandokról. Riporter: Papp Eszter

Az ezerarcú fehérjék tanulmányozásának szentelte a kutatási pályáját Perczel András szerkezeti kémikus és Nyitray László biokémikus, akik mindketten az ELTE Természettudományi Kar vezető professzorai. Abban mindketten egyetértenek, hogy a fehérjék működtetik az életet, de hogyan közelíti meg egy biológus vagy egy kémikus a fehérjéket? Hogyan él tovább a fehérjéket kutató, Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége az ELTE Biokémia Tanszéken? Hallgassátok meg ezt a nagyszerű beszélgetést a biokémia nagyjaival!

Műsorvezető: Bőhm Sára biológus.

Csabai István, az ELTE fizikus professzora és az MTA levelező tagja arról beszél, miként lehet hasznosítani a mesterséges intelligenciát az űrfizika, a molekuláris genetika, a csillagászat, a mellrák elleni küzdelem vagy a járványtan területén. Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz.

Több mint 50 napja tart a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetének az elmúlt évszázadokat tekintve legnagyobb vulkánkitörése, ami sokak életét megnehezíti, a repülőteret is többször le kellett zárni. Az Európai Unió Kopernikusz elnevezésű Föld-megfigyelési programjának legfrissebb műholdas mérései szerint a még mindig aktív vulkánból feltörő láva már több mint 994 hektárnyi földterületet borított el és mintegy 2700 épületet rombolt le. Elővigyázatosságból hétezer embert telepítettek ki. Harangi Szabolcs vulkanológus testközelből vizsgálta a vulkánkitörést, élményeiről Papp Eszter kérdezte a Science Podcast 2. évad 9. részében.

Vendégünk Dr. Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, akit a JOKT működéséről és hatásköréről, valamint az aktuális szabályozásokról kérdeztünk. A JOKT tevékenységéről itt olvashatsz. Az ELTE polgároknak szóló COVID-kérdőívet mindenki e-mailben kapja meg csütörtökönként.

A szakot elvégző tanárok a természettudomány tantárgy mellett az általános iskolák felső tagozatán a #biológiát, #fizikát és #kémiát is taníthatják. Kiknek való a Z-szak? Milyen érettségi szükséges a felvételihez? Mit és milyen mélységben fognak tanulni a hallgatók? Vendégeink Weiszburg Tamás és Angyal Zsuzsanna, az ELTE Környezettudományi Centrum képviselői, akik a Z-szak ötletgazdái. Riporter: Szabó Noémi

Tudj meg még többet a Z-szakról.

Mit mondanak a klímamodellek a Kárpát-medence következő évtizedeinek éghajlatára? Milyen lesz az ősz és a tél 30 év múlva? Hol számíthatunk villámárvizekre? Lesz-e fehér karácsony a jövőben? Gondoltad volna, hogy a sportra és a turizmusra is rendkívüli kihatással lesz a klímaváltozás a jövőben? Mi az a Boldog Bolygó Index és miért fontosabb a GDP-nél?

120 év távlatában vizsgálja a meteorológiai adatokat és von le következtetéseket a jövő klímájára Dr. Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatója. Beszélgetőtársa Papp Eszter fizikus doktorandusz. Kis Anna írásait elolvashatod a Másfélfokon.

A FameLab verseny hazai döntőjében immár harmadik alkalommal állt a legjobbnak járó első helyen ELTE Természettudományi Kar egyik doktorandusza. A FameLab első magyarországi versenyét Kis-Tóth Ágnes, az ELTE fizikus doktorandusza nyerte. A fiatal kutatóknak 3 percük volt arra, hogy meggyőzzék a zsűrit és a közönséget előadásukkal, amiben a tartalom, a közérthetőség és a személyes karizma is számított.

Hogyan választottak témát és hogyan készültek fel az válogatókra? A kutatási témájukból hogyan választják ki azt a 3 percet, amelyet előadnak? Hogyan segített a mesterkurzus a felkészülésben? A Science Podcast 2. évadának 5. részében az idei és a tavalyi győztessel, Radványi Ádámmal és Vékony Katával beszélget Papp Eszter fizikus doktorandusz.

Hétfő óta feszült figyelemmel követjük a Nobel Bizottság bejelentéseit arról, ki kapja idén az orvosi, a fizikai vagy a kémiai Nobel-díjat. Idén Karikó Katalin kutatócsoportjának felfedezése nem kapott Nobel-díjat, de világraszóló felfedezésük és az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatása napjaink egyik legnagyobb tudományos eredménye. Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszék docensével Bőhm Sára biológus beszélget a Nobel-díjra esélyesnek tartott mRNS technológiáról és azok széleskörű felhasználásáról.

Amikor a fizikusok elkezdték felismerni a #magfizika és a #fúziós energiatermelés lényegét, valamint megérteni a csillagok születésének folyamatát, a #szupernóvák működését, a kettős csillagok keletkezését, onnantól beszélhetünk asztrofizikáról. Ahogy fejlődött a technika egyre részletesebben lehetett vizsgálni a galaxisokat az egyre nagyobb fénygyűjtő képességű lencsékkel, ma már pedig akár 10 méteres tükrös távcsövekkel. Ahogy a kutatók elkezdték feltárni egy-egy bolygó születésének történetét, a légkör, a talaj összetételét és a bolygószerkezetet, előkerülnek asztrokémiai és asztrobiológiai kérdések is, mindezek összefogására jött létre az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centruma. Papp Eszter fizikus doktorandusz Dr. Frei Zsolt Széchenyi- és Prima-díjas fizikussal, az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum igazgatójával beszélget. 

Szathmáry Eörs professzor az evolúcióbiológia meghatározó egyénisége, aki az evolúció általános logikájának adott új kerettörténetet és még asztrobiológiával is foglalkozott. A Science Podcast 2. évadának 2. részében szó esik az emberiséget érintő régi és új fertőző betegségek és a világgazdaság kapcsolatáról, valamint az oltások fontosságáról is. A professzor beszélgetőtársa Müller Viktor, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese.

Miért jelentősek a magyar kutatók mérései Chilében? Hogyan folyik egy terepi mérés és mi a feladata egy mintaállomásnak? Melyek a legfontosabb kutatási segédeszközök, amelyek az expedíciók legfontosabb kellékei? Hogyan lehet mentálisan felkészülni egy hosszú és kimerítő expedícióra? Terepi kutatásaikról és a környezeti monitoringról mesélnek geográfusaink, Nagy Balázs, A Földgömb Magazin főszerkesztője és Bíró Tamás.

Hallottàl már a fényszennyezésről? Na és a polàros fényszennyezésről? Tudod, hogy a rovarok miként talàljàk meg a vízfelszínt? Netán érdekel, hogy milyen trükkel védekeznek a zebràk a vérszívó rovarokkal szemben? Ezekre mind választ kaphatsz a mai podcast beszélgetésünkön Dr. Horváth Gábor és Dr. Száz Dénes biofizikusokkal. Riporter: Papp Eszter.

Pontosan mivel foglalkozik egy részecskefizikus? Milyen fizikai kísérletekre végeznek a Relativisztikus Nehézion Ütköztetőben (RHIK: Relativistic Heavy Ion Collider)? Milyen kutatások folynak a Nagy Hardonütköztetőben (LHC: Large Hadron Collider) magyarok részvételével? A részecskefizika legelemibb törvényeit és az anyag különleges állapotait kutatják az ELTE Atomfizikai Tanszék kutatói: Pásztor Gabriella, Csanád Máté és Kincses Dániel.

Hogyan tervezik meg a fizikusok a bonyolult kísérleteket a CERN-ben? Mi történik az ólom atommagok és arany atommagok ütköztetése során? Pontosan milyen feladatokat végeznek a fizikusok a részecskegyorsítóknál és detektoroknál? Mi köze van a matematikának, a programozásnak, az elektronikának és a mérnöki tudományoknak a fizikához? Mikorra várható a szuperszimmetrikus részecskék felfedezése? Helyzetjelentés a kísérleti részecskefizika legfrissebb eredményeiről fizikusainkkal.

Lenkei Rita és Bognár Zsófia, az ELTE Etológia Tanszék doktoranduszai valamint Papp Eszter az ELTE-n folyó kutyás kutatásokról beszélgetnek. Ha szeretnéd, hogy a Te kedvenced is részt vegyen az ELTE viselkedéssel kapcsolatos kutatásaiban jelentkezz itt. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja, az ELTE Etológia Tanszéke tizenöt éve tartja vezető pozícióját az etológia tudományterületén.

Az ELTE etológusai sorra nyerik a nagy hazai és külföldi kutatási pályázatokat, hallgatóik számos tudománykommunikációs díjat és tudományos elismerést besepertek a közelmúltban. Mi a sikerük titka? Hallgasd meg a podcast-ben!

De még mennyire!!!! A Science podcast 21. részében Molnár-Sáska Gábor, a Morgan Stanley munkatársa és Backhausz Ágnes, az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék adjunktusa beszélget középiskolás lányokkal a matematika szépségeiről.

Milyen nehézségek érhetik a matematikus nőket a szakmában? Tényleg fiúk dominálnak a matematikában? Mezei Dorka és Kercsó-Molnár Anita, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói elmondják mi vonzotta őket a matematikában.

Mi köze van az óceánok vagy trópusi légtömegek hőmérsékletének ahhoz, hogy Magyarországon milyen időjárás várható? Miért sürgető csökkenteni a szénkibocsátást globális szinten? Miért mondhatjuk, hogy Kárpát-medence különösen ki van téve a természeti veszélyeknek? Miért volt az 1987-es év időjárás szempontjából egyedülálló év? Van-e gyors megoldás az éghajlatváltozásra és a kibocsátás mérséklésére? Milyen láncreakciókat indít el az éghajlat tekintetében az emberi beavatkozás? Mi az egyéni tudatos vásárlás vagy a csomagolásmentes termékek szerepe a felmelegedés csökkentésében? A vállalati szintű környezetkímélő beruházásoknak milyen szerepe lesz a jövőben?

Dr. Pieczka Ildikó és Dr. Breuer Hajnalka (ELTE Meteorológiai Tanszék), valamint Szabó Amanda Imola, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorandusza a Science Podcast 20. részében arról beszélnek milyen ökológiai hatásai vannak az éghajlatváltozásnak Magyarországon. A Másfélfok portál állandó szerzőiként Dr. Pieczka Ildikó és Szabó Amanda Imola már korábban is foglalkoztak tudománynépszerűsítéssel, cikkeiket itt olvashatod el.

Milyen folyamaton kell keresztülmenni egy gyógyszerjelölt molekulának? Hogyan zajlanak a modern gyógyszerkísérletek? Meddig tart a hatóságok szerepe a gyógyszerengedélyeztetésben? Milyen klinikai vizsgálatok szükségesek egy gyógyszer forgalomba helyezéséhez?

Schlett Katalin, az Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője, Varga Máté, a Genetikai Tanszék docense és Málnási-Csizmadia András, a Biokémia Tanszék egyetemi tanára beszélgetnek a gyógyszerfejlesztés folyamatáról.

A podcast 19. részében szó lesz a Málnási Csizmadia András vezette konzorcium legújabb gyógyszerfejlesztéséről: sikerült olyan molekulát alkotniuk, amely anélkül kezeli a stroke utáni görcsös állapotot, hogy befolyásolná a keringést vagy az idegrendszer működését és közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjére hat. 

Pedagógusnap alkalmából tanárszakos hallgatóink beszélnek a tanári szakma szépségeiről, kihívásairól és a motivációjukról. Ki alkalmas tanárnak? Könnyebb-e a férfitanárok pályája? Hogyan zajlanak a tanári gyakorlatok vagy a módszertani képzés? Milyen a természettudományos tanári életpálya presztízse a pályakezdők körében? Milyen fizetésre számíthat egy természettudományos tanár? Felkészültté tesz-e az egyetemi diploma a tanárságra?

Halmy Réka biológia-kémia szakos tanár, Szauer Marcell matek-fizika tanár és Lőrincz Péter fizika-angol szakos tanár beszél a tanítással kapcsolatos élményeikről és az online oktatás előnyeiről és hátrányairól. A beszélgetés az ELTE Tanárképző Központ támogatásával valósult meg.

Mi számít az egyetemi rangsorokban? Mit mér a ShanghaiRanking? Melyek a világ legjobb fizikus képzései? Mennyit számít a publikációs teljesítmény és a kutatás az egyetemi rangsorokban? Mi a fizika szakterület TOP folyóirata? Hogy szerepel az ELTE nemzetközi rangsorokban?

Dr. Katz Sándor, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója, Papp Gergő nemzetközi adatelemző és Papp Eszter fizikus doktorandusz a TOP 150 fizika képzéséről beszélgetnek.

Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélék viselkedéséről? Milyen növényeket, zöldségeket használjunk grillezéshez? Mi dobja fel a BBQ kerti partit? Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélékről? Milyen lisztből süthető kenyér, és hogyan készíthetünk házilag jó kovászt?

A SCIENCE podcast 16. részében mindezekre válaszol Dr. Hahn István, Takács Dániel és Püski Bianka.

"Egy rossz kérdés is elvezethet egy jó ötlethez. A fantázia a siker kulcsa. Éppen ezért megtisztelő dolog témavezetőnek lenni" - mondta Szalai István a diákkutatásokról. A 35. OTDK Kémia és Vegyipari Szekció szervezői beszélnek a konferencia hátteréről, a legjobb előadásokról, a hallgatók felkészültségéről és a kémia legfontosabb kihívásairól.

Résztvevők: Dr. Szalai István, az ELTE Kémiai Intézet igazgatója, Dr. Szabados Ágnes, az ELTE Kémiai Intézet docense, Papp Eszter doktorandusz.

Hogyan találtak rá az ELTE kutatói a baktériumok legkorábbi közös ősére?

A Szöllősi Gergely biofizikus vezette ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE “Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok a Bristoli és Queenslandi Egyetemmel együttműködve betekintést nyertek a több, mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktérium felépítésébe, működésébe és életmódjába egy nemzetközi kollaboráció keretében. Eredményeik alapján kiderült, hogy a legelső baktérium egy komplex életforma volt és fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is. Résztvevők: Szöllősi Gergely biofizikus, Szánthó Lénárd és Papp Eszter fizikus doktoranduszok.

Mi a késleltetett dinamika és melyek az ezzel járó ökológiai és virológiai hatások? Megjósolható volt a vírus újabb változatainak megjelenése? Miért “késleltetéssel” jelentek meg a magasabb terjedőképességű mutánsok? Mi a tudomány és a tudósok felelőssége mind ökológiai, mind a járványhelyzet tekintetében?

Szó esik még a gyors és radikális változások fontosságáról az ökológiai fenntarthatóság terén. Résztvevők: Müller Viktor biológus, Takács-Sánta András ökológus és Vásárhelyi Gábor biofizikus, mindannyian az ELTE kutatói.

A beszélgetés megvalósulását az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program segítette.

Milyen hatással van a mesterséges intelligencia a matematikusok szakképzésére? Dr. Fekete Imre, az ELTE Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék fiatal adjunktusa, Maga Balázs doktorandusz és Akály Alexandra matematikus hallgató a modern matematika kérdéseiről beszélgetnek.

Szó esik még arról is, hogy szakirányos képzések mellett az ELTE TTK matematikus képzése milyen aspektusokban idomul a modern ipari elvárásokhoz.

Kíváncsi vagy rá, hogy hogyan lehetsz sikeres egy természettudományos versenyen? Hogyan kapcsolódhatsz be kutatócsoportok munkájába? Miért izgalmas egy tudós munkája? Hallgasd meg a következő beszélgetésünket, mert a gleccserek vándorlásába és is betekintést nyerhetsz. De megtudhatod azt is, miként állapítják meg kutatóink a gleccserek sebességét home office-ból.

70 éves a Tudományos Diákköri mozgalom "Az amit a TDK ad, jobb mint egy ötös érdemjegy" - mondta dr. Horváth Ákos fizikus, az OTDK Fizika-Földtudomány-Matematika Szekció elnöke, akivel Papp Eszter fizikus doktorandusz beszélgetett. Jó Viviána geográfus PhD hallgatót pedig arról kérdezték milyen szakmai sikereket eredményezett neki az idei 35. OTDK.

Nem is gondolnád, mennyi mindent elárulnak rólad a csontjaid! Mi mindent állapítanak meg a kutatók csupán az emberi fogak vizsgálatából? Milyen nyomokat hagynak a csontokon az egyes betegségek, például a lepra? Miről árulkodnak az évszázadokkal ezelőtt élt emberek csontjai? Milyen betegségeik voltak, hogyan éltek és ebből milyen tanulság vonható le napjainkban? Szó esik még népességtörténetről, a torzított koponyákról és az őskori tömegsírokról is. Pillantsatok be az ELTE Embertani Tanszék munkájába. Tarts velünk és tudd meg, mit csinál egy antropológus!

Vendégeink: Szeniczey Tamás, aki a Kárpát-medence különböző régészeti korszakaiból származó népességét kutatja populációtörténeti és paleoepidemiológiai szempontból. Beszélgetőtársa Kiss Krisztián biológus doktorandusz.

Jégkorszakok & jégkorszak-közök – Doktorandusz-élet – Női tapasztalatok az egyetemi karrierépítésről. Beszélgetés Dr. Horváth Erzsébettel és Csonka Diánával az ELTE TTK Podcast sorozatának 9. részében.  Beszélgetőtársuk Vajdovich Noémi földrajz szakos hallgató.

Hogyan kerül mamutcsontváz Magyarország területére? Miként vizsgálható az éghajlatváltozás hosszú időtávlatokra visszatekintve? Hogyan zajlik az élet doktoranduszként? Milyen szerepet játszanak a nők az ELTE TTK kutatásaiban és közéletében? A klíma nemcsak térben, hanem időben is folyamatosan változik. Az elmúlt 2,5 millió év változásait az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő Löszkutató csoport tagjaiként, Dr. Horváth Erzsébet (egyetemi docens) és Csonka Diána (doktorandusz hallgató) közösen, lösz-paleotalaj sorozatok segítségével tanulmányozzák. A beszélgetés során megválaszolják nektek, hogy milyen különleges módszerekkel vizsgálódnak, miért hasznosak kutatásaik, eddig milyen nemzetközi sikereket értek el velük, illetve közös munkáiknak kik a további résztvevői.

Párbeszédükből fény derül arra, hogy honnan ismerik egymást és milyen szerepet játszanak az ELTE közéletében. Megosztják veletek tapasztalataikat arról, hogyan tudják összeegyeztetni magánéletüket az egyetemivel, valamint megtudhatjátok, hogyan váltak "ELTE-s" nőként sokak által ismert és elismert kutatóvá és közéleti személyekké.

Hogyan készül az időjárás előrejelzés? Hogyan lesz valaki meteorológus? Ha fejlődtek a meteorológiai előrejelzések, akkor miért van szó valószínűségekről és bizonytalanságról egy prognózisban? Ebben az epizódban választ kaphattok ezekre a kérdésekre, illetve megtudhatjátok hogyan telik a napja egy meteorológusnak. Szót ejtünk a klímaváltozásról és a légszennyezettségről is.

Az ELTE TTK Podcast 7. részében Allaga Tamás és Simon Gergő, az Országos Meteorológiai Szolgálat és RTL Klub meteorológusai és Varga-Balogh Adrienn meteorológus doktorandusz vettek részt.

• Mi a kémia, teljes periódusos rendszert lefedő, alapvető elmélete?
• Szükség van-e a relativitáselméletre az autó beindításához?
• Hogyan gyúrjuk össze a kvantummechanikát, a relativitáselmélet és az elektrodinamikát, hogy abból a molekuláris anyag egy gyakorlatban jól használható leírását nyerjük? És mire lesz jó mindez?
• Hogyan lesz egy gondolatból kérdés, kérdésből pályázat, pályázatból projekt?
• Hogyan telnek egy nemzetközi kutatócsoport hétköznapjai az ELTE-n?
• Scholarship & motherhood - a 30-asok nagy kihívása

Vendégünk: Dr. Mátyus Edit kvantumkémikus, az ELTE Kémiai Intézet Fizikai Kémia Tanszék adjunktusa, a Molekuláris Kvantumdinamika kutatócsoport vezetője. Beszélgetőtársa Prajczer Petra, kémia-angol szakos tanárjelölt.

Mi az Agykutatás hete? Mivel telnek az agykutatók napjai? Hogyan kell elképzelni egy agykutatással foglalkozó labort?

Az ELTE TTK podcast sorozatának 6. részében a Biológiai Intézet munkatársai bemutatják kutatási témáikat, az agykutatást segítő modern technikai újításokat, választ adnak arra, hogy milyen agyi eredetű betegségek megoldásán dolgozik az idegtudomány. Vendégeink az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékről: Varró Petra, Ignácz Attila, Oláh Szilvia

Agykutatás Hete eseményei

Olyan komplex problémák és kihívások korában élünk, amelyek nem szűkíthetők le pusztán természeti vagy pusztán társadalmi tényezőkre. Az elmúlt évek-évtizedek számos eseménye bizonyította, hogy sok esetben nincsenek tisztán természeti okok és társadalmi következmények, sem pedig fordítva; társadalmi okok és természeti következmények.

Ezek „szétszálazása” (és még inkább, kezelése) tehát holisztikus szemléletmódot kíván, a földrajz ereje pedig éppen abban rejlik, hogy hidat képez a természet- és társadalomtudományok között. A beszélgetésben ezért azt a fő kérdéskört járjuk körül, hogy miért fontos a földrajzi tudás napjaink problémáinak felismerésében és megoldásában.

Azt is igyekszünk továbbá megmutatni, hogy az ELTE TTK földrajz képzésén már hallgatóként is lehetőség nyílik ezek kutatására – legyen szó akár a fővárosi Bulinegyed társadalmi konfliktusairól, az energiaszegénység kérdésköréről vagy a koronavírus-járvány területi különbségeiről.

Vendégeink: Dr. Berki Márton, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa, Vajdovich Noémi és Tuza Benedek hallgatók.

Hogyan lehet létező kémiai reakciókat hatékonyabbá tenni vagy eddig tiltott kémiai reakciókat elméleti módszerekkel kivitelezni? Mit csinál egy kutató munkaidejében? Mennyit keresnek a vegyészek? Hogyan segít a TDK kutatóvá válni? Mi a feltétele annak, hogy a hallgatók csatlakozzanak egy kutatócsoporthoz? Mi van az akadémiai életen túl? Pontosan milyen állásajánlatokat kapnak a végzett vegyészek? Milyen nehézségekkel kerül szembe egy fiatal kutató? Mi a kutatói pálya előnye és hátránya? Mennyire összeegyeztethető a kutatói pálya a családi élettel?

Az ELTE TTK Podcast sorozatának 4. részében Dr. Tolnai Gergely szerves kémikus és Dr. Szidarovszky Tamás elméleti kémikus beszél a fiatal kutatók lehetőségeiről az ELTE TTK Kémiai Intézetben.

Riporter: Basa Bettina, kémia szakos hallgató

Mi okozza az Etna sorozatos kitöréseit? Mikor tört ki a Kárpát medence legfiatalabb vulkánja? Miért azon a helyszínen szállt le a marsjáró, ahol landolt? Mire jók a kísérleti kőzettani kutatások? Volt-e földrengés a Marson vagy a Holdon? Miért idéznek elő mesterségesen létrehozott földrengéseket? Mire jó az, hogy tudjuk mi van 2000 km-re a Föld belsejében? A fenti kérdéseken kívül szó esik a holdkutatás eredményeiről, az Apollo-program hosszú távú kihatásáról is az ELTE TTK podcast 3. részében, amelyben Dr. Harangi Szabolcs geológus és Dr. Timár Gábor geofizikus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói segítenek abban, hogy teljes képet kapjunk legújabb földtudományi kutatásokról.

A podcast második részében az űrtudományé és a csillagászaté volt a főszerep. Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal és Szabó Zsófia Marianna csillagásszal beszélgetett Papp Eszter fizikus doktorandusz a Nők a tudományban világnap alkalmából. Szabó Zsófia Marianna beszámolt kutatásának sikereiről, hiszen ötlete nyomán Európa legjobb rádiótávcsövei március 11-én méréseket végeznek a tőlünk 450 fényév távolságra lévő kettős csillagrendszeren, hogy pontosabb képet alkossanak a Naphoz hasonló csillagok kialakulásáról. 

Az adásban ezen kívül szó volt a 2021. február 18-án landoló Perseverance marsjáróval kapcsolatos tudományos újdonságokról és a Mars felszínével és összetételével kapcsolatos legújabb vizsgálatokról is. A második adás is elérhető a Spotify alkalmazásban is.

Az első podcast adás 2021. február 11-én indult, amelyet teljes egészében a felvételinek szenteltek a készítők. Az ELTE Természettettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke és tisztségviselői beszéltek a továbbtanulásról, a felvételi követelményekről, a mentorrendszerről és saját tapasztalataikról, amelyet elsőéves egyetemistaként szereztek. Az ELTE TTK Youtube csatornáján és a hivatalos Facebook oldalon párhuzamosan stream-elt adás alatt élő chat felületet biztosítunk a nézőknek, hogy az érdeklődők feltehessék kérdéseiket, amelyekre azonnnal választ is kapnak. Az első részben Jeges Viktor, Ádám Rozália és Barcza Bónis beszélgetett az első éves egyetemistákra váró feladatokról és élményekről.

Az első adás visszanézhető a Youtube-on és a visszahallgatható a Spotify-on is!