Elérhetőségek
Hivatkozások
Tudományági besorolások
- 1. Természettudomány
- 1.5 Föld- és környezettudományok
- geokémia és geofizika
- vulkanológia
- 1.5 Föld- és környezettudományok
Főbb kutatási területek
Az intrakontinentális monogenetikus alkáli bazalt (s.l.) vulkáni mezők, melyek közül több is sűrűn lakott térségben található, rendkívül változatosak lehetnek mind kőzettani- és geokémiai, mind vulkanológiai szempontból. Habár az egyedi tűzhányók élete a néhány nap, legfeljebb pár év, a mezők aktivitása millió éveket is felölelhet. Az aktív vulkáni mezők működésének pontosabb megismerésére, a jövőbeni kitörések valószínűségének és típusának a meghatározására a már inaktív területek képződményeinek vizsgálatán keresztül vezet az út. A vulkáni folyamatok, a kőzetek képződésének a pontos megismerése azok precíz, ásvány-léptékű, szövetileg kontrollált kőzettani- és geokémiai vizsgálatával lehetséges. Az alkáli bazaltok (s.l.) teljeskőzet-geokémiai és ásványkémiai adatait, valamint a részletes szöveti megfigyeléseket felhasználva, kőzettani-geokémiai modellezések segítségével lehetséges megbecsülni a magma keletkezésének helyét, a forráskőzetet, a részleges olvadás mértékét, valamint a magma felemelkedés-történetét (frakciónációs kristályosodás, asszimiláció, magmatározó-rendszer kiépülése, a felemelkedés sebessége). Az általam részletesen vizsgált monogenetikus vulkáni mezők a Kárpát-Pannon térségben: Nógrád-Gömör, Persányi-hegység, Kisalföld, Burgenland-Stájer medence, Bánát.
A neolitikus csiszolt- és pattintott kőeszközök eredetének, a nyersanyag származási helyének meghatározása segít feltárni a kor kereskedelmi kapcsolatait, jobban megismerhető az akkori emberek élete, a kultúrák érintkezése-találkozása. A feltételezhető nyersanyagok azonosítására a legelkalmasabb mód a kőeszközök, valamint a lehetséges nyersanyagok részletes összehasonltó kőzettani- és geokémiai vizsálata. A munkát nehezíti, hogy destruktív analitikai módszerek sok esetben nem használhatók, mely korlátozza a lehetőségeinket és bizonytalanabbá teszi a forráskőzetek meghatározását. Az alkalmazott módszerek: teljeskőzet-geokémia, makroszkópos leírás, mágneses szuszceptibilitás-mérés, vékoncsiszolatos petrográfia (polarizációs- és elektronmikroszkóp), ásványkémia (elektronmikroszkóp, elektronmikrosonda). A részletesen vizsgált kőeszköz-lelőhelyek: pattintott kőeszközök, csiszoló- és őrlőkövek (Pueblo Sajama, Bolívia; Csanádpalota; Alsónyék-Bátaszék), csiszolt kőeszközök (Alsónyék-Bátaszék; Öcsöd-Kováshalom; Polgár-Csőszhlom; Gödöllői-dombság).