Science Podcast

Az ELTE Természettudományi Kar tudománynépszerűsítő Podcast sorozata.

2021.02.19.
Science Podcast
A természettudományok népszerűsítése érdekében az ELTE Természettudományi Karának kutatói és hallgatói közössége Podcast sorozatot indított, amely hetente új tartalommal jelentkezik csütörtök esténként.

Hallgassa meg minden podcast adásunkat:
Youtube | Spotify | Apple podcast | Google podcast | Anchor | Twitch

Az ELTE Természettudományi Karának hallgatói és oktatói közössége azért indított a fiatalok körében népszerű podcast csatornát, hogy a természettudományok szerteágazó területeit hitelesen és egyszerűen tudja megismertetni az érdeklődőkkel. Minden adásban más-más meghívott vendég beszél az aktuális és népszerű természettudományos felfedezésekről és eseményekről. Az podcast sorozat minden héten csütörtökön 19 órakor jelentkezik élő chat-tel. A hallgatóság a podcast csatornán első kézből értesülhet a természettudományos innovációkról az ország legkiválóbb kutatóinak tolmácsolásában. 
Belső információk a podcast felvételéről az ELTE TTK kutatóinak.

Tartalom

Dunavirágzás | S3E2

Kriska György negyed százada kutatja a kérészek életét és viselkedését. A törékeny, rövid életű rovarok egyik különleges fajának, a dunavirágnak a tömegrajzásai 2012-ben jelentek meg sok év után újra a Dunán, ám egyedei pusztultak is el tömegesen a rajzást követően a tahitótfalui hídnál.

A tragédiát látva, a kutatók a kérészek nyomába eredtek, abban bízva, hogy segíteni tudnak rajtuk, ha megismerik az életüket. A legnagyobb hazai természetfilm fesztiválon, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon idén május 28-án díjazott lett Kriska György és Kriska Ferenc díjnyertes munkája, amelyben a kérészek kirepülésének titkát fejtette meg. Filmjük csaknem 1400 filmmel versenyzett.

Vendégeink: Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa és Egri Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Riporter: Papp Eszter


Rádiócsillagászat | S3E1

A csillagászati megfigyeléseket az 1930-as évekig csak a látható fény tartományában végezték. De napjainkra idáig jutott a tudomány, hogy elkészült a kép a Tejútrendszer közepén lévő szupernehéz fekete lyukról.

Hogyan vizsgálják a rádiócsillagászok az aktív galaxismagokat? Mikor keletkezett a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk? Mit vizsgál az Eseményhorizont Teleszkóp? A harmadik évad nyitóepizódjából kiderül!

Vendégeink: Frey Sándor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa és Gabányi Krisztina, az ELTE Csillagászati Tanszék munkatársa, akik mindketten asztrofizikusok. Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz


Pulzáló csillagok és exobolygók | S2E27

Hogyan kapnak nevet a csillagok és a bolygók? Mi okozza a csillagok pulzációját? Mit jelent a gravitációs sötétedés?

Vendégeink: Szabó M. Gyula professzor, a ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója és doktorandusza, Kálmán Szilárd.

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Olvass a kutatásról bővebben.


Archeometria | S2E26

Hogyan vélekedett az ókori ember a csillagokról, az időről és az Univerzum működéséról? Hogyan ábrázolták az időt az ókorban?

Az emberiség keletkezésének komplex tudományában a régészet és a természettudomány kéz a kézben járnak, mivel a műtárgyakon, régészeti leleteken, és lelőhelyeken végzett természettudományos izotópvizsgálatok segítségével lehet például pontos kormeghatározást végezni. Mivel foglalkozik az archeozoológia és az archeobotanika?

A természettudományok és a régészet elválaszthatatlan kapcsolatáról beszélgetünk Borhy László rektorral és Bartus Dáviddal, az ELTE BTK dékánjával.

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz


Testképzavarok és a közösségi média | S2E25

Hogyan befolyásolja a közösségi média a gyerekekben kialakult képet a szexualitásról, a testalkatról és egészséges életmódról?

Az MTA-ELTE Egészségtudatos Gyermekekért Kutatócsoport az egészségmagatartás fejlesztéshez kapcsolódó játékos tananyagokat fejleszt főként a szexuális felvilágosítás, a táplálkozás, a szerhasználat, a higiénia, az online aktivitás és a környezettudatosság témaköreiben.

Vendégeink: Zsákai Annamária, az ELTE Embertani Tanszék docense és Koronczai Beatrix, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék adjunktusa
Riporter: Papp Eszter

A kutatócsoport kérdőívei.


20 éves az ELTE Természetrajzi Múzeum | S2E24

Az ELTE Biológiai és Paleontológiai Gyűjteménye és az Ásványtár 20 éve költözött a Trefort-kertből Lágymányosra, ekkor jött létre az ELTE Természetrajzi Múzeum.

Az alapításról és a legérdekesebb, ritka múzeumi példányokról beszél az Üvegpiramisként is emlegetett, idén 20 éves ELTE Természetrajzi Múzeum igazgatója, Dr. Harman-Tóth Erzsébet és Medvegy Anna biológus hallgatónk.

Riporter: Papp Eszter

Ritkaságaink:


Atomcsill | S2E23

Hogyan és mikor indult az ELTE Fizikai Intézetének legendás tudományos előadássorozata? Ki találta ki az Atomcsill nevet?

Vendégünk az Atomcsill két alapítója: Cserti József és Dávid Gyula fizikusok.

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Az Atomcsill YouTube csatornája.

Az Atomcsill honlapja.


Reaktorfizika | Fúziós energia | S2E22

Hogyan kell védeni az atomerőműveket a sérülésektől és mi történhet külső behatás esetén? Hogyan zajlik le a maghasadás?

Mi a különbség Fukusima és Csernobil között? Hogyan tudjuk magunkat védeni a sugárzás ellen? Mikor kell jód tablettát bevenni? Mennyi sugárzás ér minket a mindennapi életünkben? Tudtad, hogy daganatos betegségek diagnosztizálásában is alkalmaznak nukleáris módszereket?  

Szakértőink: Dr. Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója és Dr. Homonnay Zoltán magkémikus (ELTE TTK) 

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz


A new yorki Relativisztikus Nehézion-ütköztető | S2E21

Az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó RHIC részecskegyorsító az ELTE fizikusainak közreműködésével 2022-ben végre személyes részvétellel indíthatta el adatfelvételi időszakát.

A STAR kísérletben több új detektor beüzemelésével most polarizált protonok ütközéseit vizsgálják a kutatók, amelynek célja az atommagok alapvető építőköveinek belső struktúrájának jobb megértése.

Vendégeink a magyar csapat tagjai: Nagy Márton és Kincses Dániel fizikusok
Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Olvass a STAR kísérletről bővebben.


Megérkezett a kvantumszámítógép | S2E20

Mire való egy kvantumszámítógép és mire fogjuk használni? Mennyibe kerül egy ilyen csúcstechnológiás gép?

Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője és Kozsik Tamás, az ELTE IK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék kutatója elmondják, milyen típusú számításokat fognak végezni és milyen kutatásokhoz fogják felhasználni Magyarország egyetlen kvantumszámítógépét.

Riporter: Papp Eszter

Olvass a projektről bővebben és nézd meg a kvantuminformatikáról szóló egy másik előadásunkat.


Okosfalvak | Fenntartható vidék | S2E19

Az ’okos’-ság nem a városok kiváltsága; a fenntartható jólét vidéken is elérhető a legújabb technológiák alkalmazásával.

A szakemberek a legújabb technológiák terjesztésével kívánják vonzóbbá tenni a fenntartható vidéki életet és javítani a vidéki települések szolgáltatásait. Erről szól a Smart Communities 2.0 projekt, amelynek fő célja a vidéki települések okossá válásának támogatása konkrét határon-átnyúló szolgáltatások fejlesztésén keresztül, bemutatva, hogy a falvak milyen eszközökkel és tevékenységekkel lehetnek ’okos’-ak lépésről lépésre.

Vendégeink: Szabó Pál és Szalkai Gábor, az ELTE Regionális Tudományi Tanszék egyetemi docensei.
Riporter: Papp Eszter doktorandusz

Még több infó az Interreg ProjektrőlMit tehetünk a hazai vidéki térségek digitális felzárkóztatásának elindításért?


Potenciális földtani veszélyek a Gerecse környékén | S2E18

Az ELTE kutatóinak új térképe a felszínmozgásokhoz kapcsolódó dokumentált káresetek és a jövőben lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölésével hívja fel a figyelmet földtani eredetű veszélyekre a Gerecse területén.

A komplex térinformatikai modellezéssel és többéves terepi munkával elkészült, modellértékű „többveszélyes" térkép helyi tervezéseknél is felhasználható.

Vendégeink:

  • Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense
  • Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza
  • Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

 Ha érdekel a téma mélyebben, kattints ide.


Neutrínók és a steril neutrínó | S2E17

Hallottál már a neutrínókról? Tudod, hogy hogyan sikerült magyar kutatóknak is megerősíteniük a létezésüket? Mi az az ízrezgés?

Vajon hány neutrínó halad át rajtunk percenként? Mik azok a steril neutrínók? Tarts velünk és ismerd meg még jobban ezeket az izgalmas, könnyű elemi részecskéket Horváth Ákos magfizikus és Trócsányi Zoltán részecskefizikus segítségével! Riporter: Papp Eszter


Így kerülj be az ELTE TTK-ra! | Felvételi különkiadás | S2E16

Lehet levelezőn tanulni? Hogyan számítják a pontokat? Mi az a rövidciklusú tanárképzés?

Hogyan tudsz bekerülni kollégiumba? Mennyi lesz az ösztöndíjad? Mi a mentorrendszer? Van-e felvételi kritériumdolgozat és létezik-e átjárás a szakok között? Dr. Müller Viktor, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese és Végh Tamás, a Felvételi Iroda vezetője számol be a legfontosabb felvételi tudnivalókról. Az ELTE Természettudományi Kar induló szakjairól itt tudsz tájékozódni. 


Világszenzáció: így különböztetik meg a kutyák az emberi nyelveket | S2E15

Az ELTE kutatóinak szenzációs felfedezése bejárta a világsajtót: először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket.

Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számontartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Vendégeink: Andics Attila neuroetológus (ELTE TTK) és Deme Andrea beszédtudós (ELTE BTK). Riporter: Papp Eszter


A semmiből létrehozott részecskék | kalandos kísérletek a CERN-ben | S2E14

Milyen feladatokat végeznek az ELTE-s kutatók és hallgatók a CERN-ben? Milyen fejlesztésekben és kísérletekben vehetnek részt az érdeklődő fizikus hallgatók a CMS kísérletekben?

Mi történik a proton-proton ütközések során? Milyen fantasztikus felfedezések születtek ELTE-s kutatók részvételével? Veres Gáborral, az ELTE fiatal fizikus professzorával Papp Eszterrel doktorandusz beszélget a CERN-ben végzett munkájáról. Csatlakozz a kutatócsoporthoz, ha érdekel a részecskefizika: http://cms.elte.hu/


Útikalauz járványokhoz, nem csak stopposoknak | S2E13

A világ telis-tele van kórokozókkal és élősködőkkel. Nemcsak a körülöttünk élő állatokat és növényeket népesítik be főként mikroszkopikus, olykor nagyobbacska paraziták, hanem bennünket, embereket is.

A kórokozóktól rettegni vagy undorodni teljesen felesleges. Érdemes viszont megismerni őket, megérteni az életmódjukat, a terjedésüket, és persze a legfontosabb: ezek alapján kitalálni, hogyan védekezhetünk ellenük az egyén, illetve az emberiség szintjén.

A Science Podcast vendégei:

  • Kozák Eszter (Természettudományi Kutatóközpont, Enzimológiai Intézet)
  • Mokos Judit (MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport)
  • Rózsa Lajos (Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet)
  • Kun Ádám (ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék)

A könyv elérhetősége: Covid: olyan, mint az influenza, csak halálosabb.

Tudj meg még többet a koronavírusról.


Őslényvadászat | S2E12

Hogyan találták meg a paleontológusok a magyar dinókat? Hogyan válogatják ki az iszapból az értékes leletanyagokat? 

Ősi Attila paleontológus, a Hungarosaurus felfedezője, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője és doktorandusza, Segesdi Martin beszél az izgalmas ásatási kalandokról. Riporter: Papp Eszter


"A fehérje a teremtés csúcsa" | S2E11

Egy biológus és egy kémikus nagyszerű szakmai szinergiájából és személyes barátságágából épült évtizedek alatt a fehérjetudomány hazai fellegvára az ELTE-n.

Az ezerarcú fehérjék tanulmányozásának szentelte a kutatási pályáját Perczel András szerkezeti kémikus és Nyitray László biokémikus, akik mindketten az ELTE Természettudományi Kar vezető professzorai. Abban mindketten egyetértenek, hogy a fehérjék működtetik az életet, de hogyan közelíti meg egy biológus vagy egy kémikus a fehérjéket? Hogyan él tovább a fehérjéket kutató, Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége az ELTE Biokémia Tanszéken? Hallgassátok meg ezt a nagyszerű beszélgetést a biokémia nagyjaival!

Műsorvezető: Bőhm Sára biológus.


Mesterséges intelligencia | Hogyan tanulnak a gépek? | S2E10

Hogyan tanul egy gép? Mi a deep learning vagy a neurális hálózat?

Csabai István, az ELTE fizikus professzora és az MTA levelező tagja arról beszél, miként lehet hasznosítani a mesterséges intelligenciát az űrfizika, a molekuláris genetika, a csillagászat, a mellrák elleni küzdelem vagy a járványtan területén. Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz.


50 napja tartó vulkánkitörés La Palma szigetén | S2E9

Az utcák feketék, a károk óriásiak, de mikor lesz már vége a La Palma-i vulkánkitörésnek?

Több mint 50 napja tart a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetének az elmúlt évszázadokat tekintve legnagyobb vulkánkitörése, ami sokak életét megnehezíti, a repülőteret is többször le kellett zárni. Az Európai Unió Kopernikusz elnevezésű Föld-megfigyelési programjának legfrissebb műholdas mérései szerint a még mindig aktív vulkánból feltörő láva már több mint 994 hektárnyi földterületet borított el és mintegy 2700 épületet rombolt le. Elővigyázatosságból hétezer embert telepítettek ki. Harangi Szabolcs vulkanológus testközelből vizsgálta a vulkánkitörést, élményeiről Papp Eszter kérdezte a Science Podcast 2. évad 9. részében.


Az ELTE járványügyi védekezése | S2E8

Hogyan monitorozza az ELTE vezetése az egyetemi polgárok beoltottságát? Miért döntött az ELTE a kötelező maszkviselés mellett? Mikortól lesz kötelező a dolgozók számára a koronavírus elleni oltás? A hallgatók számára is kötelező lesz az oltás?

Vendégünk Dr. Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, akit a JOKT működéséről és hatásköréről, valamint az aktuális szabályozásokról kérdeztünk. A JOKT tevékenységéről itt olvashatsz. Az ELTE polgároknak szóló COVID-kérdőívet mindenki e-mailben kapja meg csütörtökönként.


Z-szak | új ZÖLD tanárszak a Z-generációnak |S2E7

2022 szeptemberétől indul az új, ötéves, elsődlegesen a Z-generációt kiszolgáló egyetemi természettudomány-környezettan szak, vagyis Z-szak az ELTE Természettudományi Karán.

A szakot elvégző tanárok a természettudomány tantárgy mellett az általános iskolák felső tagozatán a #biológiát, #fizikát és #kémiát is taníthatják. Kiknek való a Z-szak? Milyen érettségi szükséges a felvételihez? Mit és milyen mélységben fognak tanulni a hallgatók? Vendégeink Weiszburg Tamás és Angyal Zsuzsanna, az ELTE Környezettudományi Centrum képviselői, akik a Z-szak ötletgazdái. Riporter: Szabó Noémi

Tudj meg még többet a Z-szakról.


Így fognak megváltozni az évszakok a felmelegedés hatására? | S2E6

Hogyan változnak az ősz színei a felmelegedés hatására? Milyen lesz a vénasszonyok nyara a jövőben? Hogyan befolyásolja a kávé- és teatermesztést az éghajlatváltozás?

Mit mondanak a klímamodellek a Kárpát-medence következő évtizedeinek éghajlatára? Milyen lesz az ősz és a tél 30 év múlva? Hol számíthatunk villámárvizekre? Lesz-e fehér karácsony a jövőben? Gondoltad volna, hogy a sportra és a turizmusra is rendkívüli kihatással lesz a klímaváltozás a jövőben? Mi az a Boldog Bolygó Index és miért fontosabb a GDP-nél?

120 év távlatában vizsgálja a meteorológiai adatokat és von le következtetéseket a jövő klímájára Dr. Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatója. Beszélgetőtársa Papp Eszter fizikus doktorandusz. Kis Anna írásait elolvashatod a Másfélfokon.


Hogyan nyerd meg a FameLab tudománykommunikációs versenyt? | S2E5

A FameLab tudománykommunikációs verseny idei győztese Radványi Ádám evolúcióbiológus és a tavalyi győztes Vékony Kata etológus beszélnek arról, hogyan készültek fel a versenyre.

A FameLab verseny hazai döntőjében immár harmadik alkalommal állt a legjobbnak járó első helyen ELTE Természettudományi Kar egyik doktorandusza. A FameLab első magyarországi versenyét Kis-Tóth Ágnes, az ELTE fizikus doktorandusza nyerte. A fiatal kutatóknak 3 percük volt arra, hogy meggyőzzék a zsűrit és a közönséget előadásukkal, amiben a tartalom, a közérthetőség és a személyes karizma is számított.

Hogyan választottak témát és hogyan készültek fel az válogatókra? A kutatási témájukból hogyan választják ki azt a 3 percet, amelyet előadnak? Hogyan segített a mesterkurzus a felkészülésben? A Science Podcast 2. évadának 5. részében az idei és a tavalyi győztessel, Radványi Ádámmal és Vékony Katával beszélget Papp Eszter fizikus doktorandusz.


Ki kaphat Nobel-díjat? | S2E4

Tudtad, hogy 50 évre titkosítva van a Nobel-díjra jelöltek listája? Hogyan zajlik a Nobel-díjra jelölés folyamata? Kik terjesztik fel a kutatókat? Mely tudományos díjakat tekintik a Nobel-díj előszobájának?

Hétfő óta feszült figyelemmel követjük a Nobel Bizottság bejelentéseit arról, ki kapja idén az orvosi, a fizikai vagy a kémiai Nobel-díjat. Idén Karikó Katalin kutatócsoportjának felfedezése nem kapott Nobel-díjat, de világraszóló felfedezésük és az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatása napjaink egyik legnagyobb tudományos eredménye. Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszék docensével Bőhm Sára biológus beszélget a Nobel-díjra esélyesnek tartott mRNS technológiáról és azok széleskörű felhasználásáról.

 


Extragalaktikus asztrofizika | S2E3

Mivel foglalkozik az asztrofizika? Mik az égtérképek? Mikortól mérjük a galaxisok nagyságát? Milyen gyorsan tágul az univerzum? Mikor fogják magyar űrszondák kémlelni a galaxisokat?

Amikor a fizikusok elkezdték felismerni a #magfizika és a #fúziós energiatermelés lényegét, valamint megérteni a csillagok születésének folyamatát, a #szupernóvák működését, a kettős csillagok keletkezését, onnantól beszélhetünk asztrofizikáról. Ahogy fejlődött a technika egyre részletesebben lehetett vizsgálni a galaxisokat az egyre nagyobb fénygyűjtő képességű lencsékkel, ma már pedig akár 10 méteres tükrös távcsövekkel. Ahogy a kutatók elkezdték feltárni egy-egy bolygó születésének történetét, a légkör, a talaj összetételét és a bolygószerkezetet, előkerülnek asztrokémiai és asztrobiológiai kérdések is, mindezek összefogására jött létre az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centruma. Papp Eszter fizikus doktorandusz Dr. Frei Zsolt Széchenyi- és Prima-díjas fizikussal, az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum igazgatójával beszélget. 


Evolúcióbiológia | Szathmáry Eörs | S2E2

Mekkora esélye van az emberiségnek a túlélésre? Mennyi egy civilizáció átlagos élettartama? Meddig tartható fent az emberiség jelenlegi életformája?

Szathmáry Eörs professzor az evolúcióbiológia meghatározó egyénisége, aki az evolúció általános logikájának adott új kerettörténetet és még asztrobiológiával is foglalkozott. A Science Podcast 2. évadának 2. részében szó esik az emberiséget érintő régi és új fertőző betegségek és a világgazdaság kapcsolatáról, valamint az oltások fontosságáról is. A professzor beszélgetőtársa Müller Viktor, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese.


Extrém expedíciók | S2E1

Hogyan mesél a felszín alatti jég letűnt korok éghajlatáról? Hogyan nézett ki egykor a földrajzi környezet az Atacama-sivatagban, az Andokban vagy az Antarktiszon?

Miért jelentősek a magyar kutatók mérései Chilében? Hogyan folyik egy terepi mérés és mi a feladata egy mintaállomásnak? Melyek a legfontosabb kutatási segédeszközök, amelyek az expedíciók legfontosabb kellékei? Hogyan lehet mentálisan felkészülni egy hosszú és kimerítő expedícióra? Terepi kutatásaikról és a környezeti monitoringról mesélnek geográfusaink, Nagy Balázs, A Földgömb Magazin főszerkesztője és Bíró Tamás.


Poláros fényszennyezés | Biológiai Fizika | S1E24

Hallottàl már a fényszennyezésről? Na és a polàros fényszennyezésről? Tudod, hogy a rovarok miként talàljàk meg a vízfelszínt? Netán érdekel, hogy milyen trükkel védekeznek a zebràk a vérszívó rovarokkal szemben? Ezekre mind választ kaphatsz a mai podcast beszélgetésünkön Dr. Horváth Gábor és Dr. Száz Dénes biofizikusokkal. Riporter: Papp Eszter.


A kísérleti részecskefizika friss eredményei | S1E23

Pontosan mivel foglalkozik egy részecskefizikus? Milyen fizikai kísérletekre végeznek a Relativisztikus Nehézion Ütköztetőben (RHIK: Relativistic Heavy Ion Collider)? Milyen kutatások folynak a Nagy Hardonütköztetőben (LHC: Large Hadron Collider) magyarok részvételével? A részecskefizika legelemibb törvényeit és az anyag különleges állapotait kutatják az ELTE Atomfizikai Tanszék kutatói: Pásztor Gabriella, Csanád Máté és Kincses Dániel.

Hogyan tervezik meg a fizikusok a bonyolult kísérleteket a CERN-ben? Mi történik az ólom atommagok és arany atommagok ütköztetése során? Pontosan milyen feladatokat végeznek a fizikusok a részecskegyorsítóknál és detektoroknál? Mi köze van a matematikának, a programozásnak, az elektronikának és a mérnöki tudományoknak a fizikához? Mikorra várható a szuperszimmetrikus részecskék felfedezése? Helyzetjelentés a kísérleti részecskefizika legfrissebb eredményeiről fizikusainkkal.


Kutyák, törpemalacok és macskák az egyetemen | S1E22

Lenkei Rita és Bognár Zsófia, az ELTE Etológia Tanszék doktoranduszai valamint Papp Eszter az ELTE-n folyó kutyás kutatásokról beszélgetnek. Ha szeretnéd, hogy a Te kedvenced is részt vegyen az ELTE viselkedéssel kapcsolatos kutatásaiban jelentkezz itt. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja, az ELTE Etológia Tanszéke tizenöt éve tartja vezető pozícióját az etológia tudományterületén.

Az ELTE etológusai sorra nyerik a nagy hazai és külföldi kutatási pályázatokat, hallgatóik számos tudománykommunikációs díjat és tudományos elismerést besepertek a közelmúltban. Mi a sikerük titka? Hallgasd meg a podcast-ben!


Lányoknak való a matek? | S1E21

De még mennyire!!!! A Science podcast 21. részében Molnár-Sáska Gábor, a Morgan Stanley munkatársa és Backhausz Ágnes, az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék adjunktusa beszélget középiskolás lányokkal a matematika szépségeiről.

Milyen nehézségek érhetik a matematikus nőket a szakmában? Tényleg fiúk dominálnak a matematikában? Mezei Dorka és Kercsó-Molnár Anita, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói elmondják mi vonzotta őket a matematikában.


Hőhullámok | Felmelegedés | Időjárási szélsőségek | S1E20

Mi köze van az óceánok vagy trópusi légtömegek hőmérsékletének ahhoz, hogy Magyarországon milyen időjárás várható? Miért sürgető csökkenteni a szénkibocsátást globális szinten? Miért mondhatjuk, hogy Kárpát-medence különösen ki van téve a természeti veszélyeknek? Miért volt az 1987-es év időjárás szempontjából egyedülálló év? Van-e gyors megoldás az éghajlatváltozásra és a kibocsátás mérséklésére? Milyen láncreakciókat indít el az éghajlat tekintetében az emberi beavatkozás? Mi az egyéni tudatos vásárlás vagy a csomagolásmentes termékek szerepe a felmelegedés csökkentésében? A vállalati szintű környezetkímélő beruházásoknak milyen szerepe lesz a jövőben?

Dr. Pieczka Ildikó és Dr. Breuer Hajnalka (ELTE Meteorológiai Tanszék), valamint Szabó Amanda Imola, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorandusza a Science Podcast 20. részében arról beszélnek milyen ökológiai hatásai vannak az éghajlatváltozásnak Magyarországon. A Másfélfok portál állandó szerzőiként Dr. Pieczka Ildikó és Szabó Amanda Imola már korábban is foglalkoztak tudománynépszerűsítéssel, cikkeiket itt olvashatod el.


Hogyan lesz alapkutatásból működő gyógyszer? | S1E19

Milyen folyamaton kell keresztülmenni egy gyógyszerjelölt molekulának? Hogyan zajlanak a modern gyógyszerkísérletek? Meddig tart a hatóságok szerepe a gyógyszerengedélyeztetésben? Milyen klinikai vizsgálatok szükségesek egy gyógyszer forgalomba helyezéséhez?

Schlett Katalin, az Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője, Varga Máté, a Genetikai Tanszék docense és Málnási-Csizmadia András, a Biokémia Tanszék egyetemi tanára beszélgetnek a gyógyszerfejlesztés folyamatáról.

A podcast 19. részében szó lesz a Málnási Csizmadia András vezette konzorcium legújabb gyógyszerfejlesztéséről: sikerült olyan molekulát alkotniuk, amely anélkül kezeli a stroke utáni görcsös állapotot, hogy befolyásolná a keringést vagy az idegrendszer működését és közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjére hat. 


Kiből lesz a jó tanár? | S1E18

Pedagógusnap alkalmából tanárszakos hallgatóink beszélnek a tanári szakma szépségeiről, kihívásairól és a motivációjukról. Ki alkalmas tanárnak? Könnyebb-e a férfitanárok pályája? Hogyan zajlanak a tanári gyakorlatok vagy a módszertani képzés? Milyen a természettudományos tanári életpálya presztízse a pályakezdők körében? Milyen fizetésre számíthat egy természettudományos tanár? Felkészültté tesz-e az egyetemi diploma a tanárságra?

Halmy Réka biológia-kémia szakos tanár, Szauer Marcell matek-fizika tanár és Lőrincz Péter fizika-angol szakos tanár beszél a tanítással kapcsolatos élményeikről és az online oktatás előnyeiről és hátrányairól. A beszélgetés az ELTE Tanárképző Központ támogatásával valósult meg.


A világ legjobb egyetemei | S1E17

Mi számít az egyetemi rangsorokban? Mit mér a ShanghaiRanking? Melyek a világ legjobb fizikus képzései? Mennyit számít a publikációs teljesítmény és a kutatás az egyetemi rangsorokban? Mi a fizika szakterület TOP folyóirata? Hogy szerepel az ELTE nemzetközi rangsorokban?

Dr. Katz Sándor, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója, Papp Gergő nemzetközi adatelemző és Papp Eszter fizikus doktorandusz a TOP 150 fizika képzéséről beszélgetnek.


Gasztrobotanika | BBQ | kenyérsütés | S1E16

Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélék viselkedéséről? Milyen növényeket, zöldségeket használjunk grillezéshez? Mi dobja fel a BBQ kerti partit? Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélékről? Milyen lisztből süthető kenyér, és hogyan készíthetünk házilag jó kovászt?

A SCIENCE podcast 16. részében mindezekre válaszol Dr. Hahn István, Takács Dániel és Püski Bianka.


"Minden sikeres kutató mögött ott állnak motivált, inspiráló hallgatók"| S1E15

"Egy rossz kérdés is elvezethet egy jó ötlethez. A fantázia a siker kulcsa. Éppen ezért megtisztelő dolog témavezetőnek lenni" - mondta Szalai István a diákkutatásokról. A 35. OTDK Kémia és Vegyipari Szekció szervezői beszélnek a konferencia hátteréről, a legjobb előadásokról, a hallgatók felkészültségéről és a kémia legfontosabb kihívásairól.

Résztvevők: Dr. Szalai István, az ELTE Kémiai Intézet igazgatója, Dr. Szabados Ágnes, az ELTE Kémiai Intézet docense, Papp Eszter doktorandusz.


3 milliárd éves ősbaktériumok | a legelső komplex életforma | S1E14

Hogyan találtak rá az ELTE kutatói a baktériumok legkorábbi közös ősére?

A Szöllősi Gergely biofizikus vezette ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE “Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok a Bristoli és Queenslandi Egyetemmel együttműködve betekintést nyertek a több, mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktérium felépítésébe, működésébe és életmódjába egy nemzetközi kollaboráció keretében. Eredményeik alapján kiderült, hogy a legelső baktérium egy komplex életforma volt és fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is. Résztvevők: Szöllősi Gergely biofizikus, Szánthó Lénárd és Papp Eszter fizikus doktoranduszok.


Virológia | Ökológia | Késleltetett dinamika és tehetetlenség | S1E13

Mi a késleltetett dinamika és melyek az ezzel járó ökológiai és virológiai hatások? Megjósolható volt a vírus újabb változatainak megjelenése? Miért “késleltetéssel” jelentek meg a magasabb terjedőképességű mutánsok? Mi a tudomány és a tudósok felelőssége mind ökológiai, mind a járványhelyzet tekintetében?

Szó esik még a gyors és radikális változások fontosságáról az ökológiai fenntarthatóság terén. Résztvevők: Müller Viktor biológus, Takács-Sánta András ökológus és Vásárhelyi Gábor biofizikus, mindannyian az ELTE kutatói.

A beszélgetés megvalósulását az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program segítette.


Mesterséges intelligencia | Adattudomány | Adatelemző matematika | S1E12

Milyen hatással van a mesterséges intelligencia a matematikusok szakképzésére? Dr. Fekete Imre, az ELTE Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék fiatal adjunktusa, Maga Balázs doktorandusz és Akály Alexandra matematikus hallgató a modern matematika kérdéseiről beszélgetnek.

Szó esik még arról is, hogy szakirányos képzések mellett az ELTE TTK matematikus képzése milyen aspektusokban idomul a modern ipari elvárásokhoz.


Andok | Gleccserek | Diákkutatás | S1E11

Kíváncsi vagy rá, hogy hogyan lehetsz sikeres egy természettudományos versenyen? Hogyan kapcsolódhatsz be kutatócsoportok munkájába? Miért izgalmas egy tudós munkája? Hallgasd meg a következő beszélgetésünket, mert a gleccserek vándorlásába és is betekintést nyerhetsz. De megtudhatod azt is, miként állapítják meg kutatóink a gleccserek sebességét home office-ból.

70 éves a Tudományos Diákköri mozgalom "Az amit a TDK ad, jobb mint egy ötös érdemjegy" - mondta dr. Horváth Ákos fizikus, az OTDK Fizika-Földtudomány-Matematika Szekció elnöke, akivel Papp Eszter fizikus doktorandusz beszélgetett. Jó Viviána geográfus PhD hallgatót pedig arról kérdezték milyen szakmai sikereket eredményezett neki az idei 35. OTDK.


Mesélnek a csontok | Antropológia | Ősi betegségek | Ásatási kalandok | S1E10

Nem is gondolnád, mennyi mindent elárulnak rólad a csontjaid! Mi mindent állapítanak meg a kutatók csupán az emberi fogak vizsgálatából? Milyen nyomokat hagynak a csontokon az egyes betegségek, például a lepra? Miről árulkodnak az évszázadokkal ezelőtt élt emberek csontjai? Milyen betegségeik voltak, hogyan éltek és ebből milyen tanulság vonható le napjainkban? Szó esik még népességtörténetről, a torzított koponyákról és az őskori tömegsírokról is. Pillantsatok be az ELTE Embertani Tanszék munkájába. Tarts velünk és tudd meg, mit csinál egy antropológus!

Vendégeink: Szeniczey Tamás, aki a Kárpát-medence különböző régészeti korszakaiból származó népességét kutatja populációtörténeti és paleoepidemiológiai szempontból. Beszélgetőtársa Kiss Krisztián biológus doktorandusz.


Jégkorszakok | Doktorandusz-élet | Női vezetők | S1E9

Jégkorszakok & jégkorszak-közök – Doktorandusz-élet – Női tapasztalatok az egyetemi karrierépítésről. Beszélgetés Dr. Horváth Erzsébettel és Csonka Diánával az ELTE TTK Podcast sorozatának 9. részében.  Beszélgetőtársuk Vajdovich Noémi földrajz szakos hallgató.

Hogyan kerül mamutcsontváz Magyarország területére? Miként vizsgálható az éghajlatváltozás hosszú időtávlatokra visszatekintve? Hogyan zajlik az élet doktoranduszként? Milyen szerepet játszanak a nők az ELTE TTK kutatásaiban és közéletében? A klíma nemcsak térben, hanem időben is folyamatosan változik. Az elmúlt 2,5 millió év változásait az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő Löszkutató csoport tagjaiként, Dr. Horváth Erzsébet (egyetemi docens) és Csonka Diána (doktorandusz hallgató) közösen, lösz-paleotalaj sorozatok segítségével tanulmányozzák. A beszélgetés során megválaszolják nektek, hogy milyen különleges módszerekkel vizsgálódnak, miért hasznosak kutatásaik, eddig milyen nemzetközi sikereket értek el velük, illetve közös munkáiknak kik a további résztvevői.

Párbeszédükből fény derül arra, hogy honnan ismerik egymást és milyen szerepet játszanak az ELTE közéletében. Megosztják veletek tapasztalataikat arról, hogyan tudják összeegyeztetni magánéletüket az egyetemivel, valamint megtudhatjátok, hogyan váltak "ELTE-s" nőként sokak által ismert és elismert kutatóvá és közéleti személyekké.


Klímaváltozás, meteorológia | TTK-ról a képernyőre | Allaga Tamás és Simon Gergő | S1E8

Hogyan készül az időjárás előrejelzés? Hogyan lesz valaki meteorológus? Ha fejlődtek a meteorológiai előrejelzések, akkor miért van szó valószínűségekről és bizonytalanságról egy prognózisban? Ebben az epizódban választ kaphattok ezekre a kérdésekre, illetve megtudhatjátok hogyan telik a napja egy meteorológusnak. Szót ejtünk a klímaváltozásról és a légszennyezettségről is.

Az ELTE TTK Podcast 7. részében Allaga Tamás és Simon Gergő, az Országos Meteorológiai Szolgálat és RTL Klub meteorológusai és Varga-Balogh Adrienn meteorológus doktorandusz vettek részt.


Kvantumkémia | spektroszkópia | S1E7

  • Mi a kémia, teljes periódusos rendszert lefedő, alapvető elmélete?
  • Szükség van-e a relativitáselméletre az autó beindításához?
  • Hogyan gyúrjuk össze a kvantummechanikát, a relativitáselmélet és az elektrodinamikát, hogy abból a molekuláris anyag egy gyakorlatban jól használható leírását nyerjük? És mire lesz jó mindez?
  • Hogyan lesz egy gondolatból kérdés, kérdésből pályázat, pályázatból projekt?
  • Hogyan telnek egy nemzetközi kutatócsoport hétköznapjai az ELTE-n?
  • Scholarship & motherhood - a 30-asok nagy kihívása

Vendégünk: Dr. Mátyus Edit kvantumkémikus, az ELTE Kémiai Intézet Fizikai Kémia Tanszék adjunktusa, a Molekuláris Kvantumdinamika kutatócsoport vezetője. Beszélgetőtársa Prajczer Petra, kémia-angol szakos tanárjelölt.


Mit csinál az agykutató? | Agykutatás hete 2021 | S1E6

Mi az Agykutatás hete? Mivel telnek az agykutatók napjai? Hogyan kell elképzelni egy agykutatással foglalkozó labort?

Az ELTE TTK podcast sorozatának 6. részében a Biológiai Intézet munkatársai bemutatják kutatási témáikat, az agykutatást segítő modern technikai újításokat, választ adnak arra, hogy milyen agyi eredetű betegségek megoldásán dolgozik az idegtudomány. Vendégeink az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékről: Varró Petra, Ignácz Attila, Oláh Szilvia

Agykutatás Hete eseményei


A Bulinegyedtől az energiaszegénységen át a COVID-ig, földrajzos szemmel | S1E5

Olyan komplex problémák és kihívások korában élünk, amelyek nem szűkíthetők le pusztán természeti vagy pusztán társadalmi tényezőkre. Az elmúlt évek-évtizedek számos eseménye bizonyította, hogy sok esetben nincsenek tisztán természeti okok és társadalmi következmények, sem pedig fordítva; társadalmi okok és természeti következmények.

Ezek „szétszálazása” (és még inkább, kezelése) tehát holisztikus szemléletmódot kíván, a földrajz ereje pedig éppen abban rejlik, hogy hidat képez a természet- és társadalomtudományok között. A beszélgetésben ezért azt a fő kérdéskört járjuk körül, hogy miért fontos a földrajzi tudás napjaink problémáinak felismerésében és megoldásában.

Azt is igyekszünk továbbá megmutatni, hogy az ELTE TTK földrajz képzésén már hallgatóként is lehetőség nyílik ezek kutatására – legyen szó akár a fővárosi Bulinegyed társadalmi konfliktusairól, az energiaszegénység kérdésköréről vagy a koronavírus-járvány területi különbségeiről.

Vendégeink: Dr. Berki Márton, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa, Vajdovich Noémi és Tuza Benedek hallgatók.


Szintetikus kémia | molekulamodellezés | S1E4

Hogyan lehet létező kémiai reakciókat hatékonyabbá tenni vagy eddig tiltott kémiai reakciókat elméleti módszerekkel kivitelezni? Mit csinál egy kutató munkaidejében? Mennyit keresnek a vegyészek? Hogyan segít a TDK kutatóvá válni? Mi a feltétele annak, hogy a hallgatók csatlakozzanak egy kutatócsoporthoz? Mi van az akadémiai életen túl? Pontosan milyen állásajánlatokat kapnak a végzett vegyészek? Milyen nehézségekkel kerül szembe egy fiatal kutató? Mi a kutatói pálya előnye és hátránya? Mennyire összeegyeztethető a kutatói pálya a családi élettel?

Az ELTE TTK Podcast sorozatának 4. részében Dr. Tolnai Gergely szerves kémikus és Dr. Szidarovszky Tamás elméleti kémikus beszél a fiatal kutatók lehetőségeiről az ELTE TTK Kémiai Intézetben.

Riporter: Basa Bettina, kémia szakos hallgató


Etna | földrengések | holdprogram | Marskutatás | S1E3

Mi okozza az Etna sorozatos kitöréseit? Mikor tört ki a Kárpát medence legfiatalabb vulkánja? Miért azon a helyszínen szállt le a marsjáró, ahol landolt? Mire jók a kísérleti kőzettani kutatások? Volt-e földrengés a Marson vagy a Holdon? Miért idéznek elő mesterségesen létrehozott földrengéseket? Mire jó az, hogy tudjuk mi van 2000 km-re a Föld belsejében? A fenti kérdéseken kívül szó esik a holdkutatás eredményeiről, az Apollo-program hosszú távú kihatásáról is az ELTE TTK podcast 3. részében, amelyben Dr. Harangi Szabolcs geológus és Dr. Timár Gábor geofizikus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói segítenek abban, hogy teljes képet kapjunk legújabb földtudományi kutatásokról.


Perseverance | rádióteleszkópok | űrkutatás | csillagászat | S1E2

A podcast második részében az űrtudományé és a csillagászaté volt a főszerep. Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal és Szabó Zsófia Marianna csillagásszal beszélgetett Papp Eszter fizikus doktorandusz a Nők a tudományban világnap alkalmából. Szabó Zsófia Marianna beszámolt kutatásának sikereiről, hiszen ötlete nyomán Európa legjobb rádiótávcsövei március 11-én méréseket végeznek a tőlünk 450 fényév távolságra lévő kettős csillagrendszeren, hogy pontosabb képet alkossanak a Naphoz hasonló csillagok kialakulásáról. 

Az adásban ezen kívül szó volt a 2021. február 18-án landoló Perseverance marsjáróval kapcsolatos tudományos újdonságokról és a Mars felszínével és összetételével kapcsolatos legújabb vizsgálatokról is. A második adás is elérhető a Spotify alkalmazásban is.


Mentorrendszer | hallgatói élet | kollégiumok | S1E1

Az első podcast adás 2021. február 11-én indult, amelyet teljes egészében a felvételinek szenteltek a készítők. Az ELTE Természettettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke és tisztségviselői beszéltek a továbbtanulásról, a felvételi követelményekről, a mentorrendszerről és saját tapasztalataikról, amelyet elsőéves egyetemistaként szereztek. Az ELTE TTK Youtube csatornáján és a hivatalos Facebook oldalon párhuzamosan stream-elt adás alatt élő chat felületet biztosítunk a nézőknek, hogy az érdeklődők feltehessék kérdéseiket, amelyekre azonnnal választ is kapnak. Az első részben Jeges Viktor, Ádám Rozália és Barcza Bónis beszélgetett az első éves egyetemistákra váró feladatokról és élményekről.

Az első adás visszanézhető a Youtube-on és a visszahallgatható a Spotify-on is!