Science Podcast

Az ELTE Természettudományi Kar tudománynépszerűsítő Podcast sorozata

2021.02.19.
Science Podcast
A természettudományok népszerűsítése érdekében az ELTE Természettudományi Karának kutatói és hallgatói közössége Podcast sorozatot indított, amely hetente új tartalommal jelentkezik csütörtök esténként.

Hallgassa meg minden podcast adásunkat:   Youtube  Spotify  Apple podcast  Google podcast  Anchor

Az ELTE Természettudományi Karának hallgatói és oktatói közössége azért indított a fiatalok körében népszerű podcast csatornát, hogy a természettudományok szerteágazó területeit hitelesen és egyszerűen tudja megismertetni az érdeklődőkkel. Minden adásban más-más meghívott vendég beszél az aktuális és népszerű természettudományos felfedezésekről és eseményekről. Az podcast sorozat minden héten csütörtökön 19 órakor jelentkezik élő chat-tel. A hallgatóság a podcast csatornán első kézből értesülhet a természettudományos innovációkról az ország legkiválóbb kutatóinak tolmácsolásában. 

Tartalom

Mentorrendszer | hallgatói élet | kollégiumok - 1. rész

Az első podcast adás 2021. február 11-én indult, amelyet teljes egészében a felvételinek szenteltek a készítők. Az ELTE Természettettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke és tisztségviselői beszéltek a továbbtanulásról, a felvételi követelményekről, a mentorrendszerről és saját tapasztalataikról, amelyet elsőéves egyetemistaként szereztek. Az ELTE TTK Youtube csatornáján és a hivatalos Facebook oldalon párhuzamosan stream-elt adás alatt élő chat felületet biztosítunk a nézőknek, hogy az érdeklődők feltehessék kérdéseiket, amelyekre azonnnal választ is kapnak. Az első részben Jeges Viktor, Ádám Rozália és Barcza Bónis beszélgetett az első éves egyetemistákra váró feladatokról és élményekről.

Az első adás visszanézhető a Youtube-on és a visszahallgatható a Spotify-on is!


Perseverance | rádióteleszkópok | űrkutatás | csillagászat - 2. rész

A podcast második részében az űrtudományé és a csillagászaté volt a főszerep. Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal és Szabó Zsófia Marianna csillagásszal beszélgetett Papp Eszter fizikus doktorandusz a Nők a tudományban világnap alkalmából. Szabó Zsófia Marianna beszámolt kutatásának sikereiről, hiszen ötlete nyomán Európa legjobb rádiótávcsövei március 11-én méréseket végeznek a tőlünk 450 fényév távolságra lévő kettős csillagrendszeren, hogy pontosabb képet alkossanak a Naphoz hasonló csillagok kialakulásáról. 

Az adásban ezen kívül szó volt a 2021. február 18-án landoló Perseverance marsjáróval kapcsolatos tudományos újdonságokról és a Mars felszínével és összetételével kapcsolatos legújabb vizsgálatokról is. A második adás is elérhető a Spotify alkalmazásban is.


Etna | földrengések | holdprogram | Marskutatás - 3. rész

Mi okozza az Etna sorozatos kitöréseit? Mikor tört ki a Kárpát medence legfiatalabb vulkánja? Miért azon a helyszínen szállt le a marsjáró, ahol landolt? Mire jók a kísérleti kőzettani kutatások? Volt-e földrengés a Marson vagy a Holdon? Miért idéznek elő mesterségesen létrehozott földrengéseket? Mire jó az, hogy tudjuk mi van 2000 km-re a Föld belsejében? A fenti kérdéseken kívül szó esik a holdkutatás eredményeiről, az Apollo-program hosszú távú kihatásáról is az ELTE TTK podcast 3. részében, amelyben Dr. Harangi Szabolcs geológus és Dr. Timár Gábor geofizikus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói segítenek abban, hogy teljes képet kapjunk legújabb földtudományi kutatásokról.


Szintetikus kémia | molekulamodellezés | elméleti kémia | kutatói élet - 4. rész

Hogyan lehet létező kémiai reakciókat hatékonyabbá tenni vagy eddig tiltott kémiai reakciókat elméleti módszerekkel kivitelezni? Mit csinál egy kutató munkaidejében? Mennyit keresnek a vegyészek? Hogyan segít a TDK kutatóvá válni? Mi a feltétele annak, hogy a hallgatók csatlakozzanak egy kutatócsoporthoz? Mi van az akadémiai életen túl? Pontosan milyen állásajánlatokat kapnak a végzett vegyészek? Milyen nehézségekkel kerül szembe egy fiatal kutató? Mi a kutatói pálya előnye és hátránya? Mennyire összeegyeztethető a kutatói pálya a családi élettel?

Az ELTE TTK Podcast sorozatának 4. részében Dr. Tolnai Gergely szerves kémikus és Dr. Szidarovszky Tamás elméleti kémikus beszél a fiatal kutatók lehetőségeiről az ELTE TTK Kémiai Intézetben.

Riporter: Basa Bettina, kémia szakos hallgató


A Bulinegyedtől az energiaszegénységen át a COVID-ig, földrajzos szemmel – 5. rész

Olyan komplex problémák és kihívások korában élünk, amelyek nem szűkíthetők le pusztán természeti vagy pusztán társadalmi tényezőkre. Az elmúlt évek-évtizedek számos eseménye bizonyította, hogy sok esetben nincsenek tisztán természeti okok és társadalmi következmények, sem pedig fordítva; társadalmi okok és természeti következmények.

Ezek „szétszálazása” (és még inkább, kezelése) tehát holisztikus szemléletmódot kíván, a földrajz ereje pedig éppen abban rejlik, hogy hidat képez a természet- és társadalomtudományok között. A beszélgetésben ezért azt a fő kérdéskört járjuk körül, hogy miért fontos a földrajzi tudás napjaink problémáinak felismerésében és megoldásában.

Azt is igyekszünk továbbá megmutatni, hogy az ELTE TTK földrajz képzésén már hallgatóként is lehetőség nyílik ezek kutatására – legyen szó akár a fővárosi Bulinegyed társadalmi konfliktusairól, az energiaszegénység kérdésköréről vagy a koronavírus-járvány területi különbségeiről.

Vendégeink: Dr. Berki Márton, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa, Vajdovich Noémi és Tuza Benedek hallgatók.


Mit csinál az agykutató? | Agykutatás hete 2021 - 6. rész

Mi az Agykutatás hete? Mivel telnek az agykutatók napjai? Hogyan kell elképzelni egy agykutatással foglalkozó labort?

Az ELTE TTK podcast sorozatának 6. részében a Biológiai Intézet munkatársai bemutatják kutatási témáikat, az agykutatást segítő modern technikai újításokat, választ adnak arra, hogy milyen agyi eredetű betegségek megoldásán dolgozik az idegtudomány. Vendégeink az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékről: Varró Petra, Ignácz Attila, Oláh Szilvia

Agykutatás Hete eseményei


Kvantumkémia | spektroszkópia |molekulafizika |család és tudomány - 7. rész

  • Mi a kémia, teljes periódusos rendszert lefedő, alapvető elmélete?
  • Szükség van-e a relativitáselméletre az autó beindításához?
  • Hogyan gyúrjuk össze a kvantummechanikát, a relativitáselmélet és az elektrodinamikát, hogy abból a molekuláris anyag egy gyakorlatban jól használható leírását nyerjük? És mire lesz jó mindez?
  • Hogyan lesz egy gondolatból kérdés, kérdésből pályázat, pályázatból projekt?
  • Hogyan telnek egy nemzetközi kutatócsoport hétköznapjai az ELTE-n?
  • Scholarship & motherhood - a 30-asok nagy kihívása

Vendégünk: Dr. Mátyus Edit kvantumkémikus, az ELTE Kémiai Intézet Fizikai Kémia Tanszék adjunktusa, a Molekuláris Kvantumdinamika kutatócsoport vezetője. Beszélgetőtársa Prajczer Petra, kémia-angol szakos tanárjelölt.


Klímaváltozás, meteorológia | TTK-ról a képernyőre | Allaga Tamás és Simon Gergő - 8. rész

Hogyan készül az időjárás előrejelzés? Hogyan lesz valaki meteorológus? Ha fejlődtek a meteorológiai előrejelzések, akkor miért van szó valószínűségekről és bizonytalanságról egy prognózisban? Ebben az epizódban választ kaphattok ezekre a kérdésekre, illetve megtudhatjátok hogyan telik a napja egy meteorológusnak. Szót ejtünk a klímaváltozásról és a légszennyezettségről is.

Az ELTE TTK Podcast 7. részében Allaga Tamás és Simon Gergő, az Országos Meteorológiai Szolgálat és RTL Klub meteorológusai és Varga-Balogh Adrienn meteorológus doktorandusz vettek részt.


Jégkorszakok | Doktorandusz-élet | Női vezetők - 9. rész

Jégkorszakok & jégkorszak-közök – Doktorandusz-élet – Női tapasztalatok az egyetemi karrierépítésről. Beszélgetés Dr. Horváth Erzsébettel és Csonka Diánával az ELTE TTK Podcast sorozatának 9. részében.  Beszélgetőtársuk Vajdovich Noémi földrajz szakos hallgató.

Hogyan kerül mamutcsontváz Magyarország területére? Miként vizsgálható az éghajlatváltozás hosszú időtávlatokra visszatekintve? Hogyan zajlik az élet doktoranduszként? Milyen szerepet játszanak a nők az ELTE TTK kutatásaiban és közéletében? A klíma nemcsak térben, hanem időben is folyamatosan változik. Az elmúlt 2,5 millió év változásait az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő Löszkutató csoport tagjaiként, Dr. Horváth Erzsébet (egyetemi docens) és Csonka Diána (doktorandusz hallgató) közösen, lösz-paleotalaj sorozatok segítségével tanulmányozzák. A beszélgetés során megválaszolják nektek, hogy milyen különleges módszerekkel vizsgálódnak, miért hasznosak kutatásaik, eddig milyen nemzetközi sikereket értek el velük, illetve közös munkáiknak kik a további résztvevői.

Párbeszédükből fény derül arra, hogy honnan ismerik egymást és milyen szerepet játszanak az ELTE közéletében. Megosztják veletek tapasztalataikat arról, hogyan tudják összeegyeztetni magánéletüket az egyetemivel, valamint megtudhatjátok, hogyan váltak "ELTE-s" nőként sokak által ismert és elismert kutatóvá és közéleti személyekké.


Mesélnek a csontok | Antropológia | Ősi betegségek | Ásatási kalandok - 10. rész

Nem is gondolnád, mennyi mindent elárulnak rólad a csontjaid! Mi mindent állapítanak meg a kutatók csupán az emberi fogak vizsgálatából? Milyen nyomokat hagynak a csontokon az egyes betegségek, például a lepra? Miről árulkodnak az évszázadokkal ezelőtt élt emberek csontjai? Milyen betegségeik voltak, hogyan éltek és ebből milyen tanulság vonható le napjainkban? Szó esik még népességtörténetről, a torzított koponyákról és az őskori tömegsírokról is. Pillantsatok be az ELTE Embertani Tanszék munkájába. Tarts velünk és tudd meg, mit csinál egy antropológus!

Vendégeink: Szeniczey Tamás, aki a Kárpát-medence különböző régészeti korszakaiból származó népességét kutatja populációtörténeti és paleoepidemiológiai szempontból. Beszélgetőtársa Kiss Krisztián biológus doktorandusz.


Andok | Gleccserek | Diákkutatás | FiFöMa - Podcast 11.rész

Kíváncsi vagy rá, hogy hogyan lehetsz sikeres egy természettudományos versenyen? Hogyan kapcsolódhatsz be kutatócsoportok munkájába? Miért izgalmas egy tudós munkája? Hallgasd meg a következő beszélgetésünket, mert a gleccserek vándorlásába és is betekintést nyerhetsz. De megtudhatod azt is, miként állapítják meg kutatóink a gleccserek sebességét home office-ból.

70 éves a Tudományos Diákköri mozgalom "Az amit a TDK ad, jobb mint egy ötös érdemjegy" - mondta dr. Horváth Ákos fizikus, az OTDK Fizika-Földtudomány-Matematika Szekció elnöke, akivel Papp Eszter fizikus doktorandusz beszélgetett. Jó Viviána geográfus PhD hallgatót pedig arról kérdezték milyen szakmai sikereket eredményezett neki az idei 35. OTDK.


Mesterséges intelligencia | Adattudomány | Adatelemző matematika - Podcast 12. rész

Milyen hatással van a mesterséges intelligencia a matematikusok szakképzésére? Dr. Fekete Imre, az ELTE Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék fiatal adjunktusa, Maga Balázs doktorandusz és Akály Alexandra matematikus hallgató a modern matematika kérdéseiről beszélgetnek.

Szó esik még arról is, hogy szakirányos képzések mellett az ELTE TTK matematikus képzése milyen aspektusokban idomul a modern ipari elvárásokhoz.


Virológia | Ökológia | Késleltetett dinamika és tehetetlenség - 13. rész

Mi a késleltetett dinamika és melyek az ezzel járó ökológiai és virológiai hatások? Megjósolható volt a vírus újabb változatainak megjelenése? Miért “késleltetéssel” jelentek meg a magasabb terjedőképességű mutánsok? Mi a tudomány és a tudósok felelőssége mind ökológiai, mind a járványhelyzet tekintetében?

Szó esik még a gyors és radikális változások fontosságáról az ökológiai fenntarthatóság terén. Résztvevők: Müller Viktor biológus, Takács-Sánta András ökológus és Vásárhelyi Gábor biofizikus, mindannyian az ELTE kutatói.

A beszélgetés megvalósulását az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program segítette.


3 milliárd éves ősbaktériumok | a legelső komplex életforma - 14. rész

Hogyan találtak rá az ELTE kutatói a baktériumok legkorábbi közös ősére?

A Szöllősi Gergely biofizikus vezette ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE “Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok a Bristoli és Queenslandi Egyetemmel együttműködve betekintést nyertek a több, mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktérium felépítésébe, működésébe és életmódjába egy nemzetközi kollaboráció keretében. Eredményeik alapján kiderült, hogy a legelső baktérium egy komplex életforma volt és fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is. Résztvevők: Szöllősi Gergely biofizikus, Szánthó Lénárd és Papp Eszter fizikus doktoranduszok.


"Minden sikeres kutató mögött ott állnak motivált, inspiráló hallgatók" - 15. rész

"Egy rossz kérdés is elvezethet egy jó ötlethez. A fantázia a siker kulcsa. Éppen ezért megtisztelő dolog témavezetőnek lenni" - mondta Szalai István a diákkutatásokról. A 35. OTDK Kémia és Vegyipari Szekció szervezői beszélnek a konferencia hátteréről, a legjobb előadásokról, a hallgatók felkészültségéről és a kémia legfontosabb kihívásairól.

Résztvevők: Dr. Szalai István, az ELTE Kémiai Intézet igazgatója, Dr. Szabados Ágnes, az ELTE Kémiai Intézet docense, Papp Eszter doktorandusz.


Gasztrobotanika | BBQ | kenyérsütés - 16. rész

Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélék viselkedéséről? Milyen növényeket, zöldségeket használjunk grillezéshez? Mi dobja fel a BBQ kerti partit? Mit érdemes tudni a kenyérsütéshez használt gabonafélékről? Milyen lisztből süthető kenyér, és hogyan készíthetünk házilag jó kovászt?

A SCIENCE podcast 16. részében mindezekre válaszol Dr. Hahn István, Takács Dániel és Püski Bianka.


A világ legjobb egyetemei - 17. rész

Mi számít az egyetemi rangsorokban? Mit mér a ShanghaiRanking? Melyek a világ legjobb fizikus képzései? Mennyit számít a publikációs teljesítmény és a kutatás az egyetemi rangsorokban? Mi a fizika szakterület TOP folyóirata? Hogy szerepel az ELTE nemzetközi rangsorokban?

Dr. Katz Sándor, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója, Papp Gergő nemzetközi adatelemző és Papp Eszter fizikus doktorandusz a TOP 150 fizika képzéséről beszélgetnek.


Kiből lesz a jó tanár? 18. rész

Pedagógusnap alkalmából tanárszakos hallgatóink beszélnek a tanári szakma szépségeiről, kihívásairól és a motivációjukról. Ki alkalmas tanárnak? Könnyebb-e a férfitanárok pályája? Hogyan zajlanak a tanári gyakorlatok vagy a módszertani képzés? Milyen a természettudományos tanári életpálya presztízse a pályakezdők körében? Milyen fizetésre számíthat egy természettudományos tanár? Felkészültté tesz-e az egyetemi diploma a tanárságra?

Halmy Réka biológia-kémia szakos tanár, Szauer Marcell matek-fizika tanár és Lőrincz Péter fizika-angol szakos tanár beszél a tanítással kapcsolatos élményeikről és az online oktatás előnyeiről és hátrányairól. A beszélgetés az ELTE Tanárképző Központ támogatásával valósult meg.


Hogyan lesz alapkutatásból működő gyógyszer? 19. rész

Milyen folyamaton kell keresztülmenni egy gyógyszerjelölt molekulának? Hogyan zajlanak a modern gyógyszerkísérletek? Meddig tart a hatóságok szerepe a gyógyszerengedélyeztetésben? Milyen klinikai vizsgálatok szükségesek egy gyógyszer forgalomba helyezéséhez?

Schlett Katalin, az Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője, Varga Máté, a Genetikai Tanszék docense és Málnási-Csizmadia András, a Biokémia Tanszék egyetemi tanára beszélgetnek a gyógyszerfejlesztés folyamatáról.

A podcast 19. részében szó lesz a Málnási Csizmadia András vezette konzorcium legújabb gyógyszerfejlesztéséről: sikerült olyan molekulát alkotniuk, amely anélkül kezeli a stroke utáni görcsös állapotot, hogy befolyásolná a keringést vagy az idegrendszer működését és közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjére hat. 


Hőhullámok | Felmelegedés | Időjárási szélsőségek - 20. rész

Mi köze van az óceánok vagy trópusi légtömegek hőmérsékletének ahhoz, hogy Magyarországon milyen időjárás várható? Miért sürgető csökkenteni a szénkibocsátást globális szinten? Miért mondhatjuk, hogy Kárpát-medence különösen ki van téve a természeti veszélyeknek? Miért volt az 1987-es év időjárás szempontjából egyedülálló év? Van-e gyors megoldás az éghajlatváltozásra és a kibocsátás mérséklésére? Milyen láncreakciókat indít el az éghajlat tekintetében az emberi beavatkozás? Mi az egyéni tudatos vásárlás vagy a csomagolásmentes termékek szerepe a felmelegedés csökkentésében? A vállalati szintű környezetkímélő beruházásoknak milyen szerepe lesz a jövőben?

Dr. Pieczka Ildikó és Dr. Breuer Hajnalka (ELTE Meteorológiai Tanszék), valamint Szabó Amanda Imola, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola doktorandusza a Science Podcast 20. részében arról beszélnek milyen ökológiai hatásai vannak az éghajlatváltozásnak Magyarországon. A Másfélfok portál állandó szerzőiként Dr. Pieczka Ildikó és Szabó Amanda Imola már korábban is foglalkoztak tudománynépszerűsítéssel, cikkeiket itt olvashatod el.


Lányoknak való a matek? - 21. rész

De még mennyire!!!! A Science podcast 21. részében Molnár-Sáska Gábor, a Morgan Stanley munkatársa és Backhausz Ágnes, az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék adjunktusa beszélget középiskolás lányokkal a matematika szépségeiről.

Milyen nehézségek érhetik a matematikus nőket a szakmában? Tényleg fiúk dominálnak a matematikában? Mezei Dorka és Kercsó-Molnár Anita, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói elmondják mi vonzotta őket a matematikában.


Kutyák, törpemalacok és macskák az egyetemen - 22. rész

Lenkei Rita és Bognár Zsófia, az ELTE Etológia Tanszék doktoranduszai valamint Papp Eszter az ELTE-n folyó kutyás kutatásokról beszélgetnek. Ha szeretnéd, hogy a Te kedvenced is részt vegyen az ELTE viselkedéssel kapcsolatos kutatásaiban jelentkezz itt. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja, az ELTE Etológia Tanszéke tizenöt éve tartja vezető pozícióját az etológia tudományterületén.

Az ELTE etológusai sorra nyerik a nagy hazai és külföldi kutatási pályázatokat, hallgatóik számos tudománykommunikációs díjat és tudományos elismerést besepertek a közelmúltban. Mi a sikerük titka? Hallgasd meg a podcast-ben!


A kísérleti részecskefizika friss eredményei - 23. rész

Pontosan mivel foglalkozik egy részecskefizikus? Milyen fizikai kísérletekre végeznek a Relativisztikus Nehézion Ütköztetőben (RHIK: Relativistic Heavy Ion Collider)? Milyen kutatások folynak a Nagy Hardonütköztetőben (LHC: Large Hadron Collider) magyarok részvételével? A részecskefizika legelemibb törvényeit és az anyag különleges állapotait kutatják az ELTE Atomfizikai Tanszék kutatói: Pásztor Gabriella, Csanád Máté és Kincses Dániel.

Hogyan tervezik meg a fizikusok a bonyolult kísérleteket a CERN-ben? Mi történik az ólom atommagok és arany atommagok ütköztetése során? Pontosan milyen feladatokat végeznek a fizikusok a részecskegyorsítóknál és detektoroknál? Mi köze van a matematikának, a programozásnak, az elektronikának és a mérnöki tudományoknak a fizikához? Mikorra várható a szuperszimmetrikus részecskék felfedezése? Helyzetjelentés a kísérleti részecskefizika legfrissebb eredményeiről fizikusainkkal.


Poláros fényszennyezés | Biológiai Fizika - 24. rész

Hallottàl már a fényszennyezésről? Na és a polàros fényszennyezésről? Tudod, hogy a rovarok miként talàljàk meg a vízfelszínt? Netán érdekel, hogy milyen trükkel védekeznek a zebràk a vérszívó rovarokkal szemben? Ezekre mind választ kaphatsz a mai podcast beszélgetésünkön Dr. Horváth Gábor és Dr. Száz Dénes biofizikusokkal. Riporter: Papp Eszter.