A világ legnagyobb digitális kamerájával felszerelt Vera C. Rubin Obszervatórium néhány naponta újra feltérképezi majd a teljes déli égboltot, így egyedülálló időgyorsításos (time-lapse) felvételt készít a változó Univerzumról. A tízéves program során több milliárd égitest megfigyelése és több billió mérési adat feldolgozása válik lehetővé, új távlatokat nyitva a sötét anyag, a sötét energia, a galaxisfejlődés, a változócsillagok, valamint a Naprendszer kutatásában.

Az LSST programhoz kapcsolódó nemzetközi együttműködésben 43 ország kutatói vesznek részt. A Rubin Obszervatórium nemzetközi programjában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói közösen biztosítják Magyarország tudományos részvételét. A hazai LSST-közösség öt kutatóegységéből kettő az ELTE-hez tartozik: az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetében működő, Frei Zsolt által vezetett kutatócsoport, illetve az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma Szabó M. Gyula vezetésével. Az egyetem kutatói így a kezdetektől aktív szerepet vállalnak a következő évtized legnagyobb csillagászati adatbázisának létrehozásában és tudományos hasznosításában, ezenkívül tudományos és informatikai fejlesztéseiben egyaránt közreműködnek.

„A Rubin Obszervatórium LSST kamerája 3200 megapixeles: egyetlen felvételének teljes felbontású megjelenítéséhez körülbelül 1500 nagyfelbontású (HDTV) televízióra lenne szükség. Ennyi, 120 cm-es TV-vel több mint egy teljes kosárlabdapályát lehetne lefedni. Azonban az LSST nem egyszerűen fényképezi az eget, hanem tíz éven át újra és újra végigpásztázza a déli égboltot: ez lesz az Univerzum valaha készült legnagyobb időfelvétele, kozmikus filmje” – foglalja össze a kutatás jelentőségét Frei Zsolt, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet professzora.

Az ELTE kutatóinak tudományos érdeklődése kiterjed a változócsillagok és gyorsan változó asztrofizikai jelenségek vizsgálatára, a Naprendszer kis égitestjeinek kutatására, valamint az Univerzum nagyléptékű szerkezetének és fejlődésének tanulmányozására. A Rubin adatai ezekben a témákban várhatóan alapvető jelentőségű eredményekhez vezetnek majd.

Csillagóceán – részletek. Ugyanaz a csillagmező, egyes részletek – galaxisok, galaxiscsoportok, galaktikus cirruszok – kiemelésével.  Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory/NOIRLab/SLAC/AURA

A Rubin a következő években életre kelti az Univerzumot, és a felfedezések kincsesbányáját nyitja meg: pulzáló csillagokat, szupernóva-robbanásokat, galaxisok múltbeli állapotát, a sötét energia és a sötét anyag rejtélyeire utaló nyomokat, valamint olyan teljesen új jelenségeket fog feltárni, amelyeket még soha nem láttunk. Egyes kozmikus folyamatok lassan, kiszámíthatatlanul vagy hihetetlenül ritkán zajlanak le, ezért elengedhetetlen egy tízéves felmérés. Azzal, hogy egy évtized alatt mintegy 800-szor visszatér minden egyes pontjára az égbolton, a Rubin adatai mélyreható, időben gazdag képet nyújtanak a tudományos közösségnek, amelyre szükség van a halvány égitestek feltérképezéséhez, a mozgó objektumok rögzítéséhez és az univerzum gyorsuló tágulásának tanulmányozásához.

A nemzetközi együttműködésben a hazai csillagászati kutatások egyik fontos műhelye, a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is részt vesz. 

„Az LSST nemcsak távolra lát, hanem sokszor is néz ugyanarra az égterületre. Ezért azonosítani fogja azoknak a kis égitesteknek (kisbolygóknak, üstökösöknek, távoli jeges törpebolygóknak, Föld közelében elhaladó égitesteknek) a sokaságát, amelyeket eddig nem is vettünk észre, vagy ha észrevettük, az egyszeri vagy egész szórványos megfigyelésekből nem ismertük föl, hogy sok objektum egy-egy megfigyelését látjuk, vagy egy objektum többszöri megfigyelését - ami már sikeres fölfedezést jelent” – mondta Szabó M. Gyula, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vezetője.

Ami ma még rejtve van, a szemünk elé fog tárulni

A világ összes távcsöve együtt eddig nagyjából másfél millió kis égitestet azonosított a Naprendszerben; a Rubin már a próbaüzemében 2104 új aszteroidát talált alig több mint tíz óra alatt, a teljes LSST-felmérés első éveiben pedig várhatóan néhány éjszakánként tízezres nagyságrendben fedez majd fel újakat. A Rubin Obszervatórium minden éjjel mintegy tíz terabájtnyi adatot gyűjt és akár hétmillió automatikus riasztást is kibocsát az égbolton észlelt változásokról. Ami ma még rejtve van vagy csak pillanatokra villan fel az égen, azt az LSST jó eséllyel észre fogja venni. 

"Ez nem egyszerűen nagyobb katalógus lesz, hanem új minőség! Az ELTE Fizika és Csillagászat Intézetének kutatócsoportja jelenleg a legnagyobb galaxisok morfológiai elemzésére alkalmas szoftver kifejlesztésén dolgozik" - tette hozzá Frei Zsolt.

Az LSST tízéves felmérésének végén körülbelül húszmilliárd galaxist fogunk látni a Rubin-adatokban. Ezek közül csaknem százezer olyan nagy és részletgazdag lesz a képeken, hogy valódi morfológiai vizsgálatra is alkalmas: spirálkarokat, küllőket, torzulásokat, kölcsönhatási nyomokat lehet majd bennük keresni. 

"Az LSST megfigyelési stratégiája illeszkedik ehhez a feladathoz, ezért arra számítunk, hogy például a Földre potenciálisan komoly veszélyt jelentő égitestek túlnyomó részét az LSST meg fogja találni. Ebben a kutatásban egy olyan algoritmussal veszünk részt, amely az automata detektálási küszöbnél halványabb állapotban is megtalálja egy-egy mozgó égitest detektálásait, hozzájárulva a pályák minél korábbi és minél pontosabb meghatározásához. Egy másik kutatási irányunk pedig az üstökösök aktivitásának - anyagtermelésének - részletes megfigyelését tűzi ki célul, akkor, amikor az aktivitás a Naptól még relatíve távol, éppen elindul" - emeli ki Szabó M. Gyula.

Külön érdekesség, hogy az obszervatórium fő műszere, a Simonyi Survey Telescope nevét Simonyi Károlyról (Charles Simonyi) kapta, aki korai támogatásával jelentős szerepet játszott a projekt elindításában.

Budapest lesz Európa LSST-fővárosa

A magyar kutatóközösség számára a program indulása azért is különösen fontos, mert 2026 szeptemberében Budapest ad otthont az LSST Europe konferenciasorozat nyolcadik rendezvényének. A nemzetközi találkozó a Rubin-program európai kutatóinak egyik legfontosabb szakmai fóruma lesz, amelyre a világ számos országából érkeznek majd résztvevők.
 
Borítókép: 1,7 gigapixeles felvétel a déli Lupus (Farkas) csillagkép egyik csillagokban gazdag területéről. Az LSST kamerával felszerelt Simonyi-teleszkóp a széles látómezőt ötvözi a rendkívül halvány objektumok észlelésének képességével, így a berendezés a kozmosz részleteit hatalmas skálán képes feltárni a távoli galaxisoktól kezdve az egyes csillagokon át egészen a galaxisunkban elterjedt finom porfelhőkig. A képen látható halvány, ragyogó felhők galaktikus cirrusok: csillagközi gázból és porból álló felhők, amelyek a Tejút előterében láthatók. Forrás: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory/NOIRLab/SLAC/AURA