Kihirdették a 2026-os Nobel-díjakat, amelyek ezúttal is olyan kutatókat ismernek el, akik alapjaiban formálták át a tudományról alkotott képünket.
A Science Podcast Nobel-díj magyarázó különkiadásaiban három terület, a fiziológiai és orvostudományi, a fizika és a kémia idei díjazottjainak munkásságát mutatjuk be közérthetően. A beszélgetések során azt is körüljárjuk, hogy ezek a felfedezések miként hatnak a jelen kutatásaira és milyen lehetőségeket nyithatnak meg a jövőben. A Nobel-díj magyarázó mindhárom adását Papp Eszter fizikus, tudománykommunikátor és tudományos nagykövet vezette, aki a meghívott szakértőkkel közösen mutatja be a 2026. évi Nobel-díjakkal elismert tudományos áttörések jelentőségét és tágabb összefüggéseit.
A 2026. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat idén Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta az optogenetika kidolgozásáért. Az általuk fejlesztett módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók fény segítségével kapcsoljanak be és ki idegsejteket, így korábban elképzelhetetlen pontossággal vizsgálhatják az agy működését és az idegrendszeri betegségek hátterét.
A Nobel-díj magyarázó első adásában az optogenetika jelentőségéről és jövőbeli alkalmazásairól beszélgetünk Dobolyi Árpád professzorral, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének vezetőjével, a Magyar Idegtudományi Társaság elnökével.
A 2026. évi fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjat 2026-ban Francis Halzen nyerte el a nagyenergiás kozmikus neutrínók kutatásában és a neutrínócsillagászat megteremtésében játszott meghatározó szerepéért. Munkája új ablakot nyitott a világegyetem vizsgálatára, hiszen a neutrínók segítségével olyan extrém kozmikus események is tanulmányozhatók, amelyek hagyományos módszerekkel nehezen vagy egyáltalán nem figyelhetők meg.
A témát a Science Podcast különkiadásában Kun Emma a NuLab MTA Lendület Multimessenger Asztrofizika kutatócsoport vezetője segítségével Papp Eszter, fizikus járta körül.
Dr. Kun Emma 2025 év végén tért haza - sok év után - Németországból, és 2026-ban 8 hónapon keresztül az ELTE Asztro- és Részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Programban dolgozott, amelyet Frei Zsolt professzor vezetett. Jelenleg a NuLab MTA Lendület Multimessenger Asztrofizika kutatócsoport vezetője a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében, és tagja a HUN-REN–ELTE Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoportnak is.
A 2026. évi kémiai Nobel-díj
A kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Kenso Soai kapták az aszimmetrikus katalízis és a molekuláris kiralitás területén végzett úttörő kutatásaikért. Felfedezéseik alapvető szerepet játszanak abban, hogy a kutatók pontosan irányítani tudják a molekulák térbeli szerkezetét, ami különösen fontos a gyógyszerfejlesztésben és a modern szerves kémiai eljárásokban.
A Nobel-díj magyarázó harmadik adásában Varga Szilárddal, az ELTE Kémiai Intézet címzetes egyetemi docensével, a HUN-REN Organokatalízis Kutatócsoport tudományos főmunkatársával beszélgetünk a díjazott kutatások jelentőségéről és gyakorlati alkalmazásairól.
A Science Podcast Nobel-díj magyarázó különkiadásai azoknak szólnak, akik szeretnék megérteni, milyen tudományos áttörések állnak a világ legrangosabb tudományos elismerései mögött, és hogyan alakíthatják ezek a felfedezések a jövő kutatásait és mindennapjainkat.