2026.11.16.
Az ELTE TTK kutatói a Stanford-listán
Megjelent a Stanford–Elsevier 2026-os tudománymetriai adatbázisa, amelyben számos, az ELTE Természettudományi Karához kötődő kutató szerepel
CAMPUS

A nemzetközi tudományos közösségben jelentős figyelem övezi az évente frissülő Stanford–Elsevier adatbázist, amely egységes bibliometriai mutatók segítségével vizsgálja a kutatók publikációs munkásságának tudományos hatását nemzetközi szinten. A 2026-os kiadásban is számos, az ELTE Természettudományi Karához kötődő kutató kapott helyet, a fizikától és kémiától a biológián és földtudományokon át a matematikáig.

A köznyelvben gyakran „Stanford-listaként” vagy a „világ top 2 százalékos kutatói” listájaként emlegetett összeállítás valójában egy tudománymetriai adatbázis, hivatalos elnevezése Updated science-wide author databases of standardized citation indicators. Az adatbázist John P. A. Ioannidis és munkatársai állítják össze, a számítások pedig az Elsevier Scopus adatbázisának adataira épülnek.

A lista jelentőségét elsősorban az adja, hogy nem pusztán a publikációk vagy az idézetek számát veszi figyelembe. Egy összetett idézettségi mutatót alkalmaznak, az ún. CiteScore-t (c-score), amely egy összefoglaló képet kíván adni az adott kutatóról és több bibliometriai tényezőt egyesít: vizsgálja többek között az idézettséget, a h-indexet, a társszerzőség hatását, valamint azt is, hogy a kutató milyen szerzői pozícióban jegyzi az idézett közleményeket.

A kutatókat 22 nagy tudományterület és 174 szakterület szerint sorolják be. 

Ez azért különösen jelentős, mert az idézési szokások jelentősen eltérhetnek például a fizika, a matematika vagy az élettudományok különböző területein. A publikált adatbázisba azok kerülnek be, akik összesített c-score-juk alapján a legjobb 100 000 kutató között vannak, vagy saját szakterületükön a felső 2 százalékba tartoznak.

Az adatbázis kétféle időbeli nézőpontot is kínál: külön mutatja a teljes kutatói életpályára vonatkozó, illetve az egy adott év idézettségi hatását tükröző adatokat. A 2026-os kiadás egyéves mutatói a 2025-ben kapott idézetekre épülnek.

Az ELTE Természettudományi Karához kötődő kutatók számos szakterületet képviselnek, a fizikától, kémiától és anyagtudománytól a biológián és bioinformatikán át a matematikáig és földtudományokig.

Az adatbázisban megtalálható többek között a következő ELTE-s kötődésű kutatók a természettudományok területéről:

  • Bérdy János – gyógyszer- és biomolekuláris kémia

  • Böröczky Károly – matematika

  • Csabai István – csillagászat és asztrofizika

  • Csanád Máté – mag- és részecskefizika

  • Császár Ákos – matematika

  • Császár Attila – kémiai fizika

  • Cserti József – alkalmazott fizika

  • Dosztányi Zsuzsanna – fejlődésbiológia

  • Endrődi Gergely – mag- és részecskefizika

  • Fogarasi Géza – kémiai fizika

  • Frank András – számításelmélet és matematika

  • Furtenbacher Tibor – kémiai fizika

  • Gácsi Márta – viselkedéstudomány

  • Gombor Tamás – mag- és részecskefizika

  • Groma István – anyagtudomány

  • Gubicza Jenő – anyagtudomány

  • Horváth Ferenc – geokémia és geofizika

  • Horváth Gábor – fizika

  • Hudecz Ferenc – biofizika

  • Inzelt György – energetika

  • Ivády Viktor – alkalmazott fizika

  • Juhász Gábor – fejlődésbiológia

  • Kubinyi Enikő – viselkedéstudomány

  • Láng Győző – energetika

  • Lendvai János – anyagtudomány

  • Lőrincz András – mesterséges intelligencia és képfeldolgozás

  • Micsonai András – biokémia és molekuláris biológia

  • Miklósi Ádám – viselkedéstudomány

  • Molnár-Perl Ibolya – analitikai kémia

  • Ősi Attila – paleontológia

  • Podani János – ökológia

  • Pongrácz Péter – viselkedéstudomány

  • Pozsgay Balázs – mag- és részecskefizika

  • Révész Ádám – anyagtudomány

  • Sárközy András – matematika

  • Singh Tej – anyagtudomány

  • Sólyom Jenő – alkalmazott fizika

  • Szalay Péter – kémiai fizika

  • Szathmáry Eörs – evolúcióbiológia

  • Szenes György – alkalmazott fizika

  • Tél Tamás – folyadékok és plazmák fizikája

  • Tihanyi Norbert – mesterséges intelligencia és képfeldolgozás

  • Turányi Tamás – energetika

  • Trócsányi Zoltán - elméleti fizika

  • Vellai Tibor – genetika

  • Vicsek Tamás – folyadékok és plazmák fizikája

  • Weisz Ferenc – matematika

  • Wigner Jenő – alkalmazott fizika

Fontos sajátosság, hogy az adatbázisban már elhunyt kutatók neve is szerepelhet. Az összeállítás nem kizárólag az adott évben aktív kutatókat veszi számba, hanem a publikált tudományos munkák idézettségi hatását vizsgálja. Egy jelentős tudományos eredményre a szerző halála után évekkel vagy akár évtizedekkel később is rendszeresen hivatkozhatnak más kutatók. A tudományos életmű hatása tehát nem ér véget a kutató aktív pályájának lezárultával: a publikációk továbbra is részei a tudományos kommunikációnak, idézeteket kaphatnak, és hatással lehetnek egy-egy szakterület fejlődésére. Ezért található meg az ELTE-s adatok között például Császár Ákos és Wigner Jenő neve is.

A Karhoz kötődő, nemzetközileg érzékelhető tudományos hatás több nagy tudományterületen is jelen van. Az adatbázisban megjelenő területek között megtalálható többek között az asztrofizika, a részecskefizika, az alkalmazott fizika, az anyagtudomány, a kémiai fizika, a biokémia és molekuláris biológia, a bioinformatika, a fejlődésbiológia, az ökológia, a paleontológia és a matematika is.

A Stanford–Elsevier lista jelentősége abban rejlik, hogy egységes módszertannal teszi láthatóvá, milyen idézettségi hatást érnek el a kutatók saját tudományterületükön. A készítők maguk is hangsúlyozzák, hogy a bibliometriai mutatóknak vannak korlátaik, ezért azokat körültekintően kell értelmezni.