Közel ezer, a kémia és a modern természettudományok iránt érdeklődő középiskolás érkezett az ország minden tájáról a Molecular Frontiers Symposium Budapest 2026 konferenciára, amelyet az ELTE Természettudományi Kara és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont közösen rendezett meg szeptember 24–25-én. A világ tudományos élvonalának képviselői azért érkeztek Budapestre, hogy előadásokon és személyes beszélgetéseken inspirálják a jövő kutatógenerációját.
Két napon át a világ tudományos életének meghatározó alakjai álltak az ELTE Gömb Aulájának színpadára. A Molecular Frontiers Symposium célja, hogy a legkiválóbb kutatók és a fiatalok közvetlenül találkozhassanak egymással, bemutatva a tudomány emberi oldalát, a felfedezések örömét és a kutatói pálya lehetőségeit.
A rendezvény különleges lehetőséget kínált a résztvevő diákoknak arra, hogy első kézből halljanak a modern biológia, kémia, orvostudomány és anyagtudomány legizgalmasabb eredményeiről.
Nobel-díjas előadók meséltek a felfedezések útjáról
A konferencia egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadója Jack W. Szostak Nobel-díjas kémikus és biológus volt, aki az élet eredetének kutatásáról, valamint arról beszélt, miként jelenhetett meg az információ az első élő rendszerekben. Kutatásai új megvilágításba helyezik azt az ősi kérdést, hogyan jöhetett létre az élet a Földön.
Hasonlóan nagy figyelem övezte Sir Tim Hunt Nobel-díjas biokémikus előadását, aki saját kutatói pályáján keresztül mutatta be, hogyan vezetett a sejtosztódást szabályozó ciklinek felfedezése a modern daganatkutatás egyik alapvető felismeréséhez.
A résztvevők találkozhattak Robert Langerrel, a gyógyszerleadó rendszerek és a szövetmérnökség világhírű úttörőjével is. Előadásában arról beszélt, hogyan vezethetnek a szokatlan ötletek és a kitartó munka olyan innovációkhoz, amelyek emberek millióinak életét javítják.
Kiemelkedő érdeklődés kísérte Omar Yaghi előadását is, aki olyan úttörő kutatásokat mutatott be, amelyek új távlatokat nyitottak az anyagtudományban. Az általa fejlesztett rendkívül porózus anyagok számos környezeti és energetikai kihívásra kínálhatnak megoldást: segítségükkel többek között hatékonyabbá válhat a szén-dioxid megkötése, valamint akár a levegőben található vízpára ivóvízzé alakítása is.
Kerekasztal-beszélgetés az ELTE Gömb Aulában
A biológia és a nanotechnológia legújabb eredményei
A tudomány legfrissebb eredményeibe nyújtott betekintést Yamuna Krishnan, a DNS-alapú nanotechnológia úttörője is, aki bemutatta, hogyan használhatók a DNS-ből épített nanoszenzorok az élő sejtek belső működésének feltérképezésére.
Dinshaw Patel szerkezetbiológus arról beszélt, miként védekeznek a baktériumok a vírusok támadásaival szemben, míg Daniela Rhodes a kromatin és a génszabályozás kutatásának történetén keresztül engedett betekintést a szerkezeti biológia világába.
A magyar kutatókat Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója, és Buzás Edit, a Semmelweis Egyetem professzora képviselte. Előadásaik az antibiotikum-rezisztencia globális kihívásairól, illetve az extracelluláris vezikulák gyógyászati jelentőségéről szóltak.
Közel ezer középiskolás és érdeklődő hallgatta a Molecular Frontiers Symposium világhírű előadóit az ELTE Gömb Aulájában
Kilenc év után tért vissza a konferencia az ELTE-re
A Molecular Frontiers Symposium legutóbb 2017-ben került megrendezésre az ELTE Természettudományi Karán. Az akkori és az idei budapesti rendezvény megszervezésében is kulcsszerepet vállalt az ELTE részéről Perczel András, az ELTE Kémiai Intézetének professzora és kutatócsoportja.
A program nem csupán előadásokból állt. A középiskolások kötetlen beszélgetéseken, interaktív programokon és poszterkészítő foglalkozásokon is részt vehettek, ahol közvetlenül kérdezhették a tudósokat kutatásaikról és pályafutásukról.
Perczel András virággal köszönti Reiko Kurodát, a Tokiói Egyetem professor emeritusát a Molecular Frontiers Symposium Budapest 2026 konferencián
A meghívott vendégek ellátogattak többek között az ELTE Super Smart Lab-ba is, ahol megismerkedtek az intézet innovatív oktatási és tehetséggondozó programjaival. A labor bemutatója jól illeszkedett a konferencia küldetéséhez: közelebb hozni a tudományt a következő generáció számára.
A kétnapos rendezvény ismét bebizonyította, hogy a tudomány iránti kíváncsiság nem ismer országhatárokat vagy generációs különbségeket. A konferencia résztvevői nemcsak világszínvonalú előadásokat hallgathattak, hanem személyesen is megtapasztalhatták, hogy a tudomány legnagyobb felfedezései gyakran egy egyszerű kérdéssel kezdődnek.
A résztvevő diákok közvetlenül is feltehették kérdéseiket a világ élvonalába tartozó kutatóknak