Hogyan válik a földrajzi szemlélet gyakorlati zöld innovációvá? Az ELTE energiaföldrajzos hallgatói tartanak fényképes beszámolót tíznapos tanulmányútjukról.
Dánia nemcsak beszél a zöld átállásról, hanem mérnöki bravúrokkal formálja a jövőt: az ország ugyanis merész célt tűzött ki, és 2030-ra már 109%-os megújulóenergia-részarányt vállalt a villamosenergia-szektorban. Az ELTE energiaföldrajzos csapata augusztusban 10 napos szakmai tanulmányúton járt a skandináv államban, hogy közelről vizsgálhassa meg a világ legfejlettebb energetikai beruházásait. Az előadás során bepillantást nyerhettek a világ legmagasabb szélturbinájának építésébe, a világ legnagyobb teljesítményű szélturbinájának tesztelésébe, valamint a rekorder dimenziójú napkollektormezők működésébe. Emellett górcső alá kerül a jövő kulcstechnológiája, a Power-to-X koncepció is, amellyel már ipari méretű zöldammónia-gyártás zajlik Dániában.
Előadók: Bogdán Tamás, Cséplő Simon, Ozsvári Bendegúz, Rácz László és Szász Vilmos energiaföldrajzos hallgatók, valamint Munkácsy Béla habilitált egyetemi docens, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója.
Borítókép: Magnific
A Földrajzos Klub 1993 óta működik az ELTE-n. A Klub célja olyan előadássorozatok és beszélgetések szervezése, ahol kötetlen formában beszélgethetünk különböző földrajzi és földtudományi témákról, aktuális kutatásokról. Az eseményeket hallgatók, doktoranduszok és oktatók együttes erővel szervezik, hogy mindenki számára érdekes és élvezetes programokat tudjanak kínálni. Az előadások elsősorban utazásokhoz kötődő, néhol szakmai, néhol kevésbé szakmai beszámolók, amelyek során betekinthetünk egy természettudományokkal foglalkozó ember hétköznapjaiba, kiderül, milyen szemmel nézi és vizsgálja a világot egy kezdő vagy egy már évek óta a szakmában dolgozó kutató.