A növényzet állapotának, produktivitásának (fotoszintézis révén történő szén-dioxid megkötésének) és fenológiai ciklusának folyamatos, globális illetve regionális léptékű megfigyelésére a műholdas távérzékelés a legkiválóbb eszköz. A műholdas adatok alapvető információt szolgáltatnak a nagy területeket borító növényzet állapotáról, fejlettségéről és a közvetlen gazdasági jelentőségű termésmennyiségről. A növényzet produkcióját és a hozzá köthető ökoszisztéma szolgáltatásokat egyértelműen befolyásolja az összetett és bonyolult kapcsolat a növényzet és a meteorológiai tényezők, a talajban zajlódó folyamatok és más zavarok között. Ennek következtében a folyamatosan változó környezeti feltételek hatására a növényzet állapotában és fejlődésében megfigyelhető változások okai egyelőre még mindig kevésbé ismertek. Ráadásul, biotikus tényezők (mint például kártevők) szintén befolyásolják a növényzet állapotát különböző mértékű zavarokat (diszturbanciákat) okozva, ahol például a kártevő rovarok életképességei ugyanúgy érzékeny függvényei az éghajlati feltételeknek. A kártevő rovarok inváziójának kitöréseit, populációinak tetőzéseit, és ezáltal az okozott kárt szintén meghatározzák a környezeti feltételek. Az éghajlati változásoknak köszönhetően új, invazív fajok jelennek meg folyamatosan a Kárpát-medencében, váratlan diszturbanciákat és károkat okozva a növényzet állapotában. Mivel a kártevőket szintén befolyásolják a környezeti feltételek, ezért hatásaik elkülönítése éppúgy fontos, mint az együttesen okozott kár számszerűsítése. Ennek következtében a biotikus és abiotikus tényezőket együttesen kell figyelembe venni. Kutatásaimban a biotikus hatásokon túl az időjárás, és rajta keresztül az éghajlat növényzetre gyakorolt hatását vizsgálom műholdas adatok segítségével.