Az ELTE TTK kutatóinak legújabb eredményei szerint a halak számára a gömbakváriumból nézve a levegőbeli külvilág egyáltalán nem torzabb, mint a kockaakváriumból, ezért nincs olyan optikai, fénytörésből adódó ok, ami indokolná a gömbakváriumbeli haltartás tiltását.
Számos országban állatjóléti előírások korlátozzák, vagy kifejezetten tiltják a halak gömbakváriumokban való tartását. Ennek egyik oka az a meggyőződés, hogy a halak viselkedését kedvezőtlenül befolyásolja a gömbakvárium, részben azért, mert a fénytörés az akváriumfalnál jelentősen torzítja a levegőbeli külvilág képét, ami zavarja a halakat. Az ELTE Természettudományi Karának kutatói − Horváth Gábor, Simon Alexandra, Horváth Loránd és Kriska György − legújabb kutatásukban optikai vizsgálatokkal határozták meg a vízzel teli gömb és kocka alakú akváriumok különböző pontjaiból a levegőbeli külvilág felé induló fénysugarak útját, hogy kiderítsék, melyik akvárium okoz nagyobb szögeltérítési torzulásokat a halak által érzékelt külvilágban. Eredményüket a Proceedings of the Royal Society folyóiratban tették közzé.
A kutatók megállapították, hogy ha a hal nem az akvárium középpontjában tartózkodik, akkor mindig vannak olyan nézési irányok, ahol vagy a gömb alakú vagy a kocka alakú akvárium torzít jobban. Ez alól csak a gömbakvárium közepe jelent kivételt, mert onnan a hal bármely irányba nézve torzítás nélkül látja a külvilágot. Amikor a hal az akvárium közepéhez közelről nézi a külvilágot, a gömbakvárium falai vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon csekély mértékben torzítanak a kockaakváriumhoz képest. Ahogy a hal távolodik a középponttól, nő azon irányszögtartomány, amelyben a gömbakvárium jobban torzít, mint a kockaakvárium. Azonban a hal akváriumbeli helyétől függően, a kockaakvárium 2−9-szer nagyobb térszögben erősebben torzít a gömbakváriumnál. Emiatt azonban a kockaakváriumot sem kell betiltani! A kutatók a megállapításaikat vízzel teli gömb- és kockaakváriumokból készített filmfelvételekkel is alátámasztották.
A kutatók mérései szerint a kockaakvárium falainál sokkal gyakrabban fordul elő teljes visszaverődés, mint a gömbakváriumban, ahol csak a falhoz nagyon közel figyelhető meg ez a jelenség. A vizsgálatok rávilágítottak, hogy a levegőbeli külvilág a fénytörés miatt sokkal jobban torzul, ha azt a vízből nézzük a kockaakvárium 4 függőleges és 2 vízszintes víz-levegő határfelületének ún. Snellius-ablakán keresztül, viszont a gömbakváriumban ez a Snellius-ablak csak egy kis felső kör alakú vízszintes vízfelületen jelenik meg. Azt is kimutatták, hogy a kockaakváriumból nézve a levegőbeli külvilág általában több különálló részre szakad, amelyek kisebb-nagyobb torzulásokat szenvednek a fénytörés és/vagy a teljes visszaverődés miatt. A gömbakváriumban viszont ilyen képtöredezés nem fordul elő.
Levegőbeli függőleges macskakép (A) vízzel teli gömbakváriumon át a levegőből nézve (B, C, D) és az akváriumból figyelve (E, F, G), amikor a kamera merőlegesen (C, F), balról (B, E) és jobbról (D, G) néz a képre.
Levegőbeli függőleges macskakép (A) vízzel teli kockaakváriumon át a levegőből nézve (B, C, D, E) és az akváriumból szemlélve (F, G, H, I) négy különböző irányban.
A kockaakváriumban a ferdébb sugaraknak az üvegfalhoz viszonyított beesési szöge fokozatosan nő, mivel a fal iránya nem változik. A gömbakváriumban azonban a beesési szög kevésbé nő, mert a görbült üvegfal növekvő ferdesége részben kiegyenlíti a falferdeség növekedését. Így a gömbakvárium felülete minimalizálja a beesési szögeket, és ezáltal csökkenti a fénytörésből adódó torzulásokat. Ez a fizikai alapja a gömbakvárium optikai előnyének, azaz kisebb torzításának a kockaakváriummal szemben.
Ha egy levegőbeli megfigyelő vízzel teli gömb- és kockaakváriumon keresztül néz, azonnal szembetűnik, hogy a gömbakvárium sokkal jobban torzítja a mögöttes optikai környezetet, mint a kockaakvárium. A kocka- és gömbakvárium torzítása közti e jelentős különbség félreértelmezése is hozzájárulhatott ahhoz a széles körben elterjedt tévhithez, hogy egy vízzel teli gömbakváriumból kinéző hal a külvilágot igen torzítottnak érzékeli, ami megzavarhatja a viselkedését. Azonban ez nem igaz, mivel a fénytörési viszonyok egészen mások, ha a vízzel teli gömb- vagy kockaakváriumból nézünk ki, mintha a levegőben nézünk át rajtuk.
Egy függőleges négyzetrácsos mintázat megfigyelése egy vízzel teli gömbakváriumon (A) és egy vízzel teli kockaakváriumon (B) át a levegőből, amikor a kockaakvárium falai a látóirányhoz képest ferdék.
A kutatások tehát egyértelműen rámutattak arra, hogy a halak számára a gömbakváriumból nézve a levegőbeli külvilág egyáltalán nem torzabb, sőt inkább kevésbé az, mint kockaakváriumból szemlélve, ezért nincs olyan optikai, fénytörésből adódó ok, amely a gömbakváriumbeli haltartás tiltását indokolná.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szóban forgó optikai jelenségen túl lehetnek más okok is, amelyek miatt a gömbakváriumokat általában tiltják. Például mivel a kockaakváriumok üvegtechnológiai gyártása sokkal egyszerűbb, mint a gömbakváriumoké, ezért általában csak a kockaakváriumoknál jóval kisebb méretű gömbakváriumok kaphatók a piacon. Lehet, hogy e gömbakváriumok azért nem megfelelőek, mert túl kicsik a megengedett/elfogadható haltartáshoz.