2026.03.17.
Virgo-díjat kapott az ELTE asztrofizikusa
Virgo Award

Dálya Gergely, az ELTE Természettudományi Kar asztrofizikusa a gravitációs hullám megfigyelések és az elektromágneses csillagászati adatok úttörő módon való kombinálásában nyújtott teljesítményével elnyerte az Európai Gravitációshullám-kutatási Együttműködés elismerését. 

A Virgo-díjat (Virgo Award) minden évben olyan fiatal kutatóknak ítélik oda, akik máris jelentősen hozzájárultak a több mint 900 tagot számláló Virgo Együttműködés munkájához és a gravitációs hullámok kutatásához.

Dálya Gergely 2022-ben szerzett doktori fokozatot asztrofizikából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd pályáját előbb Belgiumban, a Genti Egyetemen, ezután Franciaországban, a Laboratoire des 2 Infinis (Toulouse) posztdoktori kutatójaként folytatta. Nemrég tért vissza alma materébe, ahol a LIGO Együttműködésben dolgozó ELTE-s kutatócsoporthoz csatlakozott. 

„Dálya Gergely egy nagyon ígéretes fiatal kutató, aki két posztdoktori periódus után most jelentkezett adjunktusnak az ELTE Fizikai és Csillagászat Intézetébe. Remélem, hogy a nagy versenyben, a több mint 60 jelentkező közül, Gergely is a befutók között lesz. Amíg a kinevezése megtörténik, az asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program biztosítja a fizetését” - mondta Frei Zsolt, a TKP program koordinátora.

A Virgo és a LIGO kísérletek a gravitációshullám-detektorok globális hálózatának részei, amelyet a LIGO Scientific Collaboration, a Virgo Collaboration és a KAGRA Collaboration működtet. Ezek a detektorok a téridő rendkívül apró rezdüléseit mérik, amelyeket olyan kozmikus események hoznak létre, mint fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. A gravitációs hullámok első, 2015-ös észlelése óta a hálózat több száz ilyen eseményt fedezett fel, és megnyitotta a többcsatornás asztrofizika új korszakát, amelyben a gravitációs hullámjeleket teleszkópok elektromágneses megfigyeléseivel együtt vizsgálják. Ez az új megközelítés példátlan lehetőséget nyújt a kompakt objektumok fizikája, a nehéz elemek keletkezése és a Világegyetem tágulásának kutatása területén.

Dálya egyik legjelentősebb tudományos eredménye a GLADE (Galaxy List for the Advanced Detector Era) galaxiskatalógus és annak kibővített változatainak (GLADE+, UpGLADE) létrehozása és fejlesztése, amelyet vezetésével az ELTE kutatói dolgoztak ki. 

A katalógus egy nagyméretű, teljes égboltot lefedő galaxisadatbázis, amelyet kifejezetten a gravitációshullám-detektorok által észlelt asztrofizikai források azonosításának támogatására hoztak létre. 

A GLADE több csillagászati felmérés adatait egyesítve alkot egy nagy teljességű katalógust a közeli Univerzum galaxisairól, ezzel pedig lehetővé teszi a kutatók számára annak meghatározását, hogy az egyes gravitációshullám-események mely galaxisból indultak ki, ezáltal pedig irányt mutassanak a teleszkópokkal végzett követő megfigyelésekhez. 

A GLADE galaxiskatalógus mára központi szerepet játszik a gravitációshullám-események gazdagalaxisainak azonosításában és a LIGO-Virgo-KAGRA Együttműködés (LVK) kozmológiai elemzéseiben, 

a katalógus a „sötét standard sziréna” módszerrel végzett Hubble-állandó-mérések elsődleges eszközévé vált. Ebben az eljárásban a kompakt kettős rendszerek összeolvadásából származó gravitációs hullámjeleket statisztikai módszerekkel kombinálják a galaxiskatalógusok adataival, hogy meghatározzák a Világegyetem tágulási ütemét, még akkor is, ha az eseménynek nincs azonosított elektromágneses kísérője.

Dálya Gergely a galaxiskatalógusokkal kapcsolatos információk fő koordinátora az együttműködésben, feladata az elérhető elektromágneses adatok értékelése és a gravitációshullám-elemzésekbe integrálása annak érdekében, hogy javítsa a kozmológiai mérések pontosságát. 

A most elnyert Virgo-díj a fent leírt hozzájárulásokat ismeri el, és kiemeli az ELTE kutatóinak szerepét is a modern asztrofizika egyik leggyorsabban fejlődő területén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói közel két évtizede aktív résztvevői a LIGO Együttműködésnek, munkájukkal hozzájárultak a gravitációshullám-adatelemzéshez, a többcsatornás csillagászathoz és a gravitációs hullámok kozmológiai alkalmazásaihoz is.