Hatalmas érdeklődés kísérte Mark Thomson, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a CERN főigazgatójának május végi előadását az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézetében. A látogatás aktualitását és súlyát fokozta, hogy a CERN Tanácsa éppen rendkívüli budapesti ülésén frissítette hivatalosan az európai részecskefizikai stratégiát.

Mark Thomson, a CERN főigazgatója május 21-én az ELTE-n kezdte meg hivatalos magyarországi programját, ahol „Particle Physics: Today and Tomorrow” (Részecskefizika: Ma és holnap) címmel tartott előadást az egyetem nagy múltú Ortvay Kollokviumának keretében, amely előadás szervesen kapcsolódott az ELTE-n párhuzamosan zajló nemzetközi WPCF 2026 (Workshop on Particle Correlations and Femtoscopy) konferencia programjához is.

Sorsfordító pillanat a tudományban

Előadásában Mark Thomson személyes perspektíván keresztül mutatta be a részecskefizika jelenlegi állását és az előttünk álló évtizedek kilátásait. Hangsúlyozta, hogy a terület sorsfordító időszakhoz érkezett: a következő évek döntései hosszú távra, akár az évszázad végéig meghatározzák az alapvető részecskefizikai kutatások irányát.

A főigazgató kiemelten beszélt a Higgs-bozon központi szerepéről, amelynek 2012-es felfedezése a CERN Nagy Hadronütköztetőjével (LHC) új korszakot nyitott. Az elemi részecskék tömegét adó mechanizmus központi szereplője, a Higgs-bozon ultraprecíz vizsgálata ugyanis a kulcs a Standard Modell mélyebb megértéséhez és az azon túli új fizika (például a sötét anyag) felkutatásához. Nem csoda, hogy 2025-ben a nagy presztízsű Breakthrough-díjat az LHC-kísérletek résztvevői, köztük egyetemünk kutatói és hallgatói kapták „a Higgs-bozon tulajdonságainak részletes méréseiért megerősítve a tömeggenerálás szimmetriasértő mechanizmusát… és a természet legkisebb távolságokon és legextrémebb körülmények közti vizsgálatáért a Nagy Hadronütköztetőn”. 

Az előadás rendkívül széles közönséget szólított meg: a Lágymányosi Campus előadóterme megtelt kutatókkal, oktatókkal és hallgatókkal. Az eseményt olyan vezető személyiségek is megtisztelték jelenlétükkel, mint Konstantinos Fountas, a CERN Tanácsának elnöke, Ursula Bassler, a CERN Stakeholder Relations igazgatója, valamint Lengyel László, a Magyar CERN Bizottság elnöke. A prezentációt élénk szakmai beszélgetés zárta, ahol a hallgatóság kérdései a részecskefizika nyitott elméleti kérdéseitől a technológiai kihívásokon át a CERN globális tudományszervező szerepéig terjedtek.

Elfogadták a Budapest-határozatot: fókuszban a „Higgs-gyár”

Az előadás másnapján a CERN Tanácsa (CERN Council) Budapesten tartott ülésén elfogadta az Európai Részecskefizikai Stratégia 2026-os frissítését (Budapest-határozat), amely több mint két évnyi előkészítő munka és széles körű szakmai konszenzus eredménye. A magyar álláspont megalkotásában az ELTE oktatói és kutatói jelentős szerepet játszottak: a hazai tudományos közösség véleménye az egyetemünkön rendezett 2024. decemberi és 2025. novemberi szakmai megbeszéléseken fogalmazódott meg.

A most közzétett európai stratégia két fő pillérre épít:

• Középtávú prioritás: A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) rejlő tudományos potenciál maximális kiaknázása a magas luminozitású gyorsítófejlesztés (HL-LHC) befejezésével.

• Hosszú távú jövő: A CERN leendő zászlóshajó-projektjeként a Tanács hivatalosan az FCC-ee-t (a jövőbeli körkörös elektron-pozitron ütköztetőt) javasolja. Ez a „Higgs-gyárként” is emlegetett gigantikus projekt biztosíthatja Európa és a CERN vezető szerepét a globális alapkutatásokban az elkövetkező évtizedekben, egyúttal utat nyitva egy későbbi, még nagyobb energiájú hadronütköztető előtt.

A döntés értelmében a CERN vezetősége megkezdi a tárgyalásokat a tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel egy pénzügyileg fenntartható finanszírozási terv kidolgozására, hogy a Tanács 2028-ban meghozhassa a végső döntést a megvalósításról.

„A Higgs-bozon és más elemi részecskék ultraprecíz mérése révén az FCC-ee egy olyan vizionárius globális kutatási infrastruktúra lesz, amely alapjaiban mélyíti el a Világegyetem építőköveiről szóló tudásunkat” – fogalmazott nyilatkozatában Mark Thomson főigazgató.

Az ELTE az élvonalban: a jelentől a távoli jövőig

Az ELTE fizikusai és hallgatói nem csupán szemlélői, hanem aktív formálói is ezeknek a globális folyamatoknak. Az egyetem kutatói meghatározó szerepet vállalnak a jelenlegi prioritásokban: kiemelkedő munkát végeznek az LHC adatainak elemzésében a CMS- és az LHCb-együttműködések keretében, ahol az elektrogyenge és erős kölcsönhatások precíz vizsgálatától, a nehéz kvarkokat tartalmazó hadronok és a kvark-gluon plazma tulajdonságainak tanulmányozásán át az új fizika jeleinek kereséséig széles spektrumú kutatásokat folytatnak az MTA és az NKFIH támogatásával, többek között az ebben az évben záruló Tématerületi Kiválósági Program Asztro- és Részecskefizika (TKP2021-NKTA-64) és a Kutatói Kiválósági (“OTKA” K-143460) programoknak köszönhetően. 

Az ELTE fizikusai a jövő előkészítéseként fontos szerepet játszanak a CMS kísérlet HL-LHC-t megcélzó detektorfejlesztésében, különösen a sugárzási viszonyokat és a nyalábütközések gyakoriságát (luminozitását) monitorozó BRIL (Beam Radiation, Instrumentation, and Luminosity) nemzetközi projektben, amelyet Pásztor Gabriella, az ELTE Atomfizikai Tanszék tanszékvezetője irányít 2022 óta.

A távoli jövő felé tekintve mérföldkőnek számít, hogy az ELTE idén hivatalosan is csatlakozott az FCC-ee együttműködéshez, ahol az új fizika felfedezésének lehetőségeit vizsgálják, különös tekintettel a titokzatos sötét anyag, illetve az ahhoz kapcsolódó sötét szektor felderítésére. A részvételt Pásztor Gabriella kezdeményezte és koordinálja. A csatlakozás célja, hogy a hazai kutatók és hallgatók a legkorábbi fázistól kezdve részesei lehessenek a világ következő legnagyobb tudományos berendezése tervezésének és a vele végzett úttörő kísérleteknek, amelyek alapjaiban formálhatják át a Világegyetemről alkotott képünket.