A fogságban született és tenyésztett veszélyeztetett fajok viselkedési mintázatai nagymértékben befolyásolják a visszatelepítési sikert. A az MME által működtetett Rákosivipera-védelmi Központtal együttműködésben azt tanulmányozzuk, hogy a különböző nevelési környezetek hogyan befolyásolják a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) fiatal egyedei viselkedésének fejlődését fogságban tartva, valamint a későbbi szabadon engedés után. Kutatásunk a különböző ökológiailag releváns változók (a nevelési hely mérete/öszetettsége, telelés módja, tél hossza, préda elérhetősége, ragadozók jelenléte) közvetlen és közvetett hatásaira összpontosít az egyedi viselkedési és más túlélési szempontból fontos jellemzők tekintetében. Eredményeink és az azokból levont következtetések lehetővé teszik e szigorúan védett faj nevelési protokolljának finomhangolását. Kutatásunk eredményei a hasonló fajok megőrzési programjainak tervezésében és kialakításában is hasznosíthatók.

A környezeti stressz olyan állapotként definiálható mely során egy vagy több biotikus vagy abiotikus környezeti stimulus (stresszor) megváltozása az organizmust az ökológiai tűrőképesség határára, vagy azon túl löki. A stresses szituációkkal való megküzdés egyik fontos feltétele a viselkedés flexibilis idomulása a megváltozott körülményekhez (viselkedési plaszticitás). Újabban a viselkedésökológiában a plaszticitást, a régóta tanulmányozott viselkedési típussal (egyedi átlagos viselkedés) és a viselkedési prediktabilitással (viselkedési típus kifejezésének precíziója) együtt az egyedi viselkedési stratégia komponensének tekintik. A stressznek feltehetően fontos szerepe van ezen stratégiák kialakulása és stabilizálódása során, azonban az akut/krónikus stressz viselkedési variancia komponenseire kifejtett hatásával kapcsolatban elenyésző kísérletes eredménnyel rendelkezünk, mi több, gyakorlatilag nem ismert, hogy milyen befolyással van a stressz a komponsek közti korrelációra. A pályázat elsődleges célja, hogy egy komplex, több lépcsős kutatás révén feltárja (i) a stressz viselkedési konzisztencia jelenlétére/hiányára/erősségére és a viselkedési változatosság komponenseire kifejtett hatását, ill. (ii) az anyai stressz transzgenerációs hatását Iberolacerta cyreni gyíkoknál. Továbbá, tanulmányozni fogom a (iii) az entropogén stresszorok viselkedési konzisztenciára kifejtett hatását Asellus aquaticus és Armadillidium vulgare ászkarákoknál. A komplex megközelítés részeként (iv) a stressz ökológiában elérhető adatok szintézisét és értékelését metaanalitikus módszerek alkalmazásával végzem.